Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,"— Előadás másolata:

1 A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék Gödöllő „Hazai energiaforrásaink és azok hasznosítási lehetőségei” konferencia INDUSTRIA és ELCTROSALON május 4. Budapest

2 Előzmények  A technika fejlődése igényelte és egyben lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások kifejlesztését. Ez háttérbe szorította az évszázadokon keresztül használt energiaforrásokat és új energiaforrások ill. energiahordozók alkalmazása vált általánossá.  Korszerű, kényelmes energia-ellátó rendszerek alakultak ki, így az energia a felhasználók részére könnyen hozzáférhetővé vált és ezzel nagymértékben hozzájárult az energiafelhasználás jelentős mértékű növekedéséhez.  Ez az elképesztő mértékű energiafelhasználás-növekedés a tudósok szerint mind a rendelkezésre álló energiakészletek, mind pedig ennek környezeti hatásai miatt nem tartható.

3 Sajátosság A megújuló energiaforrások alkalmazásának igényét nem a technikai fejlődés eredménye és nem a piaci viszonyok indokolják, hanem a szükségszerűség a fenntartható fejlődés érdekében ezért a használat, illetve a felhasználás minden kérdésében meghatározó az állam szerepvállalása. Az állam határozza meg a célokat és az eszközöket.

4 Az állami szerepvállalás feladata A megújuló energiaforrások alkalmazása szükségszerűség a jövőnk szempontjából, ezért mindent meg kell tenni  a szélesebb körű alkalmazásukért,  a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért,  az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért,  a helyi környezeti problémák megakadályozásáért.

5 Az aktuális kihasználás megítélése A megújulók aktuális kihasználása  az adottságainkhoz,  a lehetőségeinkhez,  a tehetősségünkhöz,  a szándékainkhoz képest.

6 Adottságaink A megújuló energiaforrások egy ország földrajzi helyzete által meghatározott. A potenciál meghatározásának nehézségei. Hazai potenciál.

7 Lehetőségeink A természeti adottságok mellett a lehetőségek korlátozottak:  Történelmi stereotípiák (mezőgazdaság élelmiszertermelés, geotermia fürdőhasználat, stb.)  Szemléletmód korlátai  Gazdasági korlátok

8 Tehetősségünk A gazdasági helyzetünk és szemléletmód együttes megnyilvánulása: A megújuló energiaforrások elterjesztését, hazai alkalmazásának növelését elsősorban és leginkább az Uniós támogatásával gondoljuk és próbáljuk megoldani.

9 A jelenlegi helyzet ellentmondása A támogatás a fenntartható fejlődés érdekében történik, ugyanakkor a támogatás nem fenntartható. Projektek valósulnak meg támogatással, de ezek üzemeltetése nehézkes, gazdaságilag nem vonzó, ezért a további hasonló projektekre nincs jelentkező (csak a további támogatások elnyerésére).

10 A jelenlegi kihasználás megítélése  mind az adottságaink,  mind a célokhoz képest lényegesen alul maradnak, és ezt igazolja vissza, hogy a terveinkben ezek a korlátok nem jelennek meg. A jelenlegi kihasználás értékelésében a tehetősség nehezen mérhető (vagyis mindent megtettünk-e a célokért?)

11 Cél és valóság az EU-ban

12 Új EU célkitűzések 2020-ra Új EU célkitűzések 2020-ra 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát 20 %-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást 1. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása Kötelező célkitűzésként 2020-ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. A bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. 2. Energiahatékonyság A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020-ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást.

13 Kötelezettségeink a lehetőségeinkkel kapcsolatban A 2009/28/EK Irányelv által előírt Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv kialakításához a Bizottság 2009/548/EK bizottsági határozatban megadott formai követelmények (és számozás) alapján kér adatok.

14 Célok és kötelezettségeink A) megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) 4,3% B) Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részaránya (S 2005) (%) 13% C) Várható teljes kiigazított energiafogyasztás ban (ktoe) D) A megújuló energiaforrásokból előállított energia várható mennyisége a 2020-as célkitűzésnek megfelelően (ktoe) 3 795

15 A megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányai Legkisebb költség szcenárió (ktoe/év) Geotermikus Napenergia 661 Biomassza Szilárd Biogáz00 Folyékony bioenergiahordozó Hőszivattyú 657 légtermikus03 geotermikus543 hidrotermikus111 Megújuló hőenergia és hűtési energiatermelés összesen Ebből távfűtés Ebből háztartási biomassza

16 Célkitűzésekhez a jelenlegi hazai joganyagok  40/2008. (IV. 17.) Országgyűlési határozat az új magyar energiapolitikáról ( )  2148/2008. (X. 31.) Kormányhatározat az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiáról ( ) A fenti stratégiák fő célja, hogy Magyarországon 2020-ban a megújuló energiaforrások felhasználása érje el a 186,3 PJ/év mértéket. A stratégiai célkitűzésen (ez a stratégiában a „policy” szcenárió) belül:  a zöldáram-termelés 2020-ban érje el a 9470 GWh-t (79,6 PJ),  a hőtermelésen belül a megújuló energiafelhasználás érje el a 87,1 PJ-t,  az üzemanyag-fogyasztáson belül a bio-üzemanyagok energiaértéke – figyelembe véve az egyéb, megújuló energiahordozó bázisú üzemanyagokat – 2020-ra növekedjen 19,6 PJ-ra.

17 1. Biogén tüzelőanyagokkal biomassza (fa) erőműves eltüzelésével1200 GWh mezőgazdasági maradékok eltüzelésével 1800 GWh biogáz hasznosításával 300 GWh Összesen a biogén tüzelőanyagokkal 3300 GWh (6,2%) 2. Vízerőművekkel meglévő vízerőművekkel 200 GWh új nagy vízerőművel (pl. Bős-Nagymaros) 1400 GWh Összesen a vízenergia hasznosításával 1600 GWh (3,0%) 3. Szélerőművekkel meglévő szélerőművekkel 100 GWh új szélerőművekkel között 500 GWh új szélerőművekkel között 900 GWh Szélerőművekkel összesen1500 GWh (2,8%) 4. Hulladékhasznosítással meglévő hulladékégetőkkel 150 GWh új hulladékégetőkkel 150 GWh Termikus hulladékértékesítéssel összesen 300 GWh (0,6%) 5. Napenergiával napelemekkel 130 GWh termikus naperőművel 70 GWh Naperőművekkel összesen 200 GWh (0,4%) 6. Földhő-hasznosítással Organikus Rankine-körfolyamatokkal 80 GWh egyéb módon 20 GWh Geotermikus energiával összesen 100 GWh (0,2%)

18 A célok és a hazai potenciál Megújuló energiaforrás Hazai becsült potenciál Tervezett felhasználás Tervezett növekedés Mto oe.GWh % Biomassza3, ,2 Geotermikus0, ,2 Napenergia0, ,4 Szélenergia0, ,8 Vízenergia0, ,0

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

20 A biomassza-hasznosítás csak jelentős mezőgazdasági maradvány eltüzelésével növelhető az iparágban. Nagy kérdés, hogy a 2010-es években üzembe kerülő, első szalmatüzelésű erőműnek mik lesznek a tapasztalatai. Ha kedvező esetben el is éri a 300 GWh/a villamosenergia-kiadást, akkor is még legalább öt ilyen erőművet kellene építeni. Nagy kérdés, hogy mai áron a 26,5 Ft/kWh mennyivel fedezi a várható költségeket. A biomassza hasznosítás kérdései

21 A vízenergia-hasznosításban döntő kérdés a Bős- Nagymarosi Vízerőmű-rendszer sorsa. Kockázatos feltételezni, hogy a jelenlegi vízerőműveken kívül még legalább 1,4 TWh/a adódik majd a következő évtized végére. Egyéb tervek – pl. Adonyi, Fajszi Vízlépcső – még nem látszanak ilyen reálisnak, de egy talán lehetséges. Vízenergia hasznosítás kérdései

22 Szélerőművek helyzete A szélerőműveknél az a legnagyobb kérdés, hogy valóban elérjük-e a jelenlegihez képest a 14-szeres növekedést, azaz kiépül e nálunk a MW-ot kitevő szélerőmű-park a következő évtizedben. A legjobb helyek, jó széljárások már hasznosultak vagy évtizedünk végére hasznosulnak. Nagy kérdés az is, hogy a már engedélyezett 330 MW mikorra épül meg. A tavalyi megtorpanás nem túl bíztató.

23 A napenergia perspektívája A napenergia gazdaságossá válása a világon a 2020-as évek második felében várható, így ma legalább Ft/kWh támogatással lehetne addig elérni a napenergia nagyobb villamosenergia-ipari felhasználását.

24 A termikus hulladékértékesítést valahogy nem szeretik hazánkban, sőt, a szomszéd országok terveit sem. Nálunk a lerakást erőltetik, pedig ez sokkal kevésbé hatékony. A termikus ártalmatlanítás, térfogat- csökkentés (90%) és az energetikai hasznosítás a civilizáció maradványainál elkerülhetetlen, mégis kétséges, hogy a jövőben új, nagy hulladékhasznosító erőmű épül. Termikus hulladékhasznosítás

25 A megújuló energiaforrások tervezett szerkezete 2020-ra

26 Alapok a megújuló energiaforrások ok és ésszerű használatához A megújuló energiaforrások legfontosabb jellemzőinek figyelembevétele:  kis energiasűrűség,  időszaktól, időjárástól és földrajzi helyzettől függő megjelenés,  jelenleg nincs kialakult piac, ellátó rendszer.

27 Ok és ésszerű a használat, ha  helybeni felhasználás,  a lehető legkevesebb átalakítás,  a legrövidebb szállítás és  gazdaságilag megindokolható mely meghatározza a felhasználás fő területeit, és a célszerű használat mértékét.

28 Gazdaságossági ésszerűség az integrált energetikai rendszer  A megújuló energiaforrások különböző formáinak célszerű összekapcsolása  A fogyasztók ésszerű összekapcsolása  Új fogyasztók bekapcsolása

29 Az integrált energetikai rendszerektől várható előnyök Nő a rendszerek kihasználásának ideje, Javul a gazdasági megítélés, a megtérülési idő, Nő a megújuló energiaforrások felhasználásának mennyisége, Növekszik az energiaellátó rendszer biztonsága.

30 A változtatás mozgató ereje A szükségesség a fejlődést kényszerpályára állítja A szükségesesség miatt a változás, a fejlődés tehát nem érdek, hanem kényszerpálya, melyben a meghatározó a hit és az elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség. A szükségesség megvalósítása miatt az állam közreműködése közpénzek felhasználását ígényli, és az utóbbi időben a fejlődést a közpénzekhez való hozzájutás motíválja.

31 A kényszerpálya akkor lesz eredményes, ha  a hit és az elkötelezettség szakmai tudással párosul  a fejlődés nem a meglevő technológiák közpénzből való megvalósítására és működtetésére épül  a hit és közpénzfelhasználás együtt van jelen

32 Hit és elkötelezettség, a jövő iránt érzett felelősség  Hit és tévhit megkülönböztetése  A hangsúly a K+F+I-n  A referenciaüzemek tapasztalatainak értékelése  Az energiahatékonyság elsődlegességét

33 A szükségesség kényszerpályája azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni  új technológiák kifejlesztéséért,  a gazdaságilag is alátámasztható megoldás megkereséséért,  a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásáért,  az ésszerű megoldások társadalmi elismertetésért és terjesztéséért.


Letölteni ppt "A megújuló energiaforrások aktuális kihasználása és potenciális lehetőségei Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár Szent István Egyetem Épületgépészet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések