Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fenntartható energiagazdálkodás ? Dr. Bank Klára egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet 2006.09.29. elérhetőségem:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fenntartható energiagazdálkodás ? Dr. Bank Klára egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet 2006.09.29. elérhetőségem:"— Előadás másolata:

1 Fenntartható energiagazdálkodás ? Dr. Bank Klára egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet elérhetőségem:

2 A kurzus elfogadásának feltétele: december 15-ig esettanulmány benyújtása papíron! •Az esettanulmány elkészíthető bármilyen megújuló energiaforrás hasznosítására vonatkozó projektről (Kombináltan hasznosított fosszilis és megújuló energiaforrásról, sőt, szemét energetikai hasznosításáról is lehet!!!) •Konkrétan, egy a hallgató (Önről van szó!) számára ismerős környezetben működő példát kellene bemutatni! (lehetőleg saját interjún alapuló eredeti információkkal) •Az adott projekthez tartozó általános elméletet is össze kell foglalnia a kiválasztott megújuló energia-fajtát illetően! (Mit?,miért?,hogyan?,ki?..) •A terjedelem kb. 8 oldal, ebből max 2 oldal kép, tábla. Bővebb adatok, táblázatok mellékletben! (Betűtípus, és formátum a PhD publikációkra érvényes előírások szerint, BIBLIOGRÁFIA KELL ►www.xyz.cs/) javaslat: w 3.energia.lap.hu (& w 3.zoldtech.hu & w 3.greenenergy.hu)

3 World primary energy consumption

4 Az USA Bányászati Hivatalának blokkdiagramja Földtani vagyon

5

6 A bruttó energiafelhaszn. összetétele, primer energiaforrásonként, 2002-ben

7 A Világ primer energia igénye 2030-ig A Világ primer energia igénye 2030-ig Olaj dominál, gáz nő abszolút értékben a legjobban, megújulók %- ban nőnek a leggyorsabban, de részarányuk 10 % alatt marad Olaj Földgáz Szén Nukleáris energia Megújulók (vízenergia nélkül) Vízenergia

8 A világgazdaság nagy államainak energia-felhasználás változása

9 Negajoule-ok – megtakarítás az EU energiafelhasználásában az 1973-as OLAJÁR- ROBBANÁS óta

10 Energiahasználati mix az EU25-ben

11 Az energiafelhasználás(TPE) és az energia- igényesség alakulása az EU-25-ben Ambiciózus esetben a teljes primerenergia felhasználás 2020-ra a mainál kb. 20%-kal lesz magasabb

12 A társadalmi termelés energia-használatának jellegzetes mutatószámai •Energia-igényesség: (Energia-intenzitás) az egységnyi GDP megtermeléséhez szükséges energiával mérhető, joule a mértékegysége képlet: termeléshez felhasznált en mennyisége / termék értéke MJ/$ •Energia-hatékonyság: egységnyi energiafelhasználással megtermelt bruttó hozzáadott érték (=GDP) (ppp) $-ban kifejezve képlet: létrehozott javak értéke_pénzben / felhasznált energia mennyisége $/ MJ

13 Az energiahatékonyság befolyásolása Hatékonyság: Több tényezőtől függ  Technológia (energia termelő és felhasználó berendezések); beruházási igény; egy pl.: stand-by  Tudatosság (a fogyasztóknál is fontos!); tájékoztatás, képzés, érdekeltség  Szabályozás (szabványok, címkézés, auditok)  Támogatások (pl. kogeneráció: kedvezményes átvételi ár, energia hatékonysági alapok)  Árak (a növekvő árakra a kereslet csökkenéssel reagál)

14 Energia-igényességi mutató az EU-25 -ben

15

16

17 A fenntartható gazdasági fejlődés dimenziói GazdaságiKörnyezeti Természeti körny Intézményi Infrastrukr. Társadalmi Költség – Haszon - Versenyképesség A TETRAÉDER- modell sajátos „változatak ét is felfogható az ábra

18 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés „ A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” (ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987 vagy:Brundtland-jelentés) „a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. „ „Herman Daly”

19 A fenntarthatóság négy feltétele (Inspi-Ráció egyesület:Gyulai Iván – gondolatai)  Az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód (a folytonos szociális jobblét megvalósulása) -- Az erőforrások eltartóképesség szerinti használata  A környezetminőség biztosítása  Az erőforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása (társad.-üzleti kérdés)  A széttagolt intézményrendszer integrációja, a holisztikus gondolkodás ENERGETIKA & FENNTARTHATÓSÁG a biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének biztosítása. (Energiaklub Egyesület Honlapja)

20 Energiagazdálkodás kontra fejlődés „Néhány száz évvel ezelőtt valami nagyon megváltozott: az ember a természetben egyre inkább csak a megismerendő, megmérendő majd kiaknázandó dolgok tárházát látja, amely nem szentély, kizárólag gyakorlati céljainkra szolgál.” James Lovelock, Gaia-elmélet, 1970-es évek elején)

21 Az ökológiai közgazdaságtanban a gazdaságot a természetes ökoszisztéma alrendszerének tekintik. •„Ha valaki a gazdaságot nem alrendszerként fogja fel, azaz hogy a gazdasági alrendszert egy nagyobb ökoszisztéma tartja el, amelynek tűrőképességét tiszteletben kell tartani - akkor a fenntartható fejlődés egész eszméjének egyáltalán nincs értelme. •Ha a gazdaság,..lebeg a végtelen űrben, ez lehetővé teszi az embereknek, hogy fenntartható növekedésről (mennyiségi terjeszkedésről) beszéljenek a fenntartható fejlődéssel (minőségi javulással) szemben. Az előbbi kifejezés önellentmondás azok számára, akik a gazdaságot véges, nem növekvő ökoszisztéma alrendszerének tekintik. „ Herman E. Daly: A gazdaságtalan növekedés elmélete….

22 Mi az, hogy fenntartható energiagazdálkodás? ∑ →NEGAjoule A fenntartható energiagazdálkodás egy olyan rendszer, amely elsődlegesnek tartja, hogy az emberiség az energiaigényét: a)a lehető leggazdaságosabban, ( elsősorban helyi erőforrásokra támaszkodva ) elégítse ki b)a lehető legkisebb környezetszennyezéssel állítsa elő a szükséges fajtáit c)és nagy hatékonysággal használja fel azt a szükségletei kielégítésében.

23

24 A megújuló energiaforrások gyorsabb fejlődését akadályozó tényezők, kilátások a konvencionális energiaforrások alkalmazását nem terhelik a külső költségeik, hanem üzleti okokból támogatást kapnak A megújuló energiaforrások jövőjét feltehetően az árak és a politikai támogatások együttesen határozzák meg. az árak eltorzulását okozó támogatások, továbbá a külső költségek belső költségekké való alakítása várhatóan jelentős javulást eredményezne.

25 fig O Magánköltség Társ-i költség Költség, Q- a termelés mennyisége Externális költség AZ ENERGIATERMELÉS TELJES TÁRSADALMI KÖLTSÉGE

26 fig 0 Költség, ár A termelés mennyisége, Q 0 Költség, ár A termelés mennyisége, Q Kereslet Magánköltség Társ-i költség Magánköltség Adóáthárítás Adó Az externális költségek internalizálása azonos nagyságú adó kivetésével Kereslet Jóléti hatás- adóáthárítás Ha a kereslet rugalmatlan:Ha a kereslet rugalmas: A kivetett környezetvédelmi adó hatása a kereslet rugalmasságának függvénye, alacsony jövedelem kisebb alkalmazkodó képesség!

27 Az internalizálás feltétele: az externális hatások mérése • értékük pénzbeli kifejezése, monetarizálása EU: EXTERNE projekt ExternE projektek 1991-től: Eredményei ► Nem teljesek, bizonytalanok. További kutatások szükségesek. Más kutatások is megerősítik a megújulók előnyeit!

28 Az villamos energia termelésének externális költségei 4,82,02,5 Externális költség/GDP % 219€133€178€ 1 főre jutó externális költség LengyelországMagyarországCsehország

29 A villamos energia termelésének externális költségei Németország adatai alapján, Euro-cent/kWh 0,070,10,60,21,13,82,6 Összes 0,03 0,20,030,821,6Klímavált. 0,040 0,80,2Talaj,víz 0,00 6 Zaj 0,000,010,000,0070,02 Anyag -0,01-0,03 Növény 0,040,050,40,20,31,00,8Egészség VízSzélPVAtomGázLignitSzén

30 ELVEKtől – a GYAKORLATIG Európai Unió és Magyarország mint a fenntarthatósági törekvések mintaterületei ▼ SAJNOS NEM FENNTARTHATÓ IGAZÁN az energiagazdálkodásunk!!! csak A változások iránya, és a helyes elvek megvalósítására törekvés reménykeltő…. talán!

31 ZÖLD KÖNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért I. Az európai energiapolitikának három fő célkitűzéssel kell rendelkeznie: • Fenntarthatóság : (i)versenyképes megújuló energiaforrások és egyéb szénszegény technológiával feldolgozható energiaforrások és energiahordozók fejlesztése, különös tekintettel a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokra; (ii)az energia iránti kereslet megfékezése Európán belül, és (iii) vezető szerep az éghajlatváltozás megállítását és a helyi levegőminőség javítását célzó globális törekvésekben.

32 A fosszilis energiaforrások felhasználását korlátozni szükséges A fosszilis tüzelőanyagok korlátozott mennyiség- ben állnak rendelkezésre, és használatuk környezetszennyező hatásai éghajlatváltozáshoz vezettek. A megújuló energiaforrásokat úgy érdemes fel- használni energiatermelésre, hogy közben csak igen kis mennyiségben, vagy egyáltalán ne bocsássanak ki káros anyagokat. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság képezik a fenntartható jövő energetikai alapját.

33 az EU tagállamaiban az egyértelműen megújulóknak tekintett energiaforrások a következők:  a közvetlen napenergia  a szélenergia  a geotermális energia  a biomassza (*a szerves, válogatott szemét, fele(!) részben)  Biogáz amelyet biomasszából és a szennyvízből nyernek  a vízenergia (10MW< vagy már 5MW felett (No.) nem környez kímélő)  a hullámenergia  az árapály-energia

34

35 A megújuló energiaforrások szerepe Részt tudnak venni •a diverzifikáció előkésztésében •az emisszió csökkentésében •a fenntartható energiaellátásban energiatakarékos megoldásokra adnak esélyt, de csak a tiszta, hatékony energiatermelés és –felhasználás lehetséges a megújuló energiaforrások alkalmazásával de csak a helyi adottságok teljes figyelembevételével Munkahelyeket teremtenek, a foglalkoztatást segítik és az emberi életet összességében „ jobbítják”.

36 A megújuló energiaforrások hasznosíthatósága A földrajzi helyzet, a hasznosító ország term. adottságai a)napsugárzás intenzitása, napos órák száma évente; b)a földterület jellemzõi (sik és hegyvidék aránya, talajminõség, erdõk); c)a szélviszonyok (szélsebesség, szélirány jellemzõk, változások gyakorisága); d)vízenergia készlet (vizerõmûvi hasznositás lehetõségei); e)geotermális energiakészlet; f)fosszilis tüzelõanyag ellátottság; g)nukleáris energiatermelés lehetõségei.

37 A megújuló energiaforrások hasznosíthatósága 2. A gazdasági környezet a)a fosszilis tüzelőanyagok árviszonyai (olaj, földgáz, szén); b)nukleáris fűtőanyag ára; c)az energiatermelés külső költségeinek mértéke és fedezete; d)energiahordozók állami ártámogatása. A társadalmi környezet a)társadalmi tudatosság; b)hagyományos energiatermelési technológiákkal való összehasonlítás, hatékonysági kérdések. c)egyes alkalmazásokkal szembeni helyi tartózkodás (szélturbinák, folyami vízerőmûvek).

38 A megújuló energiaforrások hasznosíthatósága3. A technikai és technológiai tényezõk a)megújuló energetikai technológiák fejlesztési programjai; b)hálózati adottságok, kapacitás. A politikai tényezõk a)elérendõ célok, koncepciók; b)stratégia, szervezés, irányitás; c)környezetvédelmi szempontok képviselete; d)támogatási politika; e)nemzetközi programok és azokban való részvételi elkötelezettség (EU-direktivák, ALTENER, Kyoto-protocol); f)kedvezõ szabályozási intézkedések (átvételi árak, tenderek, kvóta kötelezettségek, adókedvezmények stb.).

39 Megújuló energiaforrásokból – másodlagos energiahordozók

40 Alapvetően megkülönböztetendő, milyen célra hasznosítják a primer energiaforrást  Hőpiaci értékesítés  Villamosenergia-piaci értékesítés  Üzemanyag-értékesítés  Saját használat (magánérdek)  Egyéb szempontok (politika)

41 A gazdaságossági alapelvei a)Csak viszonyítási alapokhoz képest érthető b)Csak a környezeti adottságokkal számolható, mert hely- és időfüggő c)Csak egyedi esetekben ítélhető meg, általánosságban nem d)Csak felvett célfüggvény(-ek) szerint értelmezhető(k)

42 A gazdaságosság értékelése  Változatok összehasonlítása  Fajlagos egységköltség alapján (Ft/kWh)  Megtérülési mutatószámok alapján  Külső (extern) költségekkel  Pontozásos rendszerrel  Energetikai amortizációs idővel  Egyéb szempontok alapján (CO 2 )

43 Az energiagazd.-i fenntarthatóság meg- valósulásának előnyei és nehézségei - ☺ - •a helyi adottságokra épít, környezetbarát és az emberek egészségesebb életet élhetnek • helyi foglalkoztatottságot növel ezért a terület versenyképessége is nő •a helyi lakosság jövedelemhez jut ► tőke- erő •energiaellátási függet- lenedés - •Monopol (gazd.)érdekeket keresztez szorgalmazása •Közösségi,jogi támogatásra szorul a fejlesztés, térnyerés •Energiahozam térbeli koncentrációja kisebb mint a hagyományos en.gazd-é •Sajátosan innovatív gondolkodás és életmód- igény – ÖKO-TUDAT

44 Nemzetközi olajárak $(2005)/hordó Forrás: Dr. Molnár László Inflációval korrigált árak és politikai események, 1970– 2005 A 2005-ös árak messze az 1982-es árak alatt vannak! MESZ XIII. Országos Konferencia, Kecskemét2006. május

45 Az EU-s energiafogyasztás összetétele a) elektromos áram b) Teljes Primer En. fogyasztás

46 EU 25 primerenergia-szerkezet •

47 Megújuló energiahordozók fogyasztása néhány EU országban (ezer tonna olajegyenértékben) 2002-ben

48 Az importfüggőség alakulása az EU-ban 2002-ben %-ban Definition: Import Dependency = Net Imports / (Bunkers+Gross Inland Consumption)

49 2000-ben megjelent Zöld Könyv : Európai stratégia a biztonságos energiaellátásért I. ELLÁTÁSBIZTONSÁG!!! -Az EU növekedő tendenciájú energiafelhasználásából csak kevesebb mint 50 %-ban képes saját energiatermelésre támaszkodni -EU-ban használják fel világon évente kitermelt: kőolaj 1/5-öd, a földgáz 1/6-od és a szén 1/10-ed részét, miközben a népessége a világ népességének alig több mint 1/20-ad része. -Készletezési stratégiák

50 2000-ben megjelent Zöld Könyv : Európai stratégia a biztonságos energiaellátásért II. KÖRNYEZETVÉDELEM Fenntartható fejlődésre van szükség : - környezetvédelmi adóztatás és hatásvizsgálat -emisszió csökkentésre van szükség (CO2, SO2, Nox,…stb.) (externális költségek internalizálása!) -bio-üzemanyagok szerepét növelni kell: ma felhasznált kőolajnak fele a közlekedésben és szállításban kerül felhasználásra -a megújuló energiaforrások részarányát növelni

51 ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE -műszaki fejlesztés, új technológiák -a megújuló energiaforrások arányának növelése -az ATOMERŐMŰVEK megtartása + ÚJ technológiák közösen **************************** Energia hatékonyság (EH): fontos, értékteremtő - Az EH-ba beruházott pénz gyakran több meg-takarítást hoz, mintha új kapacitást építenénk - Az EH-ba beruházott pénz gyakran több emissziót takarít meg, mintha a megújulókat támogatnánk (hazai EH alapok tanulsága) Fontos: az árszabályozás és az EH összehangolása •Dotációk: csak ott, ahol a környezetvédelmi előny bizonyítottan fennáll, de ott is csak limitált időre 2000-ben megjelent Zöld Könyv : Európai stratégia a biztonságos energiaellátásért III.

52 21. század új energiaügyi helyzete Európában •elöregedett energetikai infrastruktúra lecserélésre szorul. (tőkeigény!!) •Egyre nagyobb az importtól való függésünk. az Unió energiaszükségletének 70%-át fogja külföldről (2030) – köztük számos veszélyeztetett területről – importált termékekkel fedezni, szemben a jelenlegi 50%-kal. •A tartalékok néhány országban koncentrálódnak (Irán, FSU, Közel-Kelet, É- Afr) •Az energia iránti globális kereslet folyamatosan nő óta a globális olajfogyasztás 20%-kal nőtt, és az előrejelzések szerint az olaj iránti világméretű kereslet évente 1,6%-kal nő. •Az olaj- és gázárak emelkednek. Az elmúlt két évben az EU-ban kétszeresére nőttek, amit az elektromos energia ára is követett •Éghajlatunk melegszik. üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt a Föld hőmérséklete már 0,6 fokkal emelkedett, Beavatkozás hiányában az évszázad végéig akár 1,4-5,8 fokos hőmérséklet-emelkedés következhet be. •Európa még nem alakított ki teljesen versenyképes belső energiapiacokat.

53 ZÖLD KÖNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK •Versenyképesség és →a belső energiapiac fejl. •Az energiaszerkezet diverzifikációja •Szolidaritás •Fenntartható fejlődés első lépés :externáliák internalizálása •Innováció és technológia→ permanens fejlesztés •Külpolitika→ kompromisszumok

54 ZÖLD KÖNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért ENERGETIKAI STRATÉGIA EURÓPA SZÁMÁRA: •A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ! (◄ MARADT ) •A VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ •ELLÁTÁS BIZTONSÁGA KÖZÖTTI EGYENSÚLY KIALAKÍTÁSA ÚJ kihívások előttünk! Európa új energetikai korszakba lépett.

55 ZÖLD KÖNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért I. Az európai energiapolitikának három fő célkitűzéssel kell rendelkeznie: • Fenntarthatóság : (i)versenyképes megújuló energiaforrások és egyéb szénszegény technológiával feldolgozható energiaforrások és energiahordozók fejlesztése, különös tekintettel a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokra; (ii)az energia iránti kereslet megfékezése Európán belül, és (iii) vezető szerep az éghajlatváltozás megállítását és a helyi levegőminőség javítását célzó globális törekvésekben.

56 Versenyképesség - állami támogatás - piactorzítás Energiaszektor támogatása a világban: évek átlaga: 244 milliárd dollár Fosszilis energiára: 151 milliárd, 62% Atomenergiára: 16 milliárd, 7% Megújulók és végső felhasználók: 9 milliárd, 3% Egyéb, Pl. vill.energ: 68 milliárd, 28%

57 Támogatások az EU 15 országaiban •2001-ben csak a villamos energia becsült externális költsége milliárd Euro, • a teljes energia szektor támogatására fordított összeg 29 milliárd, •ebből a megújulóké 5,3 milliárd. TÁMOGATOTTAK-E A MEGÚJULÓK???

58 Egy válasz! Az Európai Bizottság Green paper on energy efficiency or doing more with less c. dokumentumában, ismét felhívta a figyelmet arra, hogy: •a jelenlegi árrendszer nem ösztönzi a racionális energiafelhasználást •az árarányok nem tükrözik a különböző forrásból származó energia előállítása piaci költségeinek különbségét, és nem reflektálnak azok környezeti hatásaira sem •A jelenlegi rendszer nem ösztönzi megfelelően sem a fogyasztás csökkentését, sem a környezetkímélő tiszta energia felhasználását.

59 ZÖLD KÖNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért II. • Versenyképesség: i.gondoskodni arról, hogy az energiapiac megnyitásából a fogyasztóknak és a gazdaság egészének előnye származzék, és ezzel párhuzamosan ösztönözni a tiszta energia termelésébe és az energiahatékonyságba történő befektetéseket; i.mérsékelni az emelkedő nemzetközi energiaáraknak az EU gazdaságára és polgáraira gyakorolt hatását és i.gondoskodni arról, hogy Európa továbbra is élen járjon az energiatechnológiai újítások terén.

60 ZöLD KöNYV Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért III.fő rész Az ellátás biztonsága: az EU energiaimporttól való egyre növekvő függésének csökkentése (i)integrált megközelítéssel – a kereslet csökkentése, az EU energia- szerkezetének változatosabbá tétele a helyben rendelkezésre álló versenyképes energia nagyobb mértékű használatával; (i)egy olyan keret kidolgozása az energiaszolgáltatókkal és fogyasztókkal együttműködve, mely elősegíti az energia iránti növekvő kereslet kielégítéséhez szükséges befektetéseket; (i)az EU szükséghelyzetek kezelésére való felkészültségének javítása; (i)és kedvezőbb feltételek biztosítása a globális erőforrásokhoz hozzáférni kívánó európai vállalatok számára, valamint (v) a polgárok és vállalkozások energiához történő hozzáférésének biztosítása.

61 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 1. Az EU-nak ki kell teljesítenie belső gáz- és villamosenergia-piacát. •Egy európai hálózat kiépítése, beleértve az európai hálózati kódex kidolgozását. Ezen kívül fontolóra kell venni egy európai szabályozó testület és az energiahálózatok európai központjának létrehozását. •A hálózatok jobb összekapcsolása. •Az új befektetéseket ösztönző keretek létrehozása. •A szállítás és elosztás hatékonyabb szétválasztása. •A versenyképesség fejlesztése, ami magában foglalja a szabályozók, versenyhatóságok és a Bizottság közti jobb koordinációt.

62 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 2. Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy belső energiapiaca garantálni tudja az ellátás biztonságát és a tagállamok közti szolidaritást. –A Közösség olaj- és gázkészletekkel kapcsolatos jelenlegi jogszabályainak felülvizsgálata a napjainkban jelentkező kihívások középpontba állítása érdekében. –Az EU-n belüli energiaellátás biztonságával kapcsolatos kérdések átláthatóságát javító európai energiaellátási megfigyelő központ felállítása. (Bp-en!?) –A hálózati ellátás biztonságának javítása –Az infrastruktúra fizikai biztonságának fejlesztése, lehetőség szerint közös előírások alapján. –Az energiahordozók készleteinek európai szintű nagyobb átláthatósága.

63 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 3. Valódi, a Közösség egészére kiterjedő vitára van szükség a különböző energiaforrásokkal kapcsolatban, ami magában foglalja a költségek és az éghajlatváltozásra kifejtett hatások megvitatását is, ezáltal biztosítva azt, hogy az EU átfogó energiaszerkezete megfeleljen az ellátás biztonsága, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek.

64 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 4. Európának a lisszaboni célkitűzésekkel összhangban kell megoldania az éghajlatváltozás által támasztott kihívásokat. (i) Az energiahatékonyság kiemelt fontosságú területté történő kinevezése, azzal a céllal, hogy az EU 2020-ig a jelenlegi tendenciák szerint felhasználandó energia 20%-át megtakarítsa, : NEGAWATTok •Energiahatékonysági kampányok, épületekre vonatkozóan is. •A pénzügyi eszközök és mechanizmusok nyújtotta lehetőségek kiaknázása a befektetések ösztönzése érdekében. •Megújult erőfeszítések a közlekedés területén. •A „fehér bizonyítványok” Európa egészére kiterjedő kereskedelmi rendszere. •Jobb információk az egyes készülékek, járművek és ipari berendezések energetikai teljesítményéről, és adott esetben minimum teljesítmény-előírások meghatározása. (ii) Hosszú távú útiterv elfogadása a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan, ami a következőket foglalja magában: •Megújult erőfeszítések a már meghatározott célok teljesítéséhez. •Annak megfontolása, hogy mely 2010 utáni célokra és célkitűzésekre van szükség. •A fűtésről és hűtésről szóló új közösségi irányelv. •Részletes terv az EU olajimporttól való függésének stabilizálására és fokozatos csökkentésére. •Arra irányuló kezdeményezések, hogy a tiszta és megújuló energiaforrások közelebb kerülhessenek a piacokhoz.

65 Bio motorhajtóanyagok az EU-ban Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezte ben kb. 2%-át 2001-ben t termelés  biodízelbioetanol  Ausztria t  Belgium t  Franciaország t t  Németország t  Olaszország t  Spanyolország t  Svédország t  Többi tagország t t  Összese t t

66

67 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 5. • Stratégiai energiatechnológiai terv, amely az európai technológiai platformokra építve a lehető legjobban kiaknázza Európa erőforrásait, és lehetőség szerint közös technológiai kezdeményezések vagy közös vállalkozások létrehozása az energetikai innovációk terén vezető piacok kialakítása érdekében.

68 JAVASLATOK a célok teljesítéséhez 6. Közös energiaügyi külpolitika. A magas és változékony energiaárak által támasztott kihívásokra, a növekvő importfüggőségre, az erőteljesen növekedő globális energia-igényre és globális felmelegedésre válaszul az EU-nak világosan meghatározott energia- külpolitikára van szüksége •Európai prioritások meghatározása az EU energiaellátásának biztonságához szükséges új infrastruktúra kiépítéséhez. •Összeurópai energiaközösség megállapodás létrehozása. •Új energetikai partnerség Oroszországgal. •Egy olyan új közösségi mechanizmus bevezetése, mely lehetővé teszi az EU külső energiaellátását befolyásoló energiaellátási szükséghelyzetekben való gyors és összehangolt válaszadást. •Az energetikai kapcsolatok szorosabbra fűzése a főbb termelőkkel és fogyasztókkal. •Egy energiahatékonyságról szóló nemzetközi megállapodás létrehozása.

69 A pécsi Hőerőmű látképe – a biomasszás átállás előtt Pannonpower Rt. honlapjáról átvéve Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Fenntartható energiagazdálkodás ? Dr. Bank Klára egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet 2006.09.29. elérhetőségem:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések