Hírek a finnugor és szamojéd népekről.  posztókereskedő családból származott  1601–1609 között 8 évet töltött Moszkvában  1614-ben unokatestvéreivel.

Az előadások a következő témára: "Hírek a finnugor és szamojéd népekről.  posztókereskedő családból származott  1601–1609 között 8 évet töltött Moszkvában  1614-ben unokatestvéreivel."— Előadás másolata:

1 Hírek a finnugor és szamojéd népekről

2  posztókereskedő családból származott  1601–1609 között 8 évet töltött Moszkvában  1614-ben unokatestvéreivel együtt a perzsiai kereskedelemre próbált Moszkvában engedélyt szerezni  1615-ben diplomaták tolmácsaként járt Oroszországban  1618-1619: ismét Moszkvában (új kereskedelmi lehetőségek, mivel az angolok kegyvesztettek lettek), Arhangelszk árosában nagy tűzvész volt, Massa árukészlete is elpusztult, hazafelé nagy viharba került a hajója  1624-ben a holland parlament megbízottjaként ismét Moszkvában járt  1629-ben egy holland  orosz kereskedelmi megállapodásról tárgyalt Moszkvában 2

3 3

4  1612-ben két cikket publikált oroszországi ismereteiről, neve azonban feledésbe merült, a cikkeket más szerzőnek tulajdonították (az egyik cikket Witsen átvette könyve 1705-ös második kiadásába)  Több térképet is készített Oroszországról (északi vidékek, Moszkva)  Írt egy könyvet a zavaros időkről, amit Nassaui Móric orániai hercegnek ajánlott 4

5 5

6 Könyv a zavaros időkről (és előzményeiről):  1553-1554-ben, midőn az oroszok beavatkoztak a Krími Tatár Kánság trónutódlása körüli bonyodalmakba, cseremiszek harcoltak mindkét oldalon  Amikor Borisz Godunov a Baltikumban harcolt a lengyelek ellen, 15 ezer cseremisz katonája is volt  1590-ben cseremisz lázadás volt a Volgánál, de az ellenük küldött csapatok senkit sem találtak, mert a felkelők maguktól szétoszoltak  Borisz Godunov a fia számára cseremisz, perzsa vagy akármilyen más, politikailag hasznos menyasszonyt keresett  A Bolotnyikov-felkelés idején a nogajok és a cseremiszek egymás ellen is harcoltak  1610-1611 telén nogaj- és cseremisz-tatárok együtt a mordvinokkal Csebokszari és Szvijazsszk környékén Ivan Petrovics Seremetyev ellen harcoltak 6

7 Szibéria meghódításáról (1. cikk):  A Vicsegda folyó mellékén élt egy Anika (Sztroganov!) nevű ember, ő kezdeményezte Borisz Godunov támogatásával (téves, korábban történt!, A Sztroganovok csak szervezők voltak, az expedíciókat Jermak vezette)  Anikáék Uszol (Szolvicsegodszk) és Usztjug városában kereskedtek, ahová be-bejártak a szamojédok (helyesen: az obi- ugorok), eszükbe jutott megfigyelni, honnan jönnek, honnan szerzik az áruikat  Az első útjukon elérték az Ob folyót, látták, hogy a helyi lakosoknak sok prémjük van, termőföldjük viszont nincs, ügyes íjászok, abból élnek, amit vadásznak  Anikáék 2. útjukra már az uralkodó támogatásával indultak: fegyvereket, ruhákat, embereket is kaptak, mélyen behatoltak az Ob vidékére (Jermak megdöntötte a szibériai tatár kánságot) 7

8 A Moszkoviából keletre … vezető utak és folyók rövid leírása (2. cikk):  Verhoturje, Japancsin és Tyumeny városok említése, ahol nagyban folyik a prémkereskedelem a tunguzokkal és szamojédokkal (helyesen: obi-ugorokkal) 8 Verhoturje: a Pokrovszkij női kolostor romjai és a városról elnevezett atom-tengeralattjáró

9  Apja nagykereskedő volt  Leidenben folytatott jogi, majd később orientalisztikai tanulmányokat  1663-ban csatlakozott a Moszkvába induló holland követséghez  1671-ben könyvet írt a tengeri hajózásról, tagja lett Amszterdam városi tanácsának  1674-ben megnősült, felesége családja is érdekelt volt a keleti kereskedelemben  1682-ben lett Amszterdam polgármestere, ezt a címet még 13 alkalommal nyerte el 9

10  Első útjáról Moskowische Reyse címmel adott ki beszámolót (1665)  Informátori hálózatot épített ki, hogy begyűjtse az adatokat Oroszországról. Kapcsolatban állt Nyikon pátriárkával is (mordvin!), de honfitársaitól, pl. Eduard Ybsbrant Idestől is kapott híreket.  1687-ben térképet publikált Szibériáról (Kaart van Tartarye)  Fő műve, a Noord en Oost Tartarye 1692-ben jelent meg. Később kiegészítette és 1705-ben újra kiadta.  Támogatta Cornelis de Bruijn keleti utazását 10

11 11

12  Egyetlen jóságos istent ismernek  Áldozatot mutatnak be a sátánnak is  Szarvasmarhát, juhot szoktak áldozni  A fő áldozóhely a Nyemda folyó forrásánál, Kazany közelében található  Hisznek abban,hogy az emberek 1000 év múlva feltámadnak  A temetés során a halott mellé teszik munkaeszközeit, valamint kap tűzcsiholó felszerelést és egy baltát is, hogy tudjon magának kunyhót építeni  A szertartások során a papok dobolnak, majd a szellemektől tájékozódnak, hogy milyen állatot kell áldozni 12 Noord en Oost Tartarye/1.

13 13 Noord en Oost Tartarye/2.

14  Csak egyetlen istent ismernek, étkezés alkalmával áldoznak neki, az áldozati adományt feldobják a levegőbe  A legfőbb istent földanyaként is tisztelik, földet, kenyeret, sót, mézet, szarvasmarhát is áldoznak neki  A leölt áldozati állatok fákra kifeszített bőréhez is imádkoznak  A feleségjelöltet meg kell vásárolni a szüleitől  Egy embernek 6-7 felesége is lehet 14 Noord en Oost Tartarye/3.

15 15 Noord en Oost Tartarye/4. Az 1705-ös kiadás 1. és 2. kötetének borítója

16 Astakkia tartomány határai:  É: Obdorszk vidéke  K: Jenyiszej  D: A Jenyiszej és a Léna forrásvidéke  NY: Konda folyó vidéke 16 Noord en Oost Tartarye/5.

17  Az elhunytat két, fakéreggel összekötözött póznán viszik a temetőbe, a rudak végére felakasztják íját és nyílvesszőit  Lovat áldoznak, az állatot a halotti toron megeszik, lenyúzott bőrét (benne a fejjel és a lábakkal) feltűzik egy rúdra  Ha nincs ló, akkor medvét, ha az sincs, bármilyen más állatot áldoznak  A feltűzött állatbőrök és az „ördög borzalmas ábrázatú képmása” előtt is áldoznak  Az osztjákok templomai toronyszerűek, fából építettek, kb. három emelet magasak, nincs rajtuk ajtó 17 Noord en Oost Tartarye/6.

18  Az osztjákok megölik az idős és fáradt embereket  A papok beszélni tudnak a bálványokkal  Csak az lehet pap, aki vak, mert ő látja a másik világokat  A papokhoz főleg betegség esetén fordulnak, vagy áldozat bemutatásakor  A papok tanácsot kérnek a bálványoktól  Miután elejtették a medvét, a vadászok beszélgetnek róla:  Ki ölt meg téged? Ki vágta le a fejedet?  Egy orosz fejsze.  Ki vágta fel a hasadat?  Egy kés, amelyet az oroszok készítettek. 18 Noord en Oost Tartarye/7.

19 19

20  Svéd eredetű, de holland szolgálatban álló családból származott, Formoza (Tajvan) szigetén született (apja volt a kormányzó)  az ostendei kereskedőtársaság tagja volt  1675–1676 között Moszkvában járt követségben  az 1680-as–1690-es években a Távol-Keleten működött  Batáviában (Dzsakarta) hunyt el 20

21 21 Az orosz kiadás borítója Az úti jelentésben két finnugor adat olvasható: • Egy udvari ünnepségen a dán, lengyel és perzsa kereskedők, diplomaták mellett cseremisz, kalmük és mongol előkelők is részt vettek • A Volga mentén, egészen Alatir és Arzamasz városáig a cseremisz és a mordvin tatárok nagy része, valamint az orosz parasztok is részt vettek Sztyepan Razin felkelésében

22 Rajzoló, útleíró  1701–1709 között nagy keleti utat tett, végállomása Jáva volt  1701-ben érkezett Arhangelszkbe hajóval (szamojédokkal is találkozott), Vologdán és Jaroszlavlon keresztül Moszkvába szánkázott  Witsen ajánlólevelének hatására a cár fogadta  a cári családot rajzolta, majd Moszkvában épületeket, s az országban ünnepeket, ruházatokat stb.  1703-ban indult keletre – először a Moszkva folyón, majd az Okán hajózva érte el a Volgát, a Volgán Asztrahanyig utazott, s onnan tovább keletre  Visszafelé szintén a Volgán utazott 22 Gottfried Kneller: Cornelis de Bruijn

23  Murom városa után kezdenek feltünedezni a mordvinnak nevezett tatárok (Muromban sütik a legjobb kenyeret)  Visszafelé úton ismét ír finnugorokról: a mordvinok együtt dolgoznak az oroszokkal és a cseremiszekkel, ként bányásznak 23 Az 1714-es kiadás címlapja

24 24

25 25

26 26

27  Glückstadt városában született (Schleswig-Holstein), valószínűleg holland származású volt  1677-től orosz kereskedelmi ügyletekkel foglalkozott  1687-től Oroszországban élt, Moszkvában háza és birtoka volt  Hollandiában megismerkedett Witsennel, aki barátjának nevezte őt (lehet, hogy I. /Nagy/ Péter cár ismertette őket össze?)  Ides az orosz cár személyes barátja volt, 1692-ben az uralkodó Oroszország követeként Kínába küldte  Ides útitársa volt Adam Brand lübecki kereskedő is. Mindketten naplót vezettek. A hamarosan kinyomtatott beszámolók nagy érdeklődést keltettek Európában.  Witsen készítette elő nyomtatásra Ides beszámolóját, műve 2. kiadásába részleteket vett át a műből  Művének címe: Driejahrige Reize naar China, te Lande geden door den Moscovitischen 27

28  Megérkezés a zürjének földjére, avagy Voloszty- Uzsgába. Onnan (Szolvicsegodszkból) április elsején jöttem el, és még aznap megérkeztem a zürjének földjére, vagyis Voloszty-Uzsgába. Az emberek itt olyan nyelven beszélnek, amelyben semmi közös nincs a moszkvaival, inkább Lívland német nyelvéhez áll közel; egy-két útitársam, akik ismerték ezt a nyelvet, sokat megértettek a helyi nyelvjárásból. 28

29  Az osztják bálványok neve és a nürnbergi játékkal kapcsolatos epizód. Isteneiket sátánnak nevezik, és igazat szólva, joggal nevezik úgy. Egyszer néhány osztják jött fel hozzám a hajóra, halat hoztak, hogy eladják. Egyik szolgámnak volt egy nürnbergi játékszerkezete, egy felhúzható medve. Ha felhúzták, a medve dobolt, ingatta a fejét és kimeresztette a szemét. Felhúzták, hogy elkezdjen játszani. Amint ezt az osztjákok meglátták, azonnal elvégezték a minden hívő számára kötelező szertartásokat, teljes lendülettel táncra perdültek a (medve) tiszteletére, a fejüket ingatták, fütyültek és sziszegtek. Minden kétséget kizáróan igazi sátánnak tekintették a játékot, és azt mondták: „A mi sátánjaink ehhez képest micsodák? Ha nekünk ilyen sátánunk lenne, teleaggatnánk coboly- és feketeróka-prémmel.” Azt is megkérdezték, nem adnánk-e el nekik ezt a tárgyat, de én azt mondtam (a szolgáimnak): tegyék el, hogy ne adjunk alkalmat a további bálványimádásra. 29

30 30

31  A prezentációban megnevezett eredeti források, letöltve az internetről  Reichenbach György: Johann Philipp Strahlenberg és Nicolaas Witsen „országleíró” művei finnugrisztikai vonatkozásainak összehasonlítása nyelvészeti, történeti, néprajzi, régészeti szempontok alapján. (kézirat, 2010) 31