Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nanotechnológia alkalmazása a hőszigetelő anyagokban Készítette: Magyar Barbara.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nanotechnológia alkalmazása a hőszigetelő anyagokban Készítette: Magyar Barbara."— Előadás másolata:

1 Nanotechnológia alkalmazása a hőszigetelő anyagokban Készítette: Magyar Barbara

2 Tartalom  Mi a nanotechnológia?  Nanotechnológia alkalmazása az építészetben  Hatékony hőszigetelő anyagok  Grafit adalékos EPS lemezek  Vákuumszigetelés  Aerogél szigetelés  Hőszigetelő festékek bevonatok  Összefoglalás

3 Mi a nanotechnológia?  Gyűjtőnév, az alkalmazott tudomány és technológia széles területeit fedi le  Nanosz = törpe (görög eredetű szó)

4  Nanotechnológia:  Bármely olyan technológia, amelyet nanoskálán hajtanak végre. (biológia, kémia, fizika)  Első nagy lépés:  1959 december 25-én Richard P. Feynmann beszéde  Újkeletű szó, de már évmilliárdok óta jelen van (pl. fotoszintézis – fényenergia kémiai energiává való alakítása)

5 Nanotechnológia alkalmazási terület  Biztonsági festékek, nyomdaipar  Szépségipar  Textilipar  Légi- és űrutazás  Orvostudomány  Elektronika  Építőanyagok  Stb.

6 Nanotechnológia építészeti alkalmazása  Építészeti alkalmazását 3 főbb csoportra bonthatjuk:  Öntisztuló beton- és üvegfelületek, épülethomlokzatok:  Fotokatalizis reakcióval öntisztuló beton- és üvegfelületek  Fotokatalizis reakcióval öntisztuló festék- és vakolt felületek  Öntisztuló nano- és mikrostrukturált festékfelületek és bevonatok  Épülethomlokzatok és falfelületek graffiti elleni nanotechnológiás védelme  Belső terek UV sugárzás elleni védelme nano bevonatos üvegfóliával

7  Betontechnológiai alkalmazások  Nanotechnológiás beton-adalékszerek alkalmazása  Betonok vízzáróságának fokozása nano- adalékanyagokkal  Betonok szilárdságának és repedésállóságának növelése nanocsövekkel  Habarcsok tulajdonságainak javítása nanotechnológiával  Hatékony hőszigetelő anyagok előállítása  Grafitadalékos expandált polisztirol (EPS) lemezek  Nano- porózus aerogél hőszigetelő anyagok  Nanotechnológiás hőszigetelő festékek és vékonybevonatok  Nanotechnológiás vákuum hőszigetelés

8 Hatékony hőszigetelő anyagok  Grafitadalékos expandált polisztirol (EPS) lemezek  Nanotechnológiás vákuum hőszigetelések  Nano-porózus aerogél hőszigetelő anyagok  Nanotechnológiás hőszigetelő festékek és vékonybevonatok

9 Grafitadalékos expandált polisztirol (EPS) lemezek  Legelterjedtebb  Hővezetési tényezője akár %-al jobb, mint fehér színű társának (λ=0,032 W/mK)  Elsősorban lapostetők, padlók (jó lépéshang csillapítás) szigeteléseként építik be, de homlokzati szigetelésnek is kitűnő

10  Hőközlés módjai  Hővezetés: részecskéről részecskére terjed a hő  Hőáramlás: mozgó anyagrészecskék közvetítik a hőt  Hősugárzás: elektromágneses hullámok formájában terjed a hő  Előny:  A hősugárzást nagymértékben csökkenti  Hőtükörként működő grafitszemcsék  Jobb hővezetési tényező  Hátrány:  Nagy vastagságban kell beépíteni  Tervezési nehézségek

11 Nanotechnológiás vákuum hőszigetelés  „Semmi nem hőszigetel úgy, mint a semmi”  Típusok:

12  Működési elv:  Légtömör köpeny belsejében evakuálás útján léghiányos állapotot, azaz vákuumot hoznak létre  Lényege ugyanaz, mint a hővezetést gátló közegnek, nem lehetséges benne hőkonvenció/hőáram  Anyaga:  Maganyag: pirogén kovasavpor  Burkolófólia: alumíniummal gőzölt többrétegű fólia rendszer

13

14  Előny:  Nagyon jó hővezetési tényező  Vékony kivitel (épületfelújítások, függönyfalak parapetüvegezése)  Hátrány:  Rögzítés veszélyei! (kiszúródás veszély)  Távtartó anyag, és perem hőhíd forrása

15 Nano-porózus aerogél hőszigetelő anyagok  Szuperkönnyű hőszigetelő anyag  Testsűrűsége 1,9 kg/m 3 (üregarányuk 99%)  Hővezetési tényezőjük: λ=0,013 W/mK  Működési elv:  A levegő nem tud cirkulálni az aerogélek pórusrendszerében, így a hőterjedés egyik típusa sem jellemző rá

16  Hővezetőképességét befolyásoló tényezők:  A szilika részecskék között kicsik az érintkezési felületek.  A nanopórusok üregei kisebbek, mint a bennük levő gázmolekulák szabad út hossza. A gázmolekulák az üreg falaival ütköznek, ezért minimális a konvekciós hőáramlás.  A nanopórusok mérete kisebb, mint az infravörös hősugarak hullámhossza, ezért a nanopórusok felülete a hősugarak nagy részét visszaveri és szétszórja.

17  Főbb használt típusok:  Spaceloft paplan (szilika aerogél üvegszál térhálóba való beágyazása)  ThermaBlok Aerogel (üvegszál ágyazású hőszigetelő paplan)  NANOGEL (hőszigetelő üveg)  Alkalmazási terület:  Épületfelújítások  Műemléki épületek hőszigetelése  Hőhidak utólagos megszűntetése  Könnyűszerkezetes épületek  Nyílászáróknál

18 Nanotechnológiás hőszigetelő festékek és vékonybevonatok  „Hőpajzs” – űrhajózásból ismert fogalom  Működési elv:  Az ultravékony bevonati réteg nanokomponensű anyagrészecskéi, és a köztük lévő nanoméretű pórusszerkezetek fékezik a hő terjedését, azaz minhárom hőterjedési mód korlátozva van. (λ=0,014-0,017 W/mK)

19  Típusok:  „hőpajzs” membránbevonat (pl: ThermoShield)  Hőszigetelő festék (pl: Protektor, vagy a TSM Ceramic)  Üreges kerámia gömböket tartalmaznak  Magas hőmérsékletű üveg-kerámia olvadékból állítják elő  Belsejükben viszonylagos vákuum alakul ki  Alkalmazási terület:  Műemlékvédelmi felújítás  Távhővezetékek bevonata  Lakások belső oldali szigetelése  Előny:  Rétegvastagságuk kb. 0,3-0,6 mm  25%-os fűtési- és akár 50%-os hűtési energia megtakarítás  Hátrány:  Drága (beltéri vakolat 2950 ft/liter+Áfa)

20 Összefoglalás  Az építőipari alkalmazásnál a hőszigeteléseknél leginkább észrevehető a normálméretű- és a nanoszerkezetű anyagok tulajdonságai közötti különbség.  Hővezetési ellenállásuk jobb.  Kisebb vastagsában beépíthető, amely megkönnyíti a tervezést, azonban mérési adatokból kell kiindulnunk!

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Nanotechnológia alkalmazása a hőszigetelő anyagokban Készítette: Magyar Barbara."

Hasonló előadás


Google Hirdetések