Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,"— Előadás másolata:

1 A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék Gödöllő „Hazai energiaforrásaink és azok hasznosítási lehetőségei” konferencia INDUSTRIA és ELCTROSALON 2010. május 4. Budapest

2 Előzmények  A technika fejlődése igényelte és egyben lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat és új energiaforrások ill. energiahordozók alkalmazása vált általánossá.  Korszerű, kényelmes energia-ellátó rendszerek alakultak ki, így az energia a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé vált és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez.  Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható.

3 Sajátosság A megújuló energiaforrások alkalmazásának igényét nem a technikai fejlődés eredménye és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a szükségszerűség a fenntartható fejlődés érdekében ezért a használat, illetve a felhasználás minden kérdésében meghatározó az állam szerepvállalása. Az állam határozza meg a célokat és az eszközöket.

4 Az állami szerepvállalás feladata A megújuló energiaforrások alkalmazása szükségszerűség a jövőnk szempontjából, ezért mindent meg kell tenni  a szélesebb körű alkalmazásukért,  a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért,  az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért,  a helyi környezeti problémák megakadályozásáért.

5 Az aktuális kihasználás megítélése A megújulók aktuális kihasználása  az adottságainkhoz,  a lehetőségeinkhez,  a tehetősségünkhöz,  a szándékainkhoz képest.

6 Adottságaink A megújuló energiaforrások egy ország földrajzi helyzete által meghatározott. A potenciál meghatározásának nehézségei. Hazai potenciál.

7 Lehetőségeink A természeti adottságok mellett a lehetőségek korlátozottak:  Történelmi stereotípiák (mezőgazdaság élelmiszertermelés, geotermia fürdőhasználat, stb.)  Szemléletmód korlátai  Gazdasági korlátok

8 Tehetősségünk A gazdasági helyzetünk és szemléletmód együttes megnyilvánulása: A megújuló energiaforrások elterjesztését, hazai alkalmazásának növelését elsősorban és leginkább az Uniós támogatásával gondoljuk és próbáljuk megoldani.

9 A jelenlegi helyzet ellentmondása A támogatás a fenntartható fejlődés érdekében történik, ugyanakkor a támogatás nem fenntartható. Projektek valósulnak meg támogatással, de ezek üzemeltetése nehézkes, gazdaságilag nem vonzó, ezért a további hasonló projektekre nincs jelentkező (csak a további támogatások elnyerésére).

10 A jelenlegi kihasználás megítélése  mind az adottságaink,  mind a célokhoz képest lényegesen alul maradnak, és ezt igazolja vissza, hogy a terveinkben ezek a korlátok nem jelennek meg. A jelenlegi kihasználás értékelésében a tehetősség nehezen mérhető (vagyis mindent megtettünk-e a célokért?)

11 Cél és valóság az EU-ban

12 Új EU célkitűzések 2020-ra Új EU célkitűzések 2020-ra 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást 1. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása Kötelező célkitűzésként 2020-ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. A bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. 2. Energiahatékonyság A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020-ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást.

13 Kötelezettségeink a lehetőségeinkkel kapcsolatban A 2009/28/EK Irányelv által előírt Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv kialakításához a Bizottság 2009/548/EK bizottsági határozatban megadott formai követelmények (és számozás) alapján kér adatok.

14 Célok és kötelezettségeink A) megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2005. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) 4,3% B) Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) 13% C) Várható teljes kiigazított energiafogyasztás 2020- ban (ktoe) 29 192 D) A megújuló energiaforrásokból előállított energia várható mennyisége a 2020-as célkitűzésnek megfelelően (ktoe) 3 795

15 A megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányai Legkisebb költség szcenárió (ktoe/év)20102020 Geotermikus 101314 Napenergia 661 Biomassza 514715 Szilárd514715 Biogáz00 Folyékony bioenergiahordozó Hőszivattyú 657 légtermikus03 geotermikus543 hidrotermikus111 Megújuló hőenergia és hűtési energiatermelés összesen 6281147 Ebből távfűtés 113318 Ebből háztartási biomassza 422548

16 Célkitűzésekhez a jelenlegi hazai joganyagok  40/2008. (IV. 17.) Országgyűlési határozat az új magyar energiapolitikáról (2007-2020)  2148/2008. (X. 31.) Kormányhatározat az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiáról (2008-2020) A fenti stratégiák fő célja, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186,3 PJ/év mértéket. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a „policy” szcenárió) belül:  a zöldáram-termelés 2020-ban érje el a 9470 GWh-t (79,6 PJ),  a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás érje el a 87,1 PJ-t,  az üzemanyag-fogyasztáson belül a bio-üzemanyagok energiaértéke – figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat – 2020-ra növekedjen 19,6 PJ-ra.

17 1. Biogén tüzelőanyagokkal biomassza (fa) erőműves eltüzelésével1200 GWh mezőgazdasági maradékok eltüzelésével 1800 GWh biogáz hasznosításával 300 GWh Összesen a biogén tüzelőanyagokkal 3300 GWh (6,2%) 2. Vízerőművekkel meglévő vízerőművekkel 200 GWh új nagy vízerőművel (pl. Bős-Nagymaros) 1400 GWh Összesen a vízenergia hasznosításával 1600 GWh (3,0%) 3. Szélerőművekkel meglévő szélerőművekkel 100 GWh új szélerőművekkel 2008-2010 között 500 GWh új szélerőművekkel 2011-2020 között 900 GWh Szélerőművekkel összesen1500 GWh (2,8%) 4. Hulladékhasznosítással meglévő hulladékégetőkkel 150 GWh új hulladékégetőkkel 150 GWh Termikus hulladékértékesítéssel összesen 300 GWh (0,6%) 5. Napenergiával napelemekkel 130 GWh termikus naperőművel 70 GWh Naperőművekkel összesen 200 GWh (0,4%) 6. Földhő-hasznosítással Organikus Rankine-körfolyamatokkal 80 GWh egyéb módon 20 GWh Geotermikus energiával összesen 100 GWh (0,2%)

18 A célok és a hazai potenciál Megújuló energiaforrás Hazai becsült potenciál Tervezett felhasználás Tervezett növekedés Mto oe.GWh % Biomassza3,53850033006,2 Geotermikus0,555001000,2 Napenergia0,555002000,4 Szélenergia0,3330015002,8 Vízenergia0,2220016003,0

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

20 A biomassza-hasznosítás csak jelentős mezőgazdasági maradvány eltüzelésével növelhető az iparágban. Nagy kérdés, hogy a 2010-es években üzembe kerülő, első szalmatüzelésű erőműnek mik lesznek a tapasztalatai. Ha kedvező esetben el is éri a 300 GWh/a villamosenergia-kiadást, akkor is még legalább öt ilyen erőművet kellene építeni. Nagy kérdés, hogy mai áron a 26,5 Ft/kWh mennyivel fedezi a várható költségeket. A biomassza hasznosítás kérdései

21 A vízenergia-hasznosításban döntő kérdés a Bős- Nagymarosi Vízerőmű-rendszer sorsa. Kockázatos feltételezni, hogy a jelenlegi vízerőműveken kívül még legalább 1,4 TWh/a adódik majd a következő évtized végére. Egyéb tervek – pl. Adonyi, Fajszi Vízlépcső – még nem látszanak ilyen reálisnak, de egy talán lehetséges. Vízenergia hasznosítás kérdései

22 Szélerőművek helyzete A szélerőműveknél az a legnagyobb kérdés, hogy valóban elérjük-e a jelenlegihez képest a 14-szeres növekedést, azaz kiépül e nálunk a 900-1000 MW-ot kitevő szélerőmű-park a következő évtizedben. A legjobb helyek, jó széljárások már hasznosultak vagy évtizedünk végére hasznosulnak. Nagy kérdés az is, hogy a már engedélyezett 330 MW mikorra épül meg. A tavalyi megtorpanás nem túl bíztató.

23 A napenergia perspektívája A napenergia gazdaságossá válása a világon a 2020-as évek második felében várható, így ma legalább 100-120 Ft/kWh támogatással lehetne addig elérni a napenergia nagyobb villamosenergia-ipari felhasználását.

24 A termikus hulladékértékesítést valahogy nem szeretik hazánkban, sőt, a szomszéd országok terveit sem. Nálunk a lerakást erőltetik, pedig ez sokkal kevésbé hatékony. A termikus ártalmatlanítás, térfogat- csökkentés (90%) és az energetikai hasznosítás a civilizáció maradványainál elkerülhetetlen, mégis kétséges, hogy a jövőben új, nagy hulladékhasznosító erőmű épül. Termikus hulladékhasznosítás

25 A megújuló energiaforrások tervezett szerkezete 2020-ra

26 Alapok a megújuló energiaforrások ok és ésszerű használatához A megújuló energiaforrások legfontosabb jellemzőinek figyelembevétele:  kis energiasűrűség,  időszaktól, időjárástól és földrajzi helyzettől függő megjelenés,  jelenleg nincs kialakult piac, ellátó rendszer.

27 Ok és ésszerű a használat, ha  helybeni felhasználás,  a lehető legkevesebb átalakítás,  a legrövidebb szállítás és  gazdaságilag megindokolható mely meghatározza a felhasználás fő területeit, és a célszerű használat mértékét.

28 Gazdaságossági ésszerűség az integrált energetikai rendszer  A megújuló energiaforrások különböző formáinak célszerű összekapcsolása  A fogyasztók ésszerű összekapcsolása  Új fogyasztók bekapcsolása

29 Az integrált energetikai rendszerektől várható előnyök Nő a rendszerek kihasználásának ideje, Javul a gazdasági megítélés, a megtérülési idő, Nő a megújuló energiaforrások felhasználásának mennyisége, Növekszik az energiaellátó rendszer biztonsága.

30 A változtatás mozgató ereje A szükségesség a fejlődést kényszerpályára állítja A szükségesesség miatt a változás, a fejlődés tehát nem érdek, hanem kényszerpálya, melyben a meghatározó a hit és az elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség. A szükségesség megvalósítása miatt az állam közreműködése közpénzek felhasználását ígényli, és az utóbbi időben a fejlődést a közpénzekhez való hozzájutás motíválja.

31 A kényszerpálya akkor lesz eredményes, ha  a hit és az elkötelezettség szakmai tudással párosul  a fejlődés nem a meglevő technológiák közpénzből való megvalósítására és működtetésére épül  a hit és közpénzfelhasználás együtt van jelen

32 Hit és elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség  Hit és tévhit megkülönböztetése  A hangsúly a K+F+I-n  A referenciaüzemek tapasztalatainak értékelése  Az energiahatékonyság elsődlegességét

33 A szükségesség kényszerpályája azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni  új technológiák kifejlesztéséért,  a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért,  a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásáért,  az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért.


Letölteni ppt "A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések