Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia 2007 – 2010 -- 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia 2007 – 2010 -- 2013."— Előadás másolata:

1 „Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia 2007 –

2 A közművelődésről • A közművelődés a magyar történelem reformkora óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ez a küldetés határozta meg a szakma legjobbjainak a munkáját, ez tette lehetővé, hogy a magyar társadalom közösségei minden korban rendelkeztek olyan energiákkal, melyek elősegítették a nagy változások sikerét és megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a kulturális otthonosság élményét. A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátos méltóságát.

3 A stratégia jogszabályi és tervezési háttere Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 7.§ (2) a) pontja a miniszter hatáskörébe utalja a közművelődési tevékenységek ágazati irányítását, a szakterület számára ágazati irányelvek kidolgozását. E feladatkörből következően készítette el a Közművelődési Főosztály az OKM Közművelődési Stratégiáját, mint a közművelődési fejlesztések, tevékenységek és szolgáltatások átfogó tervezési dokumentumát, az ágazati érdekérvényesítés sajátos és szükséges eszközét, a közművelődés irányítás legátfogóbb programját.

4 A Közművelődési Stratégia financiális háttere – a programok fenntarthatósága •A Közművelődési Főosztály koordinatív feladat-finanszírozásának módszere és forrásai: •Költségvetés normatív támogatása •Az OKM fejezeti kezelésű támogatásai pl.: „Közkincs program”, „Fókuszban a közművelődés”, „Új Tudás – műveltséget mindenkinek” •ÚMFT OP-k, mint TIOP 1.2.1, 1.3.3, TÁMOP és ÚMVP (IKSZT), ROP-ok •A Főosztály befolyásolási lehetőségei: pl. NKA •Önkormányzatok fenntartói támogatása (szakfelügyeleti javaslatok)

5 A közművelődési stratégia szakterületei - pillérek •V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (Közkincs-örökség) •V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (Építő közösségek 2. kör) •V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Építő közösségek 1. kör) •V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei (Építő közösségek 2. kör) •V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái (ERFA 10 %, Érdekeltség növelő rendelet)

6 Megújuló közművelődés – közösségi kultúra A Közművelődési Stratégiában kidolgozott középtávú közművelődési program egyrészt a közművelődés szervezeti, infrastrukturális fejlesztését, másrészt a tartalmi megújítását helyezi a középpontba 2013-ig, megteremtve az értékelvű közművelődés feltételrendszerét.

7 Közművelődés – Közösségi művelődés

8 „ESÉLYT A KÖZÖSSÉGEKNEK” Tartalomfejlesztés a közművelődésben •A helyi közösségek fennmaradása, megerősítése elképzelhetetlen a helyi kulturális értékek megőrzése és innovatív megújítása nélkül. Ez a generációk közti együttműködéssel, a hagyomány- és értéktisztelet átadásával, a közművelődési tevékenységeket tartalmukban megújító programok támogatásával valósítható meg.

9

10 I. szemléletmód II. finanszírozási modell III. stratégiai tervezés

11 A Közkincs – program mérföldkövei Közkincs-program NKÖM, Közkincs Bizottságok, MMI Regionális Főosztálya, Kulturális Koordinációs Irodák MMI Regionális Főosztálya, Kulturális Koordinációs Irodák Közkincs pályázat a közművelődési, könyvtári, muzeális funkciók társulásos formában történő együttes megvalósítására

12  Kistérségi kulturális kerekasztalok  Kistérségi kulturális kerekasztalok Kistérségi közművelődési- közgyűjteményi referensek Fókuszban a közművelődés  Kistérségi kulturális kerekasztalok Kistérségi közművelődési- közgyűjteményi referensek Komplex kulturális programok

13 KÖZKINCS 2005 – ∑ (M Ft) Közkincs - kerekasztal 22,445,158,7 126,2 Infrastruktúra fejlesztés ,6130,6 344,2 Program- támogatás 170,5 50,8128,4190,0 539,6 Összesen (e Ft) 170, ,9304,0248,71 010,0 (adatok M Ft-ban)

14

15

16

17 68 db 137 db 152 db 94 db 92 db 202 db 134 db ÖSSZESEN : 889 db KÖZKINCS nyertes pályázók száma ( ) Határon túli: 10 db

18 Kistérségi referensek Összesen Dél-Alföld11 2 Dél-Dunántúl14 5 Észak-Alföld35 8 Észak-Magyarország94 13 Közép-Dunántúl12 3 Közép-Magyarország11 2 Nyugat-Dunántúl45 9 Összesen  szakirányú, közművelődési- illetve múzeumi közművelődési munkakörök ellátásához előírt minimum főiskolai végzettség  minimum 3 év közművelődési szakmai gyakorlat  számítógépes programok ismerete Alkalmazási elvárások:

19 TENGERTÁNC A program kiemelt céljai közé tartozik: „az alkotómunka lehetőségének a megteremtése a népművészet előadó- művészeti, hagyományőrző és népi kézművesség területén értékmentő hagyományátörökítő tevékenységet végző civil szerveződéseknek, intézményeknek”.

20 Tengertánc TENGERTÁNC támogatások összesen (M Ft) I - alkotóközösségek működési támogatása II - infrastruktúra és eszközfejlesztés III - speciális, évre jellemző IV - nemzeti digitális tudástár Összesen (M Ft) ,450,010,025,0 174, ,650,015,440,0 207, ,137,024,90,0 144,0 Összesen (M Ft) 273,1137,050,365,0525,4

21 Tengertánc fejlesztés Füzér

22 Kézművesek Háza, Zalaegerszeg TENGERTÁNC II – infrastruktúra és eszközfejlesztés

23 PANKKK - Program a Kortárs Könnyűzenei Kultúráért A vidéki ifjúsági korosztály számára megvalósuló programtámogatás, amely egy- egy település, kistérség vonzáskörzetében lehetőséget teremt az amatőr zenei alkotók fellépéséhez, piacra kerülésének első lépéseit segíti.

24 PANKKK fejlesztés

25 * 2006-ban az NKA-s támogatásokkal együtt PANKKK PÁLYÁZATOK ÖSSZESÍTÉSE Pályázat címe * Összesen (M Ft) ORTT magyar könnyűzenei rádióműsorok 84 Demó+pályakezdés4 4 Első lemez Infrastruktúra fejlesztés30 Klub Promóció Sorlemez28 Tehetségkutató Videoklip10 Export20 Összesen (M Ft) M Ft

26 137 M Ft 84 M Ft 54,7 M Ft 81,9 M Ft 53,5 M Ft 56,7 M Ft 46,3 M Ft ÖSSZESEN : 514,1 M Ft * évi NKA-s támogatások nélkül PANKKK támogatások összege (M Ft) ( ) *

27 Összesen: 779 M Ft

28 ÚJ TUDÁS - MŰVELTSÉGET MINDENKINEK ÉVI PÁLYÁZATAI Támogatás összege (eFt)pályázók számanyertes pályázók száma Amatőr színjátszás támogatása Amatőr gyermek- és diákszínjátszás feltételeinek javítása Hazai amatőr kórusművészet támogatása Meghívásos pályázatok (beavató zenei koncertek, kórusversenyek és fesztiválok) Drámapedagógiai műhelyek és szakmai központok működésének támogatása Határon túli vendégjátékok fogadásának támogatására

29 ÚJ TUDÁS - MŰVELTSÉGET MINDENKINEK ÉVI PÁLYÁZATAI Támogatás összege (eFt) pályázók számanyertes pályázók száma Határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, filmszakmai programok támogatása A határ menti régiók művelődési intézményeinek együttműködésében megvalósuló közművelődési programok támogatására Irodalmi karaván Hazai vendégjátékok fogadásának támogatására Komplex kulturális fejlesztések a kistérségekben ÖSSZESEN

30

31

32 32 Közművelődés az LLL szolgálatában Építő közösségek 11,75 Mrd Ft 1. kör: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 3,77 Mrd Ft 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában 6,97 Mrd Ft Szolgáltató közgyűjtemények Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 7,64 Mrd Ft Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban – közoktatási prioritás (LLL - kapocs Szolgáltató közgyűjtemények Múzeumok Mindenkinek Program Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése 1,58 Mrd Ft Központi módszertani fejlesztés 0,43 Mrd Ft Pályázat 1,15 Mrd Ft

33 33 Közművelődési f ejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” 1 – 2. kör

34 Pályázati eredmények és március 31. TÁMOP pályázat nyerteseinek regionális bontása pályázó (db) % nyert összeg (M Ft) % Dél-Alföldi Régió2016%1 251,820% Dél-Dunántúli Régió87% 412,77% Észak-Alföldi Régió3125%1 321,021% Észak-Magyarországi Régió1915%1 154,119% Közép-Dunántúli Régió65% 297,35% Közép-Magyarországi Régió1714% 771,313% Nyugat-Dunántúli Régió2218% 953,115% % 6 161,5 100%

35

36 36 Közművelődési f ejlesztések a TÁMOP-ban: „Építő közösségek I.” kör

37 Egyedül nem megy … (civil szervezetek, valamint TEMI, TIT, Népfőiskolai mozgalom)

38 Egyéb pályázati eredmények ÉvPályázat címePályázati összeg (M Ft) Pályázók száma Nyertes pályázók száma 2005 Állat- és növénykertek, vadasparkok felújításának, működtetésének és szakmai munkájának támogatása Helyi önkormányzatok részére az állatkertek fenntartására adható támogatás A közös európai és/vagy magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak támogatása A helyi önkormányzatok állatkerti feladatellátását támogató beruházási pályázat Közművelődési pályázat Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából A közös európai és/vagy magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak támogatása 19, Az anyanyelv az (én) életemben. Az anyanyelv az ember(ek) életében - OKM és Anyanyelvápolók Szöv. pályázata Összesen 749,

39 Együtt a térben - minták a kistérségi közművelődésben Kistérségi társulások támogatásai: Ft/könyvtári szolgáltató hely – közművelődési feladatokra közösen igénybe vehető

40 Szakfelügyelet - Minőség – Monitoring  kiépült az országos szakfelügyelet regionális hálózata  megújult a vizsgálati szempontsor a minőségbiztosítás érdekében  folyamatos és támogatott a szakfelügyelettel megbízottak képzése  Nagyobb intenzitású és tervszerű a jelentések hasznosítása (kistérségi összesítések, CXL-kutatás, a kérdőívek, a megyei feladatellátás és a TEMI célvizsgálat összesítése)  elkezdődött ill. konkrét formát öltött az együttműködés a régió kulturális irodáival és a megyei közművelődési feladatellátókkal  költségvetési támogatás: szinten maradt: 50 M Ft/év  Vizsgálatok: általános és célvizsgálat (utóbbi: megyei közművelődési feladatellátás, TEMI)

41 A közművelődés minőségfejlesztési programja •Mérhetőség •Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) •Szakfelügyeleti rendszer támogatása •Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége •Intézmény-akkreditációra felkészítés •10/2010 (III. 11.) OKM rendelet a •„Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásáról”

42 A közművelődés a felsőoktatásban – kulturális mediáció MA szak •a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés (állami, piaci és nonprofit) intézményeit és szervezeteit, a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni, •nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, •saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére, •kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására, •a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére, •a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági, és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására

43 A szellemi kulturális örökség megőrzése •A Magyar Országgyűlés megalkotta a évi XXXVIII. törvényt •„szellemi kulturális örökség” = olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyre közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek (identitás) •a szellemi kulturális örökség megőrzése; a szellemi kulturális örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; gondoskodás a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás formáiról

44 A szellemi kulturális örökség megőrzése •OKM-feladatok: a kulturális szakterület évi kiemelt stratégiai irány (Kulturális örökségünk, hagyományaink óvása, megőrzése) egyik alcélja: a szervezeti (Nemzeti Bizottság illetve háttérintézmény) háttér megteremtése; fogalmi és pályázati rendszerek, megőrzési modellek létrehozásának támogatása; közreműködés a nyilvánossá tételben, a világörökség lista magyar tartalmainak megalkotásában; nemzeti lista létrehozása •javaslattétel az „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára” (minta: a Világörökség lista)

45 A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő elemek •a mohácsi busójárás •a Népművészet Mesterei díj kitüntetettjeinek tudása •a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya •Kalocsa élő népművészete •a mezőtúri fazekasság

46 Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára fölvett magyar elem A mohácsi busójárás

47 Az OKM középtávú fesztivál támogatási koncepciója •A koncepció célja: hatékony, átlátható és tervezhető fesztiváltámogatási rendszer megteremtése. Új alapokra helyezett pályázati rendszer. •A tárcán belül elfogadásra került: március 20.

48 Fesztivál Stratégiai Bizottság Magyar Fesztivál Szövetség, Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége,  Szabadtéri Színházak Szövetsége, Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége,  ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága

49 A koncepció bemutatása –Minősítés- szakmai ajánlás, védjegy –Pénzügyi és jogi átláthatóság érdekében regisztráció –Középtávú (3 éves) pályázati finanszírozás –Éves finanszírozás esetén a megelőző évben való pályázati kiírás és elbírálás –NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma

50 Nemzeti örökségünk védelme: anyanyelvvédelem OKM – Anyanyelvápolók Szövetsége: Az anyanyelv az ember(ek) életében. Az anyanyelv az életemben című közös pályázat •186 pályamunka •8 civil szervezet, 178 magánember

51 Nemzeti örökségünk védelme: anyanyelvvédelem •186 pályamunka •8 civil szervezet, 178 magánember •Résztvevők: Franciaország, Izrael, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna; Magyarországról az összes megyéből és Budapestről.

52 Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal •A Kárpát-medencei régiókban létrejöttek a kisebbségi magyar művelődési intézetek, együttműködésükből előbb egy intézeti hálózat, majd 2008 őszén a Kárpát- medencei Közművelődési Kerekasztal alakult. •Az intézetek és az együttműködést formalizáló kerekasztal hosszú távon képesek megjeleníteni és szakmailag támogatni az egyes régiókban zajló közművelődési munkát, illetve képviselni a magyar közösségi művelődés egyetemes szempontjait is mint módszertani, kulturális szolgáltató központok, képzőhelyek, információfogadó és -terjesztő, valamint pályázati bázisok. Azonos szemléletű és indíttatású szereplői a nemzeti kultúrát közvetítő intézményrendszernek.

53 A határon túli magyar kultúra támogatása – prioritások •A szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek az anyanyelvi kultúrában való megtartása (a közösségi művelődési formák fenntartása; közművelődési, művészeti és közgyűjteményi intézmények fejlesztése) •Értékközvetítés: a határon túli magyar kulturális értékek Magyarországon és a szomszédos országokban való megjelenítése (vendégjátékok, tájolások, fesztiválok, vándorkiállítások, alkotó táborok stb.) •Új értékek létrehozásának támogatása (előadó- és alkotóművészeti teljesítmények, könyvkiadás, levéltári kutatások stb.)

54 Határon túli magyar kulturális programok támogatásának statisztikája Költségvetési év Támogatási terület Támogat ási keret (M Ft) Támoga tási kereten belüli arány Támogatási keret (M Ft) Támoga tási kereten belüli arány Támogatási keret (M Ft) Támogat ási kereten belüli arány Támogatási keret (M Ft) Támogat ási kereten belüli arány Hivatásos színházak támogatása 46,446%3535%3737%43,321% Hivatásos néptáncegyüttese k támogatása 77%7 7 13,67% Közművelődés támogatása 2323%4040%4040%112,655% Közművelődési könyvtárak támogatása 55%77%66%73% Irodalmi ösztöndíjak 11,311%77%6,97%7,54% Egyéb kulturális programok támogatása 7,37%44%3,13%20,610% Összesen:100100%100100%100100%204,6100%

55 Művelt – Net

56 2008. Internet-ellátottság ( Közművelődési statisztikai adatszolgáltatók körében ) •Nincs Internetkapcsolat – 1035 •Bérelt vonalas – 97 •Analóg vagy ISDN – 427 •Szélessávú – 1924 (A közművelődési adatszolgáltatók 70%-ának van internetelérése) •1103 adatszolgáltatónak van belső hálózata •8229 hálózatba kötött gép van •5498 nyilvános Internet-terminál működik

57

58

59

60 ERIKANET célok •Közművelődés széleskörű népszerűsítése •Szakmai adattár és találkozási pont létrehozása •Közművelődési digitális archívum •Partnerkeresés •Közművelődési eredmények számszerűsítése •Szolgáltatások, események harmonizációja

61 Eredmények •Az ötéves portál tartalmában, technológiailag, arculatában megújult •Új tematikus rovatok •Szolgáltatásainkat web2-es interaktív lehetőségekkel bővítettük •Újraépült az Erikanet megyei adatgondozói hálózat

62 Fejlődési mutatók

63 Közművelődési tartalomfejlesztés Összesítés (millió Ft-ban) •Közkincs: •Tengertánc: 525 •PANKKK: •Fókuszban a közművelődés: 100 •Új Tudás – Műveltséget Mindenkinek •TÁMOP „Építő Közösségek” •Szakfelügyelet 250 •Közművelődési Társadalmi Szervezetek: 198 •Egyéb támogatások 759 •ERIKANET 100 •Összesen:

64 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok, vagy érték elv: az együttműködő ember) •a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; •az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); •a felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

65 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok) •partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, kulturális szakterületek, közoktatás); •szinergia, hozzáadott érték, kreativitás indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; •szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; •projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.

66 •Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság •Érték vállalás a közművelődés irányításában – ennek kommunikálása •Költségvetésből is támogatott, közművelődési intézményekre alapozott fejlesztések: •A pávakörtől a kreatív iparig A stratégia célja: az értékelvű közművelődés megvalósítása

67 Az Európai Unió által biztosított támogatások hatása a közművelődésre •Szemléletformálásra szocializálta a szakmát, a „ KPCM-metanyelv ”, a pályázatírás és -megvalósítás technikáinak elsajátítására. •Együttműködésre, partnerség kialakítására ösztönzött – interszektorális szemléletmódra. •Növelte szakmánk presztízsét a helyi és általában a magyar társadalomban, a kulturális intézmények között, megújította, frissítette a gyakorlatot. •Jelentős forrásbővülés a paradigmaváltásra (70 Mrd) •Az egész életen át tartó tanulás átfogó feltételrendszerét javította a művelődési házakban.

68 Az „ értelmiségi ” és a „ menedzser ” kultúra viszonya (KTM, PCM) Sikerült a szintézis: KPCM

69 Az ember, kultúrájának köszönhetően olyan lény, akinek nem kötelező gondolkozni - de nem is tilos. Szerencsénkre, az elmúlt fél évtizedben volt erre lehetőségünk, s a közművelődésben is éltünk a lehetőséggel. Tulajdonképpen a jövőben is így lesz, a döntés kinek-kinek a saját kezében van. Remélem, az elmondottak meggyőzőek voltak a tekintetben, hogy megéri.

70 Dr. Németh János Vezető főtanácsos Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály 1055 Budapest, Szalay u , KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "„Építő közösségek” Tartalomfejlesztés a közművelődésben Félidőben a Közművelődési Stratégia 2007 – 2010 -- 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések