Erdőtűzoltás technikai feltételei, tervek, elképzelések

Az előadások a következő témára: "Erdőtűzoltás technikai feltételei, tervek, elképzelések"— Előadás másolata:

1 Erdőtűzoltás technikai feltételei, tervek, elképzelések
Pécel Diasort készítette: Szabó Csaba tű. alezredes

2 Nemzeti jogforrások A tűz elleni védekezésről és műszaki mentésről 1996/XXXI. tv. Az erdőről és az erdő védelméről, LIV. tv. Az erdők tűz elleni védelméről, 12/1997. (II.26.) BM rendelet FVM közlemény, FVM felhívás, BM-FVM egyeztetett közlemény 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról További tűz és katasztrófavédelmi jogszabályok Kat. tv, és végrehajtási rendeletei Tv.. Tv és végrehajtási rendeletei Társszervek tevékenységét szabályozó jogszabályok

3

4 Magyarország megyéinek tűzveszélyességi besorolása
Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható megyék Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( ig az erdőtüzek 35%-a ebben a megyében keletkezett) Pest megye (egy része) Budapest Közepes mértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható megyék Csongrád Nógrád Heves Veszprém Az ország többi megyéje kismértékben veszélyeztetett.

5 Erdőtűzoltási módok A tűz oltása - hasonlóan más jellegű tüzekének - az alábbi szakaszokból áll: felderítés a tűz körülhatárolása, terjedésének megállítása, a tűz lefeketítése, eloltása, utómunkálatok végzése, a terület visszagyulladás elleni őrzése.

6 Az erdőtűz oltásának módszerei:
Felderítés A tűz peremének oltása kézi szerszámokkal; A tűz peremének letakarása; A tűz továbbterjedésének irányából az éghető anyagok eltávolítása, nyiladékok, védősávok, árkok létesítése; A tűz peremének oltása vízzel; A tűz oltása repülőgépről, helikopterről vízpermettel, vízbombával; A tűz oltása mesterséges hatások közé szorítással (ellentűz, robbantásos módszer, fadöntés). Erdőtűzoltási módok A tűz oltása - hasonlóan más jellegű tüzekének - az alábbi szakaszokból áll: a tűz körülhatárolása, terjedésének megállítása, a tűz lefeketítése, eloltása, utómunkálatok végzése, a terület visszagyulladás elleni őrzése. Az erdei tüzek oltásának módszere, taktikája a tűz fajtájától, kiterjedésétől, erősségétől, az időjárási- és a terepviszonyoktól, a rendelkezésre álló erőktől és eszközöktől függ. Több napig tartó erdőtűznél a beavatkozást célszerű a legkorábbi, reggeli órákra tervezni, mivel ebben az időpontban - főleg a hegyvidékeken - a légáramlat lefelé húzódik és kb. 10 óra tájékában fordul meg. Éjszakai beavatkozást a balesetveszély és a látási viszonyok gyengülése miatt nem célszerű végezni. Ilyenkor törekedni kell az oltásban résztvevő személyek biztonságos helyen történő pihentetésére. Az erdőtűz oltásának módszerei: A tűz peremének oltása kézi szerszámokkal; A tűz peremének letakarása; A tűz továbbterjedésének irányából az éghető anyagok eltávolítása, nyiladékok, védősávok, árkok létesítése; A tűz peremének oltása vízzel; A tűz oltása repülőgépről, helikopterről vízpermettel, vízbombával; A tűz oltása mesterséges hatások közé szorítással (ellentűz, robbantásos módszer, fadöntés). A tűz peremének oltása kézi szerszámokkal: Gyengébb és közepes aljnövényzeti tüzeknél - amikor elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre - kéziszerszámokkal, lapáttal, szikracsapóval a tűz pereme csapkodással kerül oltásra. A terjedési iránnyal szemben m - re egymástól kell az oltásban résztvevőket A tűz peremének letakarása talajjal: Az oltási mód alkalmazására a laza talajszerkezetű terepeken van lehetőség. Általában az Alföldön alkalmazható, de azokon a területeken, ahol az erdősávokat legelők szakítják meg, ott célszerű a továbbterjedés megakadályozása céljából mezőgazdasági gépeket (ekével, tárcsával) a területet körbeszántása érdekében igénybe venni. Így az éghető felső talajréteg alulra kerül, így a továbbterjedés megakadályozható. Laza talajszerkezetnél, humusznál, homoknál a tűz lecsapkodása mellett hatásos mód a felszedett földterület terítése. Az ilyen jellegű beavatkozásnál ugyanazt a módszert kell alkalmazni mint a tűz peremének oltásánál. Magyarországon a keletkezett erdőtüzek oltásánál leggyakrabban a fenti két módszert alkalmazzuk. A tűz irányából az éghető anyagok eltávolítása, nyiladékok védősávok, árkok létesítése: Védősávok létesítésével kell megkísérelni a tűz továbbterjedésének megakadályozását. A védelmi vonal kijelölésénél nagy hangsúlyt kell helyezni a természetes tűzterjedést gátló helyi adottságokra (nyiladékokra, ösvényekre, utakra, tisztásokra, árkokra, patakokra, stb.). A bevetett erők nagy részét a védelmi vonal azon részére kell állítani, ahol a természetes akadályok nem állnak rendelkezésre, illetve ahol a tűz továbbterjedésének lehetősége nagyobb. Az oltásnál figyelemmel kell lenni a tűz terjedését elősegítő körülményekre pl.: az erdőkben tárolt farakásokra, röptűz általi veszélyekre stb. . A védősávok szélességét a tűz nagysága, formája, a rendelkezésre álló erő és eszköz mennyisége határozza meg. A védősávot minimálisan 2 méterre kell méretezni, de alapvető szabály, hogy a lehetséges lángmagasság kétszeresénél nagyobbnak kell lennie. A védősávból az összes éghető anyagot el kell távolítani. A védősávot kialakíthatjuk kézi erővel, vagy erőgépekkel. Nehéz terepviszonyok esetén, a sűrű, átjárhatatlan erdőknél robbantással is ki lehet alakítani záró árkokat. A robbanás hatására az éghető anyagok az árok szélére kerülnek, így a tűz továbbterjedése megakadályozható. Koronaégésnél ügyelni kell arra, hogy a védősáv úgy kerüljön kialakításra, hogy a kivágott fákat az égő erdő rész felé kell dönteni. A védősáv hatékonyságát növelni tudjuk vízsugárral történő nedvesítéssel. A tűz peremének oltása vízzel: Ahol a megközelítés tűzoltógépjárművekkel biztosított, a tűz vonalán haladva előre szerelt, illetve gyors beavatkozóval a tűz pereme könnyen oltható. A beavatkozás során törekedni kell a takarékos vízfelhasználásra, valamint az oltásban résztvevők és a gépjárműfecskendő biztonságos működtetésére. A fecskendők bevetése inkább a védősávok kialakításánál, illetve a lombkorona és az aljnövényzet nedvesítése során célszerű. A hatékonyság érdekében habosított víz is használható 0,5-1%-os habbekeveréssel. Amennyiben az oltáshoz megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, úgy védelmi vonalat is ki lehet alakítani vízfüggöny létrehozásával. Megfelelő vízutánpótlás esetén hatásos a tűzoltás vízágyúval is. A lokális oltásra jól használható az impulzus oltó készülék is. A tűz oltása repülőgépről, helikopterről: Magyarországon től alkalmaznak légi járművel történő erdőtűz oltást. Légi jármű bevetésnél megkülönböztetünk repülőgépről és a helikopterről történő oltást. Míg a repülőgépről hosszan elnyújtva vízpermetet, illetve nagy mennyiségű víztömeget tudunk elteríteni az égő erdőrészen, úgy a helikopterről "vízbombákat" lehet koncentráltan egy pontra irányítani. A "vízbomba" hatásfoka koronaégés oltásánál a leglátványosabb. A légi tűzoltás a földi felderítéssel és irányítással alkalmazható nagy hatékonysággal. Nem alkalmazható légi jármű a tűz oltására: le- és felszállópálya hiánya esetén, vízvételezési lehetőség hiánya esetén, a tűz következtében kialakult erős termikus mozgások esetén, viharos széllökések során. A tűz oltása mesterséges határok közé szorítással: Hazánkban a módszer nem elterjedt, de már alkalmazásra került. Módszere az, hogy a tűz terjedésének frontja előtt - viszonylag széles területen - leégetik a talaj szintjén lévő növénytakarót, így olyan sávot lehet kialakítani, ahol már nincs éghető anyag és ennek következtében a tűz nem tud tovább terjedni. Annak érdekében, hogy az ellentűz ne okozzon további károkat, az égetést a meglévő természetes védősávoktól (erdei utak, ösvények, irtások) kell indítani. Ellentűz gyújtásnál a föld felszínén lévő növénytakaró 1 méteres távolságokban, folyamatosan kell meggyújtani, hogy egybefüggő sáv alakuljon ki. Az erdőtűz, illetve az általunk gyújtott ellentűz egymás felé kell hogy haladjon. A két tűz között kialakuló fizikai légmozgás során ellenszél alakul ki, amely a meggyújtott ellentüzet az erdőtűz felé viszi. A két irányból érkező tűz találkozásakor szűnik meg az égés. Az erdőtűz oltásnak ez a fajtája kockázatos, emiatt csak tapasztalt, hozzáértő személyek vezetésével lehet megkísérelni az alkalmazását. Új módszerek az erdőtűzoltásban: Tűzoltás robbantással: Az oltási módszer a legfinomabb vízrészecskék robbanásszerű szétterjedésén alapul, ahol a szétterjedési sebesség 100 m/s felett van. Egy cm vastagságú tömlőt vízzel feltöltenek, amelyet a tűz frontvonalában helyeznek el m hosszúságban. A tömlőkbe gyújtózsinórt húznak. A tűzoltást irányító biztonságos távolságból m - ről a tömlő rendszert mikor a tűzfront odaér robbantja fel, amelyet szekciónként, tömlő szakaszonként is végre lehet hajtani. Ez a módszer leghatékonyabban objektum védelemnél használható, ahol a veszélyeztetett területen a védett objektumot ilyen tömlőkkel vesznek körül.

7 Erdőtűzoltás tapasztalatai
Erdőterületek jellemzői, Felderítési, Kapcsolattartás nehézségei (földfelszíni és a légi irányítás összehangolása..) Megközelítési, közlekedési problémák, Folyamatos oltóanyag és létszámhiány, Tűzterjedés, röptűz veszély, Utómunkálatok elvégzésének nehézségei.

8 Erdőtüzes szerek Magyarországon
Sok parancsnokág a régi, kiöregedett, hagyományos szerét vagy egyéb gépjárművét tartja rendszerben erdőtüzes szerként. (Van köztük dobozos UAZ, Lada Niva, Gazella, platós IFA, stb. A döntésbe a helyi körülmények (gazdasági helyzet, terepviszonyok) A vegetációtüzekhez az esetek kb. 90 százalékában „hagyományos” közúti-városi használatra tervezett szer vonul először. Magyarországon a 32/2009.(XI. 30.) ÖM rendelet alapján 24 erdőtűzoltószer hely van a tűzoltóságokon. Ebből 6 beszerzés előtt. Klímaváltozás következményei és a hazai tűzvédelmi beavatkozások rámutatnak arra, hogy elsősorban csak a speciális erdőtüzes gépjárművek tudnak alkalmazkodni ahhoz a szélsőséges igénybevételekhez, melyet a hegyes, homokos területeken egyre gyakrabban bekövetkezett erdőtüzek oltása igényel. 2005-től 9 tűzoltóságon (Zalaegerszeg HÖT, Marcali HÖT Székesfehérvár HÖT , Esztergom HÖT Pápa HÖT Vác HÖT Kecskemét HÖT, FTP 2 ) speciális erdőtüzes állt készenlétbe.

9 Mercedes Benz TLF 2000 AT gépjárműfecskendő
Tuzoltó technika: Víztartály: 2000 liter Habképzo-anyag tartály: 200 liter Csonkok: 1 db "A" szívó, 4 db "B" nyomócsonk. Gyorsbeavatkozó: Rosenbauer NE-PI-RO 40 bar, 200l/min, 60m Hab/vízágyú: Rosenbauer RM bar, l/min

10 Erdőtüzes gépjárművek
Megye Meglévő erdőtüzes gépjármű Hiányzó erdőtüzes gépjármű Speciális erdőtüzes gépjármű Veszprém 1 Somogy 3 Baranya Zala Pest Baz 2 Hajdú Vas Győr Nógrád Heves Tolna Komárom Csongrád Fejér Bács ÖSSZ 18 6 7+2 FTP

11 Erdőtüzes szerek Magyarországon

12 Mercedes Unimog U 4000 A gépjárművet kifejezetten nehéz terepviszonyok leküzdésére, speciálisan erdőtűz oltási, illetőleg katasztrófavédelmi feladatok ellátására fejlesztették ki. Terepjáró 2400l vizet szállít 2 fős

13 MB Unimog Rosenbauer TLF 3000 CAFS speciális erdőtüzes gépjármű
Tűzoltó-technikai jellemzők Víztartály: 2700 liter Habképzőanyag: 200 liter Ez a rendszer önállóan állítható habminőséget biztosít (levegő/víz keverési arány) minden egyes CAFS nyomócsonkon, lehetővé téve két különböző bekeverésű oltóhab használatát egy időben. Ezzel lehetőség van ugyanazon a gépjárművön egy időben a "szárazhab" (megelőzés, habtakarás) és a "nedves hab" (oltás) előállítására is. Ez a gépjárműfecskendő állandó összkerékhajtással rendelkezik, ezért terepjáró képessége kiemelkedő. Szállítható személyek száma. 1+2 fő Szivattyú, 2800 l/min teljesítménnyel 10 bar nyomáson (középnyomás), 400 l/min teljesítménnyel 40 bar nyomáson Mindkét oldalon egyaránt található egy-egy 60 m hosszúságú magasnyomású tömlő sugárcsövekkel szerelve (gyorsbeavatkozó egység).

14 Vízszállító gépjármű Renault Kerax x4 Szállítható személyek száma: fő Vízszivattyú hasznos folyadék szállítás 4000 liter/min. Szívócsonkok száma: 2A Nyomócsonkok száma: 4B Gyorsbeavatkozók 2 db 50 m-es, normál nyomású műanyag tömlődob Víztartály térfogata: 6500 liter Renault Kerax 6x l víz szállítására

15 Európa kedvenc tűzoltógépe a Canadair CL-415.
A franciák 11, a görögök 10, az olaszok 16, a horvátok 4 darabot üzemeltetnek belőle Somogy Hatezer liter víz – ekkora mennyiségű oltóanyaggal szórta meg fordulónként a horvát tűzoltó-repülőgép a balatonszentgyörgyi tüzet. (Balaton 2008 elnevezésű nemzetközi gyakorlat. A Balaton vizéből tankolt a repülőgép.) )

16 Légi felderítés és tűzoltás Magyarországon
Hazánkban főleg ezzel a módszerrel végzik a légi tűzoltást Mi-8, Mi-17 és Mi-24 típusú katonai helikopterekkel. Amennyiben folytatódik a Magyarországon is tapasztalható éghajlatváltozással összefüggő szárazodás, akkor fel kell készülni az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek elleni védekezésre, többek között megfelelő légi felderítő és tűzoltó kapacitás kiépítésével. Nem alkalmazható légi jármű a tűz oltására: vízvételezési lehetőség hiánya esetén, a tűz következtében kialakult erős termikus mozgások esetén, viharos széllökések során. le- és felszállópálya hiánya esetén,

17 Tűzvédelmi tervek (gyakorlattervek)
Az országos erdőtűzvédelmi terv Meghatározza a megyék erdőtűz-veszélyességi fokozatát, és az erdőtűz veszély szempontjából releváns megyék megyei terveit. A megyei terveket az ÁESZ és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok közösen készítik el. Rögzíti az erdőtüzek megelőzésében, az oltásban és az adatgyűjtésben részt vevő hatóságok, szervezetek és gazdálkodók feladatait. A megyei erdőtűzvédelmi tervek tartalmazzák: A megye erdőterületeinek leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak általános leírását is; Az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek adatait és részvételük koordinálásának módját. Erdőgazdálkodók tűzvédelmi terve Rögzíti többek között az erdőtüzek oltásával kapcsolatos feladatokat. GYAKORLATOK

18 Több mint kétszáz ház sérült meg, vagy égett le tejesen az Athén környékén négy napon át égett erdő- és bozóttüzekben. A főváros keleti és észak-keleti részén égő tüzek több mint húszezer hektárnyi erdőt és mezőgazdasági területet perzseltek fel.