Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH 2006. november 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH 2006. november 2."— Előadás másolata:

1 Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH november 2.

2 2 Az előadás szerkezete  Az államháztartás statisztikai fogalma, elszámolása  Az EDP jelentés  A PPP projektek statisztikai története  A statisztikai elszámolás elvei  Hazai tapasztalatok

3 3 A költségvetési hiány és az államadósság alakulása PM előrejelzés Költségvetési hiány, md Ft 1415,91196,31097,91434,02006,7 A GDP százalékában 8,26,35,36,58,6 A GDP százalékában mnnypénztárak nélkül 9,07,26,57,810,1 Államadósság a GDP százalékában 55,658,059,361,668,4

4 4

5 5 A költségvetési hiány és az államadósság alakulása az Európai Unióban  A legmagasabb költségvetési hiány 2005-ben: Magyarország 6,5%(7,8), Portugália 6,0%, Görögország 5,2%, Olaszország 4,1%  9 ország volt a 3%-os küszöb felett  15 országban javult, 9 országban romlott, 1 országban változatlan a ráta 2004-hez viszonyítva  A legmagasabb államadósság 2005-ben: Görögország 107,5%, Olaszország 106,6%, Belgium 93,2%, Málta 74,2%  9 ország volt a 60%-os küszöb felett  12 ország mindkét mutatója a küszöbérték alatt van

6 6 Az államháztartás statisztikai fogalma  Jogi államháztartás – ÁHT 1.§ 1. bek.  Statisztikai államháztartás – nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása és/vagy nem piaci termelők nem-piaci termelés fogalma – 50%-os szabály besorolt vállalatok: ÁPV Rt, NA Rt, Állami médiák, MTI, MÜPA, ÁAK Rt (2006-tól) non-profit intézmények: mintegy 180 szervezet magánnyugdíj-pénztárak (2007 márciusig)

7 7 Elszámolási elvek elszámolási konzisztencia eredményszemléletű elszámolás időtényezővel korrigált pénzforgalmi elszámolás gazdasági konzisztencia „Ha a gazdasági műveletek oly módon kerülnek számbavételre a hivatalos elszámolásokban, hogy a jog szerinti elszámolás ellentmond a gazdasági műveletek valós gazdasági tartalmának, akkor a nemzeti számlák a valós gazdasági tartalom elszámolását részesítik előnyben.” speciális tranzakciók: privatizáció PPP

8 8 Az államháztartással kapcsolatos statisztikai jogszabályok  Magyarországon nincs, csak a Statisztikáról szóló évi tv.  ÁHT, költségvetési törvény  EU: ESA 95 (2223/96 Tanácsi Rendelet  ESA kézikönyv a kormányzati hiányról és az államadósságról  EDP jogszabályok

9 9 EDP jelentés  Évente kétszer (március és szeptember végén) kell az Eurostatnak benyújtani  Részletes adatok az államháztartás hiányáról és az államadósságról  A decemberi jogszabály alapján részletes háttéradatok szolgáltatása (többek között részletes lista a PPP projektekről)  Többhetes ellenőrzési procedúra (Eurostat)  Rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzés (Eurostat)

10 10 Az EDP jelentés összeállítása Magyarországon  Három intézmény vesz részt benne: KSH, MNB, PM  KSH: államháztartási hiány  MNB: államadósság  PM: prognózis  A három intézmény együttműködését egy megállapodás szabályozza  Munkacsoport a három intézmény szakértőiből, amely rendszeresen ülésezik módszertani kérdések megvitatására

11 11 Publikálás  Eurostat: sajtóközlemény kb. három héttel a beadás után a főbb mutatókból  Eurostat honlap fejlesztése: 2006 május - külön rész a kormányzati statisztikáról – folyamatosan bővül a tartalom  Az összes tagország legutóbbi 4 jelentése hozzáférhető  Magyarország: 2006 októberig az Eurostat sajtóközlemény magyar változatát publikáltuk  2006 októbertől a KSH is publikálja a teljes jelentést

12 12 A PPP projektek statisztikai története  ESA95  EDP kézikönyv  Eurostat sajtóközlemény 2004 február  Módszertani útmutató – a kormányzati hiányról és államadósságról szóló EU kézikönyv kiegészítő fejezete 2004 október

13 13 A KSH tevékenysége a PPP projektekkel kapcsolatban  Előzetes állásfoglalás kiadása  Közvetlenül, jogszabály alapján: felsőoktatás-fejlesztési program  Közvetve, a PPP Tárcaközi Bizottság tagjaként

14 14 PPP Tárcaközi Bizottság  A 2093/2003 (V.29) kormányhatározat alapján a Kormány hozta létre  Feladata: PPP projekttervek véleményezése, a projektek megvalósulásának nyomon követése  Tagjai: GKM(elnök), PM, IRM, Miniszterelnöki Hivatal, KSH

15 15 PPP TB működése  Eddig közel 100 projekttervet véleményezett  Túlnyomó többségük előkészítés alatt illetve közbeszerzési szakaszban tart  OM és NSH projektek, börtönprojektek, Nemzeti Múzeum mélygarázs, Erkel Színház, autópályák, MTV székház, Kongresszusi központ, Ferihegyi vasút  Jelenleg a kötelezettségvállalás éves összege mintegy 54 milliárd Ft, a költségvetés kiadási főösszegének 0,7%-a

16 16 PPP projektek előnyei  közcélú feladatok ellátására lehet általa megoldást találni úgy, hogy a költségvetési deficit nem növekszik (a költségvetési hiány csak az adott évben fizetendő szolgáltatási díjjal nő);  a magánszféra bevonásával a beruházás hatékonyabban valósítható meg, mint állami beruházásként;  az állam kockázata ilyen megoldásoknál alacsonyabb, mint az állami beruházásoknál;  az állam az igénybe vett szolgáltatással arányos díjat fizet (minőség, mennyiség), így a várható kiadások jól tervezhetőek  „PPP used to describe arrangements where the public sector contracts to purchase quality services on a long- term basis as to take advantage of private sector management skills incentivised by having private finance at risk.” HM Treasury, UK 2000

17 17 PPP projektek kockázatai  a projekt nem megfelelő definiálása esetén a projektet az Eurostat átminősíti, így az azonnali hiánynövelő tényezővé válik (a projekt az ESA’95 szerint rejtett állami hitelfelvételnek bizonyul, és a beruházás teljes összege megjelenik az állami kiadások között);  a közbeszerzés során a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron a megvalósítás nem lesz hatékonyabb, mint állami beruházásként lenne;  a kockázatok pontatlan definiálása és megosztása miatt az állami kockázatvállalás nagyobb lesz a szükségesnél;  a szolgáltatási díjra vonatkozó tárgyalásoknál a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron az állam többet fizet a szükségesnél;  a monitoring és a visszacsatolások hiánya miatt az állam számára optimális megoldástól való eltérés nem, vagy csak lassan kerül korrigálásra

18 18 A PPP beruházások két változata  A magánpartner egy teljesen új eszközt hoz létre  Az állami partner egy már meglévő eszközt ad át a magánpartnernek, aki azt lényegesen felújítja

19 19 A statisztikai elszámolás elvei  A kockázatok viselése  A szerződő partner szektorbesorolása:  Magán vagy állami piaci vállalat (50%- os kritérium)  Az eszközök besorolása

20 20 Elsődleges elemzés: A kockázatok fajtái  Építési kockázat  Rendelkezésre állási kockázat  Keresleti kockázat

21 21 A kockázatok viselése Alapszabály: A kockázatok közül az építési kockázatot és a másik kettő közül legalább az egyiket a magánpartnernek kell viselni Egy adott kockázattípust akkor visel a magánpartner, ha az odatartozó kockázati elemek döntő részét viseli

22 22 Építési kockázat(1)  Építési többletköltségek  Késve teljesítés  Hibás tervezés  Szabványok figyelmen kívül hagyása  Műszaki hiányosságok  Alvállalkozó hibás teljesítése  Finanszírozási kockázat

23 23 Építési kockázat(2)  A szolgáltatási díjfizetést csak a beruházás elkészülte után lehet megkezdeni  A szerződésnek tartalmaznia kell a beruházó hibájából fakadó késedelem esetén alkalmazott szankciókat  A beruházási többletköltségek a szolgáltatási díjban nem jelenhetnek meg

24 24 Rendelkezésre állási kockázat  Rendelkezésre állási díjstruktúra a futamidő teljes hosszára rögzített  Rendelkezésre állási díj a futamidő során reálértékben konstans  A szolgáltatási színvonal romlása automatikus szankcionálást von maga után  Monitoring rendszer: a díjlevonás arányos a színvonal csökkenéssel

25 25 Keresleti kockázat  A közcélú igénybevétel aránya legalább 50%  A díjfizetés a közcélú igénybevétellel arányos  Szabad kapacitás hasznosításból származó bevételeknek összhangban kell lenni a díjfizetéssel

26 26

27 27 Másodlagos elemzés  Akkor fontos, ha a kockázatvállalás szerint nem egyértelmű a megítélés  A legfontosabb kritérium, hogy mi lesz az eszközzel a szerződés lejártakor  Az állami partnernek csak opciója lehet a megvásárlásra  A szerződés lejártakor az ár nem lehet sem túl magas, sem túl alacsony

28 28 Speciális esetek  Az állam 100%-os állami tulajdonú vállalattal szerződik  Nem kizáró ok, de fontos, hogy piaci alapon szerződjenek  Állami garanciák  Csak a beváltáskor érdekes – az eszköz általában átsorolódik

29 29 Hazai tapasztalatok  Jogi és intézményi háttér nem rendezett  Magánpartnerek és bankok nem értik az ügylet specifikumait  Szolgáltatási díj elemekre bontása – költségtérítés - nincs tényleges gazdálkodás  Devizahitel a finanszírozáshoz – árfolyam- és kamatkockázat  Szolgáltatási díjfizetés technikája

30 30 Bedekovics István   KSH, 1024 Bp. Keleti Károly u. 5-7


Letölteni ppt "Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH 2006. november 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések