Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József."— Előadás másolata:

1 Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József

2 Tartalom • Klíma és energia trendek • Szakpolitika az Európai Unióban • A magyar klíma- és energiapolitika… • Mit jelent ez nekünk?

3 Klíma és energia trendek

4

5

6 Arktikus tengeri jég olvadása Műhold adatok kezdete Az éves arktikus nyári tengeri jég kiterjedés % arányban csökkent évtizedenként az közötti időszakban

7 7

8 8 2012

9 Klímaváltozás és jet stream • Csökkenő hőmérséklet különbség az egyenlítő és a sarkok között – a csökkenő hőmérséklet különbség lassabb és még inkább meanderező jet stream-et jelent • A tropopausa (a troposzférát és sztratoszférát elválasztó réteg) növekvő magassága

10 Klíma és energiapolitika – a fő kihívások A megújuló energia gyors költségcsökkenést mutatotott A technológiák fokozatosan vesenyképessé vállnak A pénzügyi válság hatásai Csökkenés a magánbefektetésekben, kemény finanszírozási feltételek Növekvő kereslet -> emelkedő árak 2030-ra a világgazdaság megduplázódik és az energia kereslet 1/3-al nő Fukushima Egyes országok leépítik a nukleáris termelő kapacitást Pala gáz US olaj és gáz termelés Nemhagyonmányos gáz Hagyományosl gáz Nem hagyományos olaj Hagyományos olajl

11 Energia megtakarítás és megújuló energia termelés növeli az energiabiztonságot Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013 – New Policies Scenario Import arány: import/kereslet Export arány: export/termelés Az IEA előrevetíti az EU’s import függőségét…

12 Energia igény súlypontok… Kína a növekvő energia kereslet fő motorja a jelenlegi évtizedben, de a 2020-as években India veszi át a helyét mint a növekéedés fő forrása Primer energia igény, 2030 (Mtoe) Részesedés a globális növekedésből

13 A teljes primer energia igény növekedése A megújulók arányának növekedése csak 75%-ra csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok arányát 82%-ról a globális energia forrásokon belül Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013

14 A megúló áramtermelés növekedése ( )

15 Energia kapcsolatú CO2 kibocsátások alakulása

16 Kibocsátás csökkentés 2020-ra, költségek nélkül

17

18 Potenciális CO2 kibocsátások a biztos fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2050-ig

19 Szakpolitika az Európai Unióban

20 Üvegházhatású gáz célok csökkentése 20%-al A megújulók részesedésének 20%-al való növelése Csökkenés 2012-ben: -18% 2020 Célok 2020 Projekció Arány ben: 12.7% 2020 Projekció 2020 Prrojekció Klíma és energia – hol áll az EU? Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért… Az energia felhasználás 20%-al való csökkentése

21 Az EU villany és gázárak éves emelkedése ( ) Lakosság – villany árLakosság – gáz ár Közület – villany ár Közület – gáz ár

22 A 2030-as keretrendszer főbb elemei -20 % Üvegházhatású gáz csökkentés -40 % Üvegházhatású gáz kibocsátások 20% Megújuló energia 20 % Energia hatékonyság  27 % Megújuló energia Felülvizsgálat 2014 Felülvizsgálat Új kulcs indikátorok Új irányítási rendszer

23 Miért kell az új keretrendszer? Üvegházhatású gáz kibocsátás költséghatékony csökkentése Az energia ellátás biztonsága Versenyképes energia, új növekedés és állások EU Hozzájárulás a 2015 megállapodáshoz

24 Fő kihívások •Mindenképp emelkednek: öregedő energia rendszerek megújítása, emelkedő fosszilis tüzelőanyag árak, meglévő szakpolitikáknak való megfelelés Energia árak •A tüzelőanyag költségektől való elmozdulás a beruházások irányába, további 38 mrd euró beruházás évente a közötti idászakban a refernecia forgatókönyvhöz képest További beruházások a 2030 keretrendszer megvalósítására •Future discussion will have to be centred on how to ensure an equitable burden sharing affordable for all Tagállamok közötti különbségek

25 Német energia rendszer átalakítási célok KlímaÜvegházhatásó gázok (vs. 1990) -40 %- 55%-70 %-80 tól -95% Megújuló energia Részarány a elektromos áramon belül 35%50%65%80% Teljes arány (teljes végfelhasznánás 18%30%45%60% HatékonyságPrimér energiafelhaszná lás -20%-50% Elektromos áram fogyasztás - 10 % -25% Épületek energia felhasználása 20 % hő igény80% primér energia

26 Besides of rel. high electricity prices, Germany is not suffering economically Németország: Köszönjük szépen, jól vagyunk!

27 Magyar energia és klímapolitika

28 Energiastratégia 2030 • A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-ig. • A megadott forgatókönyvek túlnyomórészt az atomenergia további bővülését irányozzák elő • Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását • Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben • A megújuló alapú elektromos energia terén legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 35%-os részarányt tudunk elérni Magyarországon 2050-re • Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékű közvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt • CCS terén ambiciózus a terv • Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

29

30

31

32 HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva -A nukleáris hozzájárulás 5,4 Mt -CCS hozzájárulás 1.5 Mt

33 Kapacitás mix – eltérő forgatókönyvek mentén Forrás: KMPL-REKK elemzés

34 Szén-dioxid kibocsátási forgatókönyvek – energia szektor dekarbonizáció Forrás: KMPL-REKK elemzés

35 Nukleáris forgatókönyv Erőmű típusok karbon lábnyoma: • Szénerőmű 960 gCO2e/kWh • Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh • Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh • Szélerőmű 10 gCO2e/kWh A Paks 2 beruházás költségmegtérülése csak magas karbon árak mellett valósulhat meg A Paks 1 és Paks 2 párhuzamos működési időszakában problematikus a mélyvölgyi áramtermelés – a mélyvölgyi fogyasztás/tárolás növeléséhez a közlekedés és épület szektor villamosítása szükséges (dekarbonizáció)

36 Mit jelent ez nekünk?

37 Összegzés • A klímaváltozás miatt át kell gondolni az épületek (és települések) tervezési koncepcióját: • Alkalmazkodás – szélsőségek erősödése • Kibocsátás csökkentés – alacsony energia lábnyom az építésben és fenntartásban • Energia árak várható emelkedése is az alacsony energiás épületállomány irányába mutat • Az EU 2014-ben felülvizsgálja az energiahatékonyság terén elért eredményeket – várhatóan szigorítások • Haza tervezés – nem konlúzív és eltér a gyakorlati szakpolitikai/támogatási keretrendszertől • Nukleáris forgatókönyv csak erőteljes dekarbonizáció mellett értelmezhető – mikor fordul a szakpolitika?


Letölteni ppt "Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések