Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros,"— Előadás másolata:

1 DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, szeptember 24-26

2 Krízis és potenciális növekedés 1.  A kibocsátás csökkenése több, mint ciklikus eltérés  Az európai növekedési potenciál eróziója

3 A munkatermelékenység növekedése 2,62,11,3 Egyesült Államok 3,93,2…EU10 1,11,62,2EU

4 A potenciális növekedési ütem alakulása EUUSA

5 A teljes tényezőtermelékenység hozzájárulása a növekedéshez EUUSA

6 Krízis és potenciális növekedés 1.  A kibocsátás csökkenése több, mint ciklikus eltérés  Az európai növekedési potenciál eróziója  Hogyan hat a krízis az európai növekedési potenciálra?  Hogyan erősíthető a növekedési potenciál?  Milyen következtetések adódnak Magyarország számára?

7 Krízis és potenciális növekedés 2.  Rövid és hosszútávú hatások  Krízis utáni kilátások  Három fő logikai szcenárió  „teljes helyreállás”  „elveszett évek”  „tartós és növekvő veszteség”

8 1. „Teljes helyreállás” Potenciális kibocsátási szint Idő Potenciális növekedés a krízis alatt és után Hosszútávú potenciális növekedés

9 2. ”Elveszett évek” Potenciális kibocsátási szint Idő Ugyanaz a hosszú távú potenciális növekedési ütem a krízis után Állandósult veszteség a potenciális kibocsátási szintben

10 3. „Tartós és növekvő veszteség” Potenciális kibocsátási szint Idő Alacsonyabb hosszú távú kibocsátás növekedés a krízis után (pl. 1,5%) Potenciális kibocsátási szint a krízis előtt (pl. 2%) Potenciális kibocsátási vesztesége

11 A recesszió hatásai a potenciális növekedésre  Tőkefelhalmozás  Munkainputok  Teljes tényezőtermelékenység (TFP)  Pozitív vagy negatív irányú kapcsolat

12 Tőkeakkulmuláció  Beruházási ráta erőteljes ciklikus csökkenése (rövid távon)

13 A beruházások volumenének alakulása (változás, az előző év %-ban) BEBGCZDKDEEEIEELESFRITCYLVLTLUHUMTNLATPLPTROSISKFISEUKEU

14 Tőkeakkulmuláció  Beruházási ráta erőteljes ciklikus csökkenése (rövid távon)  Ellentétes hatások közép- és hosszútávon  Ha nő a piaci szereplők bizonytalansága  akkor a nő a kockázati prémium  negatív hatás a beruházásokra  nehézkes tőkeallokációs folyamatok  A tőkeállomány – legalább ideiglenesen - növekvő értékvesztése. Erőteljes reallokáció, szerkezeti alkalmazkodás

15 Munkainput I.  Krízis: a strukturális munkanélküliség (NAIRU) rövidtávú átmeneti növekedése  A strukturális merevségek rögzülése, vagy a kockázattal kapcsolatos magatartás változása (magasbb tőkeköltségek!) a NAIRU állandósuló növekedéséhez vezetnek  Gazdaságpolitikai kockázatok  fenntarthatatlan fiskális helyzet és a munka adóztatása  munkanélküli segélyezés  kockázati prémium  A hosszú munkanélküliségi szakasz tartósan rombolja az emberi tőkét (hiszterézis-hatás)

16 Munkainput II.  Elhúzódó recesszió → csökkenő munkakínálat  „elbátortalanodott dolgozó”  a részvétel csökkenéséhez vezető politikák (pl. korai nyugdíjazás támogatása)  fiskális szempontból költséges, de nem hatékony politikák veszélye

17 Teljes tényezőtermelékenység (TFP)  Szerkezeti változások (magas termelékenységű ágazatok csökkenő aránya)  Szerkezeti átalakulása lassúsága (szűkös hitellehetőségek, rögzült strukúrális merevségek miatt)  Kontraproduktív tőkeallokáció veszélye  Lelassuló (prociklikus) innovációs folyamat  Mérséklődő dinamika  De:  szektorális reallokációs érv megfordítható  haszonáldozati költség hatás  „teremtő rombolás” (Schumpeter)

18 Krízis és potenciális növekedés az EU-ban  Euróövezet + EU3 potenciális növekedési üteme ben a 2008.évi felére csökken (0,7-0,8%)  strukturális munkanélküliség 1-1,5%-kal nő  beruházás a GDP arányában 3%-kal csökken  TFP növekedése mérséklődik  Új tagországok (EU8): a potenciális növekedési ütem erőteljesen csökken  Lényeges különbség a évi középtávú irányzatokban  Euróövezet +EU3 növekedési üteme nagyjából helyreáll  EU8 kilátásai jóval kedvezőtlenebbek  A pénzügyi krízis jelentős csökkenést generálhat a potenciális kibocsátás szintjében  Szignifiknsan negatív hatása a munkára (NAIRU), a tőkére és a TFP-re  Konvergencia - krízis

19 A potenciális növekedés és tényezői alakulása Magyarországon 10,9-0,10,9-0,10,7… ,8-0,10,9-0,60,2-3, ,20,11,5-0,61,10, ,90,92,10,63,64, ,91,42,00,84,23, TFPTőkeMunka NAIRU Hozzájárulás a potenciális növekedéshez Potenciális növekedés Aktuális növekedés

20 Pénzpiaci változások és növekedési kilátások  Alternatív szcenáriók (QUEST III.)  Optimista megközelítés: kockázati prémiumok középtávon a krízis előtti szinten  Pesszimista/realista megközelítés: hosszú távú hitelek költségei 1- 1,5%-al magasabbak a krízis előtti időszakénál

21 A beruházási szint alakulása: az „optimista” és a „pesszimista/realista” szcenárióban optimista pesszimista/realista

22 A kockázati prémium alakulása: : az „optimista” és a „pesszimista/realista” szcenárióban optimistapesszimista/realista

23 Pénzpiaci változások és növekedési kilátások  Alternatív szcenáriók (QUEST III.)  Optimista megközelítés: kockázati prémiumok középtávon a krízis előtti szinten  Pesszimista/realista megközelítés: hosszú távú hitelek költségei 1- 1,5%-al magasabbak a krízis előtti időszakénál  Eredmények:  a kockázattal összefüggő magatartás változásai állandósuló negatív hatást eredményezhetnek  tartós hatás a tőkeakkumulációra  növekvő árrés (mark up) a magasabb tőkeköltségek ellensúlyozására  a kockázati prémium növekedése hosszú távon negatív hatást gyakorol az innováció és a K+F növekedésére  a TFP csökkenő dinamikája  a NAIRU jelentős növekedése  a potenciális növekedés tartós mérséklődése

24 A pénzügyi sokkok hatásai EU27 (pesszimista/realista változat) -9,0-8,3-5,1-4,1-3,0-1,8-0,6Nominálbér -9,0-17,4-23,7-24,4-21,0-21,0-11,8Beruházás -0,8-3,2-4,9-5,2-5,3-4,9-3,2Foglalkoztatás -9,5-7,8-4,4-3,4-2,3-1,2-0,3Tőkeállomány 2. A kockázati prémium sokk hatása egyéb gazdasági változókra (%) -4,6-5,5-4,8-4,3-3,4-2,2-0,7 1. A kockázati prémium sokk hatása a potenciális kibocsátásra (%) HosszútávKözéptávRövidtáv

25 A GDP, a munka-input és a termelékenység alakulása (Hosszútávú projekció) -0,5 0 0,5 1 1,5 2 2, Munka termelékenység és munkainput növekedés 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 GDP - növekedés Munkatermelékenység növekedésMunkainput növekedés GDP - növekedésEgy főre jutó GDP növekedés

26 A potenciális GDP alakulása különböző mozgáspályák esetén 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4, Alapvonal"Feléledés""Elveszett évtized"Állandósult sokk

27 Kínálati oldali reformok  Kríziskezelés → stabilizáció és keresletösztönző intézkedések  Döntő a potenciális növekedést előmozdító, kínálati oldali reformok megvalósítása  Kísértés a Keynes-i receptek alkalmazására  Átfogó sturktúrális reformok →  a potenciális növekedés valamennyi elemének befolyásolása  a reformok kritikus tömege  a munkaerőforrások hatékony hasznosítása  a tőkeakkumuláció helyreállítása és növelése  a teljes tényezőtermelékenység emelése

28 Krízis és reform  A kírzis közvetlenül nyomást gyakorol a strukturális reformok bevezetéséért illetve  világossá teszi a létező politikák fenntarthatatlanságát  egyensúlyi krízis strukturális reformokat indukál  A fiskális pozíció drasztikus romlásának megállítása és megfordítása is reformokra ösztönöz  a fiskális játéktér csökkenésének hatása  Pénzpiacok újraszabályozását célzó politikák  a polgárok és vállalkozások növekvő bekapcsolódása a pénzpiacokba

29 A potenciális kibocsátás hosszútávú pályájára hatást gyakorló intézkedések  A pénzpiacok működésének javítása  a kockázati prémiumok, tőkeköltségek mérséklése  a hitelkínálat bővítése  az üzleti környezetet javító politikák  adminisztratív terhek csökkentése  belépési/kilépési korlátok csökkentése  a verseny intenzitásának növelése  Innováció előmozdítása  K+F beruházások prociklikus jellege!  K+F beruházások adóhitele stb.

30 Mikrogazdasági politikák Oktatás és élethosszig tartó tanulás Versenypolitikai rendszer Szektorális szabályozás (telekommunikáció, energia) Üzleti környezet Üzleti dinamizmus Pénzpiacok Piaci integráció és kereskedelem K+F és innvocáió ICT

31 A Lisszaboni Stratégia fő indikátorai átlagpontszámának alakulása változás szint

32 A potenciális kibocsátásra hatás gyakorló egyes politikai intézkedések 1. Növekedési tényezők Releváns politikai területek Munkaképes korú népesség Időskori munkavégzés előmozdítása Munkaerőpiaci részvétel Aktív munkapiaci politikák (tréning, segítség a munkakeresésben, jól tervezett és célzott ifjusági program) A béralku javítása A munka utáni adó csökkentése Munkanélküli vagy jóléti támogatási rendszer (tartam, jogosultság) A családi és szakmai tevékenység összehangolása (gyermekgondozási ellátások, munkaidő rugalmasság) Munkanélküliségi ráta Adóék Munkanélküliségi vagy jóléti támogatási rendszer (tartam, jogosultság) Aktív munkapiaci politikák (képzés és segítség a munkakeresésben) A béralku javítása Oktatás Munkaerő mobilitás

33 A potenciális kibocsátásra hatás gyakorló egyes politikai intézkedések 2. Növekedési tényezők Releváns politikai területek Tőkeigényesség elmélyülése (egy fő foglalkoztatottra jutó tőke) Innováció, K+F A pénzpiacok érettsége, infrastruktúra, hatékony adminisztráció A külkereskedelem és a beruházások szabályozási korlátai A vállalkozás szabályozási korlátai (adminisztratív terhek) Makroökonómiai stabilitás Teljes tényezőtermelékeny ség TFP Innováció, K+F A pénzpiacok érettsége, infrastruktúra, hatékony adminisztráció Oktatás és képzés A vállalkozás szabályozási korlátai (adminisztratív terhek) A vállalat belépésének jogi vagy adminisztratív korlátai Makroökonómiai stabilitás

34 Politikai kockázatok  Kereskedelmi korlátok, versenyellenes politikák alkalmazása  A munkaerő-kínálatot csökkentő politikák  Gyenge implementáció, fenntarthatatlan fiskális pozíciók  Reformfáradtság az új tagországokban  Átfogó strukturális reformok hiánya esetén az eddigi növekedési és felzárkózási modell megrendülése

35 DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, szeptember 24-26


Letölteni ppt "DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések