Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai Feiler József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai Feiler József."— Előadás másolata:

1 A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai Feiler József

2 A PROBLÉMA

3 Klímaváltozás „Bárki, aki hisz abban, hogy exponenciális növekedés örökké folytatódhat egy véges világban, az vagy őrült vagy közgazdász.” Kenneth E. Boulding, közgazdász és az általános rendszerelmélet egyik alapítója • Üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátása „eltéríti” a természetes folyamatokat • A földi éghajlati rendszerbe történt emberi beavatkozás nem kérdéses • A klímaváltozás gyorsasága nehezíti/ellehetetleníti az élő rendszerek alkalmazkodását • A klímaváltozás folyamata olyan pozitív visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek tovább növelik a problémát és nem lehetséges az emberi beavatkozás általi szabályozásuk • A természetben zajló folyamatokkal nem lehet alkudozni, azokat nem lehet „becsapni” politikai téren

4 A veszélyes klímaváltozás elkerülése

5 Potenciális átfordulási pontok

6 • A globális kibocsátás csökkentésnél két tényező meghatározása fontos: – Mikorra milyen mértékű csökkentés történik – Összesen mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe adott időszak alatt • A kibocsátás csökkentés szükséglete nem a politikai alkuktól függ – a globális fizikai valóságban meghatározott tényezőktől – A hosszú távú kibocsátás-csökkentési célok szempontjából a jelenlegi globális politikai helyzet irreleváns – a korlátok ezektől függetlenül adottak és hosszabb távon elkerülhetetlenek • A globális karbon-költségvetés esetén a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását valószínűség számítással lehet megközelíteni Karbon-költségvetés

7 A kockázat IndikátorKibocsátások2ºC túllépésének a valószínűsége IntervallumBemutató alapeset Összes CO 2 kibocsátás 2000– Gt CO 2 8–37%20% 1,000 Gt CO 2 10–42%25% 1,158 Gt CO 2 16–51%33% 1,437 Gt CO 2 29–70%50% Összes kiotói gáz kibocsátás 2000–49 1,356 Gt CO 2 ekv.8–37%20% 1,500 Gt CO 2 ekv.10–43%26% 1,678 Gt CO 2 ekv.15–51%33% 2,000 Gt CO 2 ekv.29–70%50% • 1000 Gt CO2 kibocsátási költségvetés az évszázad első felére • A költségvetésnek már egyharmadát felhasználtuk az évszazad első 9 éve folyamán • A kibocsátások jelenlegi szintjével 20 év alatt felhasználjuk a maradék kétharmadot – körülbelül 2030-ra

8 Olaj kitermelési forgatókönyvek • Elsődleges kérdés, hogy az erőforrásokat milyen gyorsan lehet elérni • A csúcs nem függ az erőforrás mennyiségétől •Jelentős kockázata van annak, hogy az olaj csúcs még 2020 előtt következik be • Szélsőségesen optimista feltételezésekből kell kiindulni ahhoz, hogy az olaj csúcs 2030 utáni bekövetkezését lehessen prognosztizálni UK Energy Research Centre: Technology and Policy Assessment: Global Oil Depletion, 2009 október Vizsgált olaj csúcs előrejelzések

9 A LEHETSÉGES MEGOLDÁS

10 • A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest • A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásának 80-95%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest • DE a nemzetközi rezsim tárgyalásai lassan haladnak

11 • Kína 12. öt éves terve: több mint 40% energiaintenzitás csökkentés? • EU 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv • Egyesült Államok: alulról felfele építkező cselekvés

12 • 2020-as cél vagy 2050-es cél? – Mindkettő a 2050-es dekarbonizációs útiterv keretében • Dekarbonizációs útiterv – a gazdaságilag racionális tervezés – Nagy-Britannia, Dánia, Németország – folyamatban – EU – előkészítés alatt – Magyarország?

13 Mítoszok – Nem lehet 2050-re 80-95%-al csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátásokat 1990-hez képest – Ha meg is valósítható a mély kibocsátás- csökkentés, akkor az nyomorba dönt – Technikailag nem lehet megvalósítani a 80-95%-os üvegházhatású gáz kibocsátásokat 2050-re – Gazdaságilag nem lehet megvalósítani a 80-95%- os üvegházhatású gáz kibocsátásokat

14 • Az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető árakéhoz • A dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a tanulmány szintén a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóságot talált • A tőke költségek eloszlása tekintetében jelent nagy eltérést a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben az, hogy az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben %-al meg kell növelni. • A megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól. • A 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen. Forrás: Roadmap Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010

15 A szakpolitikai keretrendszer tekintetében az átalakítás öt középponti eleme: – energia hatékonysági intézkedések, költéség megtakarítás és igény csökkentés – beruházás a regionális villamos átviteli hálózat kapcsolatokba, tartalék ellátás és terhelés kiegyenlítő szükségletek csökkentése, okos hálózati pilóta programok a gyors kiterjesztés lehetőségével – folytatódó és gyorsított technológia fejlesztés – piaci reform a hosszú távú beruházások biztonságának biztosítására – az épület és közlekedési szektorban a gyors üzemanyag/tüzelőanyag váltás alapjainak lefektetése Forrás: Roadmap Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010

16 2050-ig ható peremfeltételek meghatározása Társadalmi párbeszéd a peremfeltételek elfogadásáról Kibocsátás csökkentési célok és útvonal meghatározása Társadalmi párbeszéd a kibocsátás csökkentési célok és útvonal meghatározásáról Kibocsátási szektorok 2050-es céljainak meghatározása Társadalmi párbeszéd a szektorális kibocsátás csökkentési célokról Épület szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Közlekedési szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Erőművi szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Szakmai, társadalmi konzultáció Az átmenet útiterve 2050-ig Kibocsátás csökkentési útiterv Az útiterv elkészítése 2011 júliusában kezdődik Cél: jogi szabályozás


Letölteni ppt "A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai Feiler József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések