MEH-MTA 2007/2008 10. sz. projekt A tudásalapú növekedés lehetőségei és korlátai a magyar gazdaságban ( Az innovatív vállalkozások szerepe az állami gazdaságpolitika.

Az előadások a következő témára: "MEH-MTA 2007/2008 10. sz. projekt A tudásalapú növekedés lehetőségei és korlátai a magyar gazdaságban ( Az innovatív vállalkozások szerepe az állami gazdaságpolitika."— Előadás másolata:

1 MEH-MTA 2007/2008 10. sz. projekt A tudásalapú növekedés lehetőségei és korlátai a magyar gazdaságban ( Az innovatív vállalkozások szerepe az állami gazdaságpolitika megvalósításában c. kutatás tézisei) Goldperger István ügyvezető igazgató ECOLAB Gazdasági Tanácsadó Kft.

2 Tartalom 1. A feladat meghatározása 2. A gazdaságpolitika a növekedésről 3. Szemléleti és módszertani alapok 4. A hazai tudásalapú termékek piaca (Korlátok) 5. Példák az originális innovációk potenciális piacára 6. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai (Lehetőségek) 7. Konklúziók

3 1/1. A feladat 1. Súlyos gondok a növekedésben: egyensúly és szerkezet 2. Az elemzés kimutatta, hogy a magyar gazdaság jelenlegi szerkezetében és érdekrendszerében nincs lehetőség a tartós dinamikus növekedésre. 3. A kínálatösztönző innovációpolitika nem hozott kielégítő eredményt - új megközelítés 4. Az elemzés fókusza PIAC és JÖVEDELEM

4 1/2. A feladat 5. A kutatás gazdaságpolitikai és nem tudománypolitikai természetű. Megállapításai és következtetései az üzleti hasznosítású K+F-re vonatkoznak. A hasznosítás és a jövedelem realizálás kritériuma nem állít korlátot a kutatásnak, de megrendelést, célt adhat. 6. A tudásalapú növekedés forrásai hosszú távon fejleszthetők, az e téren meglévő korlátok hosszú távon tágíthatók. A meglévő adottságok jobb kihasználása rövid- és középtávon megvalósítható. A meglévő adottságok jobb piaci érvényesülése ösztönzést ad a források gyarapodásnak hosszú távon.

5 2/1. A gazdaságpolitika a növekedésről Amire megoldást keresünk: Lassuló ütem, növekvő jövedelemvesztés

6 2/2. A gazdaságpolitika a növekedésről Aktualizált kormányprogram 2007: Gazdaságpolitikánk célja, hogy hazánk, a Magyar Köztársaság gyors növekedéssel, polgárai életkörülményeinek, biztonságának erősítésével ne csupán minél rövidebb idő alatt behozza az unió fejlett országaitól való lemaradását, hanem teljesítményben és jólétben egyaránt élre törjön. Jólét alapja a jövedelem.

7 2/3. A gazdaságpolitika a növekedésről ÚMFT 2007-213 Foglakoztatás és növekedés Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat.

8 2/4. A gazdaságpolitika a növekedésről Konvergencia Program 2006 2009-től ismét tartóssá válhat a 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés

9 2/5. A gazdaságpolitika a növekedésről HOL VAN A HANGSÚLY? Koalíciós megállapodás: - a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások külpiaci érvényesülésének ösztönzése (piacra vezetés, vállalatok globális piacba történő integrálódása, nemzetközivé válása), beszállítóvá válásához, innovációs és adaptációs képességük erősítéséhez kapcsolódó technológiai korszerűsítés

10 2/6. Kérdések növekedési politika önvizsgálatához •A gazdaságpolitika megfelelő súllyal kezelte-e a növekedés két kritériumát: a teljesítményt és a jövedelmet? •A tudástermelés képességének fejlesztése elegendő-e a tudásalapú jövedelem növeléséhez? •Lehet-e a globális piacba integrálódni a hazai piacba való integrálódás nélkül? •A beszállítóvá válás-e a legfőbb útja a teljesítmények elismertetésének? •A tudásalapú növekedés jelszó vagy program?

11 3/1. Szemléleti és módszertani alapok A tudásalapú növekedés…... a tudásalapú termékekből és szolgáltatásokból (monopolpozíciók alapján, átmenetileg) realizált átlagosnál magasabb fajlagos hozzáadott érték növekedése. A jövedelem formái: –Extraprofit –Az átlagosnál magasabb munkavállalói jövedelem –Az elsődleges jövedelmek tulajdonosaitól realizált államháztartási lefölözés

12 3/2. Szemléleti és módszertani alapok Mi nem a tudásalapú növekedés? Az extrajövedelem realizálása nélkül nem beszélhetünk tudásalapú növekedésről, akkor sem, ha a tudásalapú termelés egyes feltételeit fejlesztjük, és komponensei jelen vannak a gazdaságban.

13 3/3. Szemléleti és módszertani alapok Ami az ötlet és a K+F után következik: •Piacképes termék (technológiával, kapacitással, szolgáltatással, stb.) •Tőke (forrás), a piaci folyamat finanszírozásához •Marketing stratégia, az új termék pozícionálása a piacon •Kereskedelmi és „tudományos” marketing •Demonstráció, az innováció előnyeinek bemutatása valóságos alkalmazási környezetben •Idő, a piac beéréséhez, az érvényes standard leváltásához („good enough”) •Bejutni a csúcstechnológia fellegváraiba. Céget alapítani presztízs piacokon.

14 3/5. Szemléleti és módszertani alapok (Jegyzet 1) Az eredményes innováció a piaci igényből indul ki. Nem az a lényeg, hogy mit tudok, hanem az, hogy amit tudok, vagy tudni akarok, annak van-e valamilyen piaci relevanciája. Ilyen kérdéseket kell feltenni:  Mi a lehetséges piacom?  Az én tudástartományomban van-e ott olyan valóságos, vagy felkelthető igény, amit a mostani kínálat nem, vagy nem elég jól elégít ki?  Mekkora ez a potenciális igény?  Kik lehetnek a versenytársaim?  Kutatás-fejlesztéssel képessé válok-e ennek az igénynek a kielégítésre?  Lesz-e erőm piacra vinni az eredményt? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után lehet a gazdaságban egy kutatás- fejlesztési projektet elindítani, és az innovációs folyamatot megtervezni.

15 3/6. Szemléleti és módszertani alapok (Jegyzet 2) Kidolgozni, hogy egy új termék vagy szolgáltatás milyen módon illeszkedhet a szükséglet kielégítésbe, az ugyanolyan alkotás, mint magának az új terméknek a létrehozása. Ha nincs megoldva az innováció piacra vitele, akkor nincs sikeres innováció.

16 3/7. Szemléleti és módszertani alapok (Jegyzet 3) •A termék kifejlesztése mögött lévő tudományos teljesítmény megismertetése és elismertetése a piaci elfogadtatás egyik alapvető feltétele. Publikációk, konferenciák, kiállítások, személyes kapcsolatok. •Demonstráció: a konkrét alkalmazási tapasztalat és a demonstráció befogadóinak szakmai hitele.

17 3/8. Szemléleti és módszertani alapok Kié a jövedelem? •Kié a tudás? •Kié a tőke? •Kié a piac? Akié a tőke Akié a piac A tőke a piachoz tart.

18 3/9. Szemléleti és módszertani alapok A tudásalapú jövedelem - mint növekedési kritérium A tudásalapú termékekből és szolgáltatásokból (monopolpozíciók alapján, átmenetileg) realizált átlagosnál magasabb fajlagos hozzáadott érték növekedéséből a nemzetgazdaságban maradó rész Rezidens jövedelemtulajdonosok tudásalapú extrajövedelme GNI szemléletben számba vett jövedelem

19 3/10. Szemléleti és módszertani alapok Hogyan alakul a teljesítmény és a jövedelem?

20 3/12. Szemléleti és módszertani alapok Hol van a teljesítmény és a jövedelem?

21 3/13. Szemléleti és módszertani alapok Mit mutatnak a grafikonok? •Az elmúlt 12 év során trendjében csökkenő GDP növekedési ütem •A GNI folyamatosan növekvő mértékben marad el a GDP összegétől és növekedési ütemétől. •A GDP fele keletkezik a Magyarországon működő vállalkozások nettó árbevételéből, szűk 2/3-a a vállalkozási szférában (incl. termelési adók és támogatások egyenlege). •A külföldi többségi tulajdonú vállalkozásokban keletkezett bruttó hozzáadott értékből a tőkejövedelem transzfer nem része a Bruttó Nemzeti Jövedelemnek (GNI-nak).

22 3/12. Szemléleti és módszertani alapok Mi nem a tudásalapú növekedés(2)? •Amikor tudástermelő kapacitásokat hozunk létre, költünk a tudás létrehozására, de a tudásalapú többletjövedelem realizálására nincs szándék, képesség, érdekeltség, vagy lehetőség. •Amikor megtörténik a tudásalapú termék realizálása, de annak révén extra jövedelem nem keletkezik, vagy •az extra jövedelmet nem rezidens jövedelemtulajdonos realizálja. (Szellemi termék, szabadalom eladása, tudásalapú vállalkozás tulajdonának átadása /értéknövekedés előtt/, külföldi hasznosításra végzett kutatás-fejlesztés /K+F bérmunka/)

23 4/1. A hazai tudásalapú termékek piaca... •… elvileg: a nagyvilág. •… gyakorlatilag: a potenciális tudásalapú vállalkozások piaci rádiuszán belül elérhető piacok. (Hazai tulajdonú KKV!) •Miért fontos a piaci rádiusz? A tudásalapú termék többnyire szervizt, tanácsadást, technológiai együttműködést igényel. Ez erőforrás-igényes. •A piaci rádiusz a már realizált tudásalapú extrajövedelem bázisán bővíthető.

24 4/2. A hazai vállalkozások piacának mérete és szerkezete

25 4/3. A tudásalapú termékek hazai piaca 1. Termelő felhasználásra szolgáló termékek - Mit? Honnan? Hova? Termelő felhasználás a teljes piac 4/10 része. Jellegét a nagy végtermék gyártók beszerzési szerkezete határozza meg. A hazai input döntően bérmunka szintű beszállítás. Jövedelemszintje másodpercre normázott árakban behatárolt. A tudásalapú intermedier termékek importból származnak. A technológiai fizetési mérleg negatív. (Pitti)

26 4/4. A tudásalapú termékek hazai piaca 2. Háztartások fogyasztása A teljes piac 2/10 része. Általános jellemzője: relatíve alacsony vásárlóerő, a technológiaigényes termékekben a nagy nemzetközi márkák és és áruházláncok meghatározó szerepe. Rugalmas, gyorsan reagáló piac, ezért van esélye az originális innovációknak. Pozitív példák: Fornetti - a zacskóba csomagolt íz-élmény. Nav N Go - több évtizedes felhalmozott tudás, alkalmas információs technológia találkozása jó időben, az éppen megnyíló piaci igénnyel.

27 4/5. A tudásalapú termékek hazai piaca 4. Export (1/4) A teljes export 3/4-e a külföldi többségi tulajdonú vállalkozásoktól származik Az export egyben a hazai tudásalapú termékek és szolgáltatások legbefogadóbb piaca is, de a hazai referenciapiac hiányában, a fejlesztési, felhasználási, ügyfélszolgálati visszajelzések nélkül a tényleges jövedelem realizálás messze elmarad a piaci potenciáltól. Hazai tudásalapú intermedier termékek speciális anyag, szolgáltatás, csúcstechnológiai szintű, ám alacsony integráltságú alkatrész kategóriában értékesíthetők (exportban), értéknövelő továbbfeldolgozásuknak a hazai termelési vertikumban nincs helye. Tudásalapú termékek: 95-99 %-os export hányad: dicsőség vagy veszteség?

28 4/6. A tudásalapú termékek hazai piaca 3.3. Közösségi felhasználás A teljes piac szűk 1/10 része, 5,5 ezer milliárd Ft. Ennek fele költségvetési áru és szolgáltatás beszerzés. Szerkezetében a tudásalapú termékeknek és szolgáltatásoknak kiemelt szerepe van: honvédelem, rendészet (informatika, híradástechnika, felderítési eszközök és technológiák) katasztrófavédelem, környezetvédelem, orvosi eszközök és technológiák, maga az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztés anyag és eszköz igénye az egyetemeken és akadémiai intézetekben, közszolgáltató vállalatok.

29 4/7. A tudásalapú termékek hazai piaca 3.4. Közösségi felhasználás Merev, a hazai innováció eredmények befogadása iránt érzéketlen, a technológiai innovációk alkalmazásának tudatos tervezését nélkülöző piac. Okok: •Kormányzati szervek, közszolgáltatók szemlélete. Fel sem merül, hogy állami feladat lenne. KIVÉTEL! •A közgazdasági és a pénzügyi gondolkodásból hiányzik a generált hazai jövedelmekből való államháztartási visszatérülés felismerése. •A kormányzati szerveknél, közszolgáltatóknál hiányzik mind a funkció, mind a szervezeti struktúra, mind az információ a hazai innovációk tudatos felhasználásához. •A közbeszerzési rendszer nem kezeli tudatosan a hazai innovációt. (Intézkedési terv I. 7.) •Korrupció és informális ellenérdekeltség •Félelem a korrupció vádjától

30 4/8. A tudásalapú termékek hazai piaca 3.5. Az állami programok piacteremtő hatása Az Olasz Külkereskedelmi Intézet igazgatója: Néhány hónapja egy munkatárs csak azzal foglalkozik, hogy eljuttassa a legfontosabb információkat az olasz vállalatok számára, amelyeket Magyarország az Unió strukturális alapjainak a segítségével tervez megvalósítani a következő hétéves periódusban. Magyarországon ki foglakozik azzal, hogy az ÚMFT fejlesztései milyen piaci keresletet teremtenek a KKV-k számára?

31 5/1. Példák az originális innovációkra ARTERIOGRÁF

32 5/2. Példa: originális érvizsgáló műszer •A projekt indításakor azonosított felhasználási (piaci) igény •NKFP projekt 2001-2004 400 millió Ft (támogatás 260 - saját rész 140) •Validált eredmény, szabadalmaztatott működő műszer, új diagnosztikai módszer. Néhány perces veszélytelen vizsgálattal a tünetmentes érelmeszesedés megállapítható. A szív és érrendszeri szekunder prevenció alapja. •350 értékesített műszer, több mint 100.000 vizsgálat •4 hazai 10 európai klinikán használják, 4 nemzetközi orvoskongresszus (2008. február 22. 214 regisztrált résztvevő, 18 külföldi előadó) •Európai Hipertóniai Társaság szakmai irányelve 2007 a módszert ajánlja •A hazai egészségpolitika, a szív és érrendszeri kormányprogram negligálja •Ellenérdekek támadása, rágalmazás, hatósági zaklatás, kiszorítás. •Dél-dunántúli mintaprojekt kezdeményezés •Gazdaságdiplomáciai segítség - Oroszországban,az Ural mentén, innen 3000 km-re előbb lesz mintaprojekt, mint Magyarországon.

33 5/3. Példa: originális érvizsgáló műszer Az alapellátásban és a szakellátásban általánosan alkalmazható műszerré fog válni a tünetmentes személyek szűrésére és a kezelésbe vett betegek monitorozására. (Az érállapotvizsgáló műszer jövőbeli jelentőségét növeli, hogy forradalmi változás előtt áll az érelmeszesedés gyógyszeres kezelése: genetikailag módosított HDL koleszterin sokszoros hatékonysággal fejleszti vissza az atheroszklerotikus folyamatokat. „APO-A1 Milan” kutatás eredményét a Pfizer 1,4 md $-ért vásárolta meg, és rövidesen gyógyszerként forgalomba hozza. A piaci potenciál nagyságrendi becslése: •ellátandó lakosság szám a fejlett világban ~ 1 milliárd •2000 lakosra 1 háziorvos => háziorvosok száma 500.000 •10 év alatt a háziorvosok fele szerez be Arteriográf készüléket => 250.000 db •250.000x10.000 euró = 2,5 milliárd euró, évi 250 millió euró •250 millió euró = 62,5 milliárd Ft •60% hazai hozzáadott érték tartalom => 37,5 milliárd Ft GDP/év

34 5/4. Példák az originális innovációkra VÍZTISZTÍTÓ

35 5/5. Példa: Víztisztító berendezés Létező műszaki megoldások újszerű kombinációjával a piacon lévő berendezéseknél előnyösebben használható és olcsóbb berendezés. 1600 l/óra víztisztító kapacitás, 800-1200 l/óra tengervíz sótalanító kapacitás. Felügyelet nélküli üzemmód, öntisztító képesség. A víztisztítók piaca nehezen számszerűsíthető, de hatalmas, több ezres nagyságrendben becsülhető. Az ivóvíz a 21. század egyik legfontosabb stratégiai tényezője lesz. •Elsődlegesen katonai célokat szolgáló berendezés, ennek bázisán sokrétű felhasználás •Katasztrófavédelem •Humanitárius: ENSZ, egyéb segélyezett területek •Gyorsan fejlődő országok: Kína, India, gazdag és szegény arab országok Miden eladott darab potenciálisan 25-30 millió Ft hazai hozzáadott értéket hoz. NATO STOCK NUMBER a piacképesség fontos segítője lenne - HM nincs válasz még a megismerésre sem. Komoly hivatalos kínai érdeklődés - nem volt pénz a prototípus elkészítésére.

36 5/6. Példák az originális innovációkra ALEXANDRIA BOOKSCANNER

37 5/7. Példa Alexandria Bookscanner A könyvet 45°-ban nyitó, a könyvállomány legkíméletesebb digitalizálására szolgáló, szabadalommal védett készülék. Deszkamodell kész. Innocsekk támogatás: a pályázat benyújtásától a döntésig 1 év, pénz még nincs. Fejlesztési és piaci együttműködési lehetőségek a szakma vezető cégeivel Hasselbladt: műszaki és marketing támogatás Zeutschel: disztribútor funkció vállalása a piaci potenciál becslése: A világon 1 md könyv vár digitalizálásra, USA: 117 ezer könyvtár, EU program: Kulturális örökség archívum 6 mó db 2010-ig. 20 év alatt 25 ezer db adható el Elérhető ár 80-100 ezer euró/db. Elérhető összes bevétel 2-2,5 milliárd euró 20 év alatt. Évente 100-125 millió euró = 25-30 milliárd Ft/ év export bevétel. 60 % hazai hozzáadott érték tartalom: 15-18 milliárd Ft GDP/év Állami támogatás eddig 28-29 millió Ft, ha a megítélt Innocsekk támogatást kifizetik.

38 6/1. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 1. A vállalkozásfejlesztési és innováció támogatási eszközrendszer problémái. A szerves fejlődés hiánya •Differenciálatlan KKV politika (Az aktuális KKV stratégia csak dinamika szerint különbözteti meg a vállalkozásokat.) Erőforrások, tudásbázis, méret, versenyhelyzet, szervezettség, piaci orientáció, … ? •15 év beszállítói programjai: versenyképes bérmunkások szaporítása. Beterelni (besegíteni) a kis- és középvállalkozásokat a végtermékgyártók hálózatába. •A vállalkozások szakmai alapú önszerveződésének gyengesége. A prekompetitív együttműködés hiánya.

39 6/2. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 2. A vállalkozásfejlesztési és innováció támogatási eszközrendszer problémái. A kínálatösztönző innovációpolitika túlsúlya •KTIA támogatások zöme nem vállalati célokra. A támogatáspolitika súlyos hitelvesztése a vállalkozási körben. •A támogatások hasznosulásának nincs értékelése. (17 projekt - piaci eredményről, jövedelemről nincs konkrét inf. ) 2007. november NKTH közbeszerzési ajánlatkérés az értékelésre? •A piacra jutásra nincs érdemi támogatás (de minimis marketing kevés, Kivétel: ITDH kiállítási támogatás eredményes, gazdaságdiplomáciai tevékenysége pozitív !) •Hiányzik a demonstrációs projektek támogatása •GOP, KMOP K+F és innovációs támogatások: 118 milliárd Ft szűk 1/6 originális, 2/6 evolúciós, több mint 3/6 szervezetek támogatása (A meghatározó érdekviszonyokat tükrözi.)

40 6/3. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 3. A vállalkozásfejlesztési és innováció támogatási eszközrendszer problémái. Diszfunkcionális szabályozás •Az élőmunka közterhek legnagyobb arányban a tudásalapú vállalkozásokat sújtják. •GOP originális K+F projektek: célzott alapkutatás nem támogatható evolúciós projektek: alkalmazott kutatás nem támogatható •Saját erő soroló kritériuma a tudásalapú kis cégeket kiszelektálja •Az azonnali bevétel növelési kötelezettség a lassabb beérésű, de nagy potenciális piacú originális projekteket a támogatásból kizárja.

41 6/4. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 4. A tudásalapú gazdaságfejlesztés elvei •A tudásalapú tevékenységek ösztönzését komplex gazdaságfejlesztési stratégiába illeszteni. A kohézió erősítése. Reálgazdasági kormányzás erősítése - az értéknövekedés és a jövedelem realizálás nemzetgazdasági érdekeit követő döntés-előkészítés és döntés. •Differenciált, a vállalkozások piaci növekedési potenciáljához igazodó célcsoportokra irányuló vállalkozásfejlesztési politika •Keresletvezérelt innovációpolitika. (Visszatérés az innovációs törvény deklarált, de meg nem valósított céljaihoz.)

42 6/5. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 5. A tudásalapú gazdaságfejlesztés kiemelt feladatai •A diszfunkcionális szabályozási hatások korrigálása •A beszállító szektor integráltsági szintjének emelése •Réspiaci originális innovációk ösztönzése és piacra segítése

43 6/6. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 6. Szabályozási korrekciók •Tudásalapú vállalkozások bérterheinek csökkentése: YIC (Young Innovative Companies) státusz: adó elengedés és/vagy adó visszatérítés a felsőfokú végzettségűek bérterheiből (Intézkedési terv I. 12.) •Felülvizsgálni a 6.3. pontban ismertetett problémákat

44 6/7. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 7. A beszállító ipar integráltsági szintjének emelése •A beszállító ipar jelenlegi szerkezete kevés lehetőséget kínál a tudásalapú növekedésre. A beszállítói láncban a hely, a követelmény és a jövedelemszint determinált. Az innovációk a megmaradást szolgálják. (Evolúciós innovációk, költség alapú versenyképesség) •Cél: önálló piaci tényezővé válása termékek integráltsági szintjét növelő fejlesztési, termelési, piaci együttműködés révén.

45 6/8. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 8. Tudásalapú integrátor program •Szakmaspecifikus, azaz meghatározott vállalatcsoport konkrét igényeit kiszolgáló kutató, fejlesztő, technológiai szolgáltató bázisok létrehozása az érintett vállalkozások érdekkörében és felügyelete alatt; (Intézkedési terv I. 11.) •Integrátor középvállalkozások szolgáltatásainak és pénzügyi erejének támogatásával a piaci erő koncentrációjának ösztönzése a KKV szektorban; •Klaszter és platform támogatások az önszerveződés és az integráció elve alapján. •Kiválasztott, piacesélyes szegmensek mögé stratégiai kutatás állítása a termék-generációváltás megalapozására.

46 6/9. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 9. Originális innovációk •Piaci résekben a hazai gazdaság szerkezeti determinációi kevésbé korlátozóak. •Sok rejtett téma, ki nem használt potenciális tartalék a támogatási és értékelési rendszer diszfunkcionális működése miatt. •A piaci potenciál a magyar gazdaság méretéhez képest nagy, kihasználása a piacnak való megfelelés fejlesztésén múlik

47 6/10. A tudásalapú gazdaságfejlesztés feladatai 10. Az originális innovációk támogatásnak eszközrendszere •Demonstrációs projektek támogatása a piaci bevetés elősegítésére •Referencia-piac teremtése a hazai közösségi felhasználásban •A piacra jutás költségeinek támogatása az EU által engedett mértékben •A vállalkozási menedzsment támogatása minősített senior tanácsadók finanszírozásával. •A tudásalapú tevékenység sajátosságaihoz igazodó finanszírozási és támogatási formák (főként pénzügyi garanciák) alkalmazása (Hosszabb kutatási, beérési szakasz ráfordítási igénye, ugrásszerű bővülési szakasz beruházási és termelésfinanszírozási igénye) •A csúcstechnológiai integrátor funkciójának támogatása a tudásalapú vállalkozások együttműködésének, piaci koncentrációjának elősegítésére. •A presztízspiacokon történő vállalat alapítás támogatása.

48 7/1. Konklúziók Patrióta gazdaságpolitika A gazdaságpolitika alapvető kérdése: Honnan hová áramlik a jövedelem?

49 7/2. Konklúziók Kezeljük jelentőségének megfelelően a teljesítményt és a jövedelmet a növekedés kategóriájában: GDP - termelési mutató, egy gazdaság növekedési teljesítményének mérőszáma. GNI - jövedelem mutató, a jólét forrásául szolgáló jövedelem mérőszáma, a növekedési politika célfüggvénye. A politika és a közvélemény számára adjunk rendszeres és értelmezett tájékoztatást a GNI alapján számolt jövedelem alakulásáról és elosztásáról is. Ebben megoldandó módszertani feladatok is vannak.

50 7/3. Konklúziók Egy nemzetgazdaság jövedelem realizáló és jövedelem megtartó képességét meghatározza a gazdaság szerkezeti kohéziója. A rendszerváltás és a privatizáció során ez a szerkezeti kohézió megbomlott és nem épült újra. ÚMFT: társadalmi kohézió, területi kohézió Gazdasági kohézió miért nem cél? A szerkezeti kohézió erősítése gazdaságpolitikai feladat, adekvát fejlesztési stratégiát kíván.

51 7. Konklúziók (jegyzet) A gazdasági kohézió olyan munkamegosztási szerkezet jellemzője, amelyben az értéknövekedési láncnak meghatározó szakaszai a nemzetgazdaságon belül működnek, a piaci jövedelemrealizálás zöme a rezidens gazdasági alanyok érdekkörében történik. A gazdaság kohéziós szerkezete természetesen nem zárja ki az egyre mélyülő és hatékonysági elvek szerint szerveződő globális munkamegosztást és kooperációt. De éppen az határozza meg a globális munkamegosztásba való bekapcsolódás kohéziós, azaz értéknövelő, vagy deszortált, azaz jövedelemvesztő jellegét, hogy a nemzetgazdaságon belülre vagy kívülre kerülnek az értéknövekedési folyamatnak azok a szakaszai, amelyekre a magas fajlagos hozzáadott érték keletkezése, illetve realizálása jellemző.

52 7/4. Konklúziók A tudásalapú extrajövedelem realizálási lehetősége nélkül nincs elegendő ösztönzés a vállalkozási szektorban a K+F ráfordítások növelésre, az innováció kockázatának vállalására. A hazai piac elégtelen innováció igénye az alapvető oka a vállalkozások elégtelen kutatás- fejlesztési aktivitásának és gyenge innovációs teljesítményének.

53 7/5. Konklúziók A nemzeti piac innováció igényét, innovációt befogadó képességét a Nemzeti Innovációs Rendszer részének kell tekinteni

54 7/6. Konklúziók Visszatérés a keresletvezérelt innovációpolitikához –támogatási források átcsoportosítása a piacorientált és a vállalkozások által vezetett projektek javára –a piacra jutás támogatása –demonstrációs projektek –a tudásalapú növekedés természetének figyelembe vétele a támogatási eszközökben

55 7/7. Konklúziók A tudásalapú növekedés előmozdítása a vállalkozások versenyhelyzete és piaci orientációja szerint differenciált vállalkozásfejlesztési illetve innovációs politikát igényel. Az evolúciós innovációk és az originális innovációk megvalósításának feltételei különbözőek, ezért az erre irányuló politikának is különböző eszközökkel kell operálni.

56 7/8. Konklúziók A beszállítói rendszerben a tudásalapú szerkezetváltás fő iránya a termékek integráltsági fokának emelése, ami a részt vevő vállalkozások fejlesztési, termelési, piaci tevékenységének integrálását, az integrátor szerepet betöltő középvállalkozások pénzügyi és menedzsment támogatását kívánja. Hosszú távon, a gazdaságfejlesztési stratégia keretében megvalósítható változás. Stratégiai kutatás kell mögé.

57 7/9. Konklúziók A globális piacba való integrálódás feltétele a hazai piacba való integrálódás. A hazai piac referenciát, alkalmazási tapasztalatot, fejlesztési visszajelzést és a külpiaci expanzióhoz szükséges induló jövedelmet biztosíthatja.

58 7/10. Konklúziók Originális innovációk - ha „soha nem látott mértékű növekedést” akarunk. De a biztos szerény növekedéshez is elengedhetetlen. Rövid és közép távon a tudásalapú növekedés fő hordozói a réspiacokon, réstermékekben és szolgáltatásokban megvalósuló originális innovációk lehetnek. Ezek növekedési pályája, a források és a környezet iránti igénye eltér az evolúciós fejlődés pályájától.

59 7/11. Konklúziók A tudásalapú növekedés stratégiája a hazai tulajdonú KKV-k meghatározott szegmensének a fejlődési lehetőségeiről szól. A vállalkozások tudásalapú növekedésnek kulcsszereplője az originális alkotó vállalkozó, menedzser •aki kezdeményező, szervező, ösztönző, megteremti az érdekek szintjén a kapcsolatot a kutatás, a fejlesztés és a piac között, •aki - éppen ezért - a legszűkebb keresztmetszet az innováció megvalósításának folyamatában. Miért? - Szemlélet, mentalitás - Forrás hiány Az originális innovációk vállalati menedzsmentjének megerősítésében szükség lenne forrásbővítésre és hatékony támogatási formákra.

60 7/12. Konklúziók A reálgazdasági kormányzás megerősítése Előfeltétele: Szakpolitikai és szakmai elemzése annak az összefüggésnek, hogy hol, hogyan keletkezik a jövedelem, és mit tehet a gazdaságpolitika a teljesítmény keletkezésének, a jövedelem realizálásnak és megtartásának makrogazdasági, szerkezeti és szabályozási feltételei javítása érdekében. Ez az, amit gazdaságfejlesztési stratégia alkotásnak hívnak.

61 A szerző bemutatása Goldperger István közgazdász A Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett oktatómunka után dolgozott •a Könnyűipari minisztériumban, •iparvállalatnál, •az Országos Tervhivatalban, •a kormányzati munkaszervezésben, •az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közgazdasági főosztályvezetőjeként, •az Állami Fejlesztési Intézet vezérigazgató-helyetteseként az állami vagyon kezelésében és a Magyar Fejlesztési Bank alapításának előkészítésében 1992-től vállalkozásában, az ECOLAB Gazdasági Tanácsadó Kft-ben gazdaságpolitikai és innovációpolitikai kutatással és innováció menedzsmenttel foglakozik. A Szakértői Munkabizottság vezetőjeként részt vett az Innovációs Alapról szóló törvény és az innovációs törvény előkészítésében.