Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)"— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése ( )

2

3 Az integrációs kutatások fellendülése  1950-es évek: Formálódott az európai gazdasági együttműködés intézményi struktúrája (ESZAK, EGK stb.) – kutatási konjunktúra  Gazdasági közösségek – politikai egységesedési mozgalmak vizsgálata; Római Szerződés  Népszerű téma: a Habsburg-birodalom egységének vizsgálata  Kutatások: USA, Anglia, No, Ausztria  Jelesebb kutatók: Fink, Good, Gross, Komlos, Brusatti, Matis

4 A Monarchia integrációjának megítélése 1929: Jászi Oszkár: „A Habsburg birodalom felbomlása”: centripetális és centrifugális erők 1945 után, szoc. országok azt hangsúlyozták, hogy a pol. szétesés természetes, azt gazd. felbomlás előzte meg K.M.Fink (1968): Az integrációban a tetőpont az 1850-es évek (Zollverein) – utána szétesés jöhetett Újabban: konvergáló és divergáló erők vizsgálata – valóságos gazdaságtörténeti folyamatok Köv: más eredmények: az egyben maradás, az összetartozás lehetősége és ennek erősödése

5 Magyarország helyzete 1850 után  Alárendelt pozíció – katonai megszállás  Osztrák katonai irányítás, 1852 után kemény kormányzati modell  Rendeleti úton való kormányzás; liberális gazdasági utasítások  Világgazdasági konjunktúra – a magyar gazdaság lassan alkalmazkodik  Osztrák tőkebefektetések – gyors ipari és szolgáltatási fejlődés (vasút, bank, ipar)  : oldottabb rendszer, javuló pozíció

6 A berendezkedés gazdasági vonatkozásai 1867 után  Magyarország alárendelt pozícióból mellérendelt helyzetbe került - Ausztria nehezen viseli A közös ügyek rendszere: - külügy - hadügy - ezek pénzügye - az uralkodó A közös érdekeltségű ügyek: - a közösen kialakított vasút előtti államadósság - a jegybank és a pénz - a vámok kérdése - az adók

7 A centripetális gazdasági erők 1. A vasút kiépülése  1841, Kübeck: egységes, Bécs központú vasút  1848: Széchenyi: Pest-Buda központú sugaras elrendezésű magyar vasútrendszer  Az 1850-es évek: osztrák tőkebeáramlás, osztrák vasúttársaságok bejövetele, fővonalépítés  1880-ig külföldi tőke, majd hazai források (MÁV)  Osztrák vasútmodell, eszközök és szokások –egységes vasúti rendszer  A műszaki, szakismereti háttér megteremtése  Kamatgarancia, állami bürokrácia

8 Vasútépítési ciklusok

9 A magyar vasúthálózat között

10 Ausztria-Magyarország vasúthálózatának főbb vonalai ( )

11 2. A bankintézmények kiépülése  A reformkori takarékpénztárak + 1 bank: döntően hazai tőkéből  1850 után: osztrák tőke betelepedése  : jegybank: ONB; 1878: helyette közös jegybank: O-MB (Az államadósság kezelése: közös kötelesség)  A kereskedelmi bankhálózat jelentősebb intézményei: külföldi tőkéből (forgalmi bankok)  1880 után: javul a hazai gazdaság, erősödik a hazai tőkefelhalmozás – hazai tőkeintézmények jönnek létre

12 A bankintézmények (2)  Szakosodott hazai pénzintézmények alakulnak ki  Az egységesülés legtisztább jegye: a kamatlábak kiegyenlítődése – a kamatlábak csökkentek  Szindikátusi szerződések (bankalapítás, működés)  Bank-és ipari érdekeltségi csoportok kialakulása Monarchia szinten  Jelentős tőkekoncentráció  Bankvezetőség: nem nemzetiségi alapon szerveződik (szaktudás)

13 A pénzintézmények száma Magyarországon ( ) Pénzintézet fajtái bankok takarékpénztárak földhitelintézetek 1 7 hitelszövetkezetek összesen

14

15 Az 1873-ra felépült 2. tőzsdeépület

16 Az 1905-ben átadott Tőzsdepalota

17 Egy krach anatómiája (1873)  : tőzsdei növekedés, rt, pénzbőség  Bankok: ingatlanüzlet, üzleti vállalkozások létrehozása, : 564 új bank és pénzintézet.  május: Bécs, tőzsdepánik, gyors értékcsökkenés – átterjed Budapestre is.  Speciális magyar körülmények: agrárválság, kolera, államháztartási hiány (1873: 56 millió forint);  1873-ban az árfolyamveszteség 55 millió volt, ennek 80 %-a banki papíroké.  között 50 bankot számoltak fel, köztük óriásbankok (az MHB túlélte)

18 3. Gazdaságtámogatási rendszer Az állam feladatai - katasztrófa-elhárítás, + stratégiai, tőkehiányos ágazatok fejlesztése - Az eszközök: az ipartámogató törvények : adókedvezmények, illetékmenteség stb , 1899, 1907 – kedvezmények hosszabbítása, állami támogatás, segélyek - Kedvezményezettek: szeszgyárak, textilipar, vegyipar (NyMo, Felvidék, Brassó) - Közlekedés: MÁV létrehozása, egységesítés - Regionális kiegyenlítődés, felzárkózás

19 4. A munkaerőmozgások  Mo: 1867 után gyors iparosodás – óriási munkaerőigény  Utánpótlás: képzett szakmunkások a Monarchia nyugati területeiről – termelésirányítók, középvezetők  Osztrák típusú szakszervezetek, német nyelv, munkásszerveződések, munkáséletmód, fogyasztás, újság (Népszava)  Mo-ról: értelmiségi vándorlás, annak szinte minden szegmensében (bölcsészeti, műszaki, természettudományi stb. foglalkozásúak)

20 5. Ipari vállalkozók és vállalkozások  Külföldi tőkebeáramlás – eleinte osztrák és cseh vállalkozók, később németek, olaszok és svájciak.  Integrálódás a hazai viszonyokhoz (jogszabályok, asszimiláció, bankrendszer, termelési sajátosságok)  Közös ipari vállalatok (Skodához kapcs: Hazai Gépgyár, Láng Gépgyár, Győr stb.)  Működési területük általában: vasút, gépipar, nehézipar stb.)  1914-ig: mintegy 50 ilyen kartell alakult.

21 6. A közös külkereskedelem  A 18. század közepe óta folyamatosan erősödött, 1850 után a kereskedelem növekedése felgyorsult  1850: Vámunió; 1867 után vámszerződés  Nagykereskedelmi hálózatok kialakulása – jelentős egységesítő tényező  Az árkiegyenlítődés folyamata  Mo: 1905-ig külkereskedelmi aktívum, utána romlott a mérleg  A Monarchia a vámkülfölddel szemben romló teljesítményt mutatott

22 A közös külkereskedelem (2)  Az áruszerkezet alapvetően a birodalmi munkamegosztásnak megfelelő  Újdonság: gabona-monokultúra helyett egyre inkább a lisztkivitel  Az agrárérdekeltségek vámrendszerrel védik a hazai termelőket  A századfordulón Mo. a Balkán felé már egyre több ipari terméket tudott eladni  között 10 %-ról 35 %-ra nőtt az ipari kivitel (Eddie Scott számítása) (Eddie Scott számítása)

23 7. Társadalmi kapcsolatok egységesítő ereje  Közös uralkodó, közös udvar, közös székhelyek  Arisztokrácia: eleinte hazai, később birodalmi szinten házasodik, szerez társadalmi tőkét  Vállalkozók: betelepedés és asszimiláció, házasságok, földszerzés  Munkásság: az osztrák fogyasztási kultúra  Az egyházi intézmények között egyre több kapcsolat  A bürokrácia: németes, merev  A hadsereg: KuK-rendszer


Letölteni ppt "Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések