Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztások Katasztrófavédelmi szakmai találkozó 2010. március 16-18. Sándor Valéria Országos Meteorológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztások Katasztrófavédelmi szakmai találkozó 2010. március 16-18. Sándor Valéria Országos Meteorológiai."— Előadás másolata:

1 Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztások Katasztrófavédelmi szakmai találkozó március Sándor Valéria Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály

2 A Földön a természeti katasztrófák legnagyobb része meteorológiai eredetű (1993-2002)

3 A társadalom világszerte egyre érzékenyebb az elemi csapásokra
Felértékelődik az előrejelzések, veszélyjelzések, riasztások szerepe. A meteorológia felelőssége növekszik a szélsőséges események, a csapadék anomáliák (nagy csapadék, havazás, ónos eső), a hőmérsékleti anomáliák (kánikula, hideghullám), viharok, heves zivatarok (felhőszakadás, viharos szél, villámlás, jégeső) előrejelzésében.

4 Extrém időjárási helyzetek
Az extrém jelenségek száma növekedése az emberiség sebezhetőségét növeli. A fejlett társadalmakban felkészülnek a jelenségek jelzésére, elkerülésére, hatásuk csökkentésére, alkalmazkodnak ezekhez az extrém jelenségekhez, felkészülnek a hatások kivédésre. A fejletlen társadalmakban mindezek katasztrofális következményekhez vezethet-nek.

5 Időjárási és természeti katasztrófák
Károk mértéke: Évente közel emberélet Anyagi kár 50 és 100 milliárd dollár között

6 Trópusi ciklonok áldozatai:
Korai riasztó és előrejelző rendszerek kialakítása következtében az áldozatok száma egyre csökken. Trópusi ciklonok áldozatai: 1970: áldozat 1992: áldozat 1994: áldozat

7 Néhány példa a közelmúltból:

8 2005. április 18. Mátrakeresztes

9 2005. május 4. Mád 9

10 2005. május 18. szlovéniai instabilitási vonal
A szupercella vonulásában letarolt erdő Létavértes és Bánk között. Viharkárok Hosszúpályi községtől északnyugatra

11 2006. március 13. Balaton

12 Felhőszakadás Budapesten
2006. június 29. Felhőszakadás Budapesten

13 2006. augusztus 20. Budapest

14 2008. május 20. Gátér tornádó

15 2009. június 7. Jégeső Szabolcsban

16 Az extrém időjárási helyzetek megszaporodása
Klímaváltozás? Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések jelenleg egy-egy lehetséges verziónak tekinthetők, hozzárendelt valószínűségek nélkül A tendenciák megállapításához hosszabb mérési idősorokra, több adatra lenne szükség Gyorsabb és részletesebb információk Távérzékelő eszközök fejlődése (műhold, radar, stb.) Média hírek gyors megjelenése

17 A Magyarországra jellemző katasztrófa típusok
1. Természeti eredetű veszélyek ·        Hidrológiai         Árvíz        Belvíz ·        Geológiai          Földrengés ·        Meteorológiai          Szélviharok          Aszály          Rendkívüli hideg - meleg          Nagy csapadékok (eső, havazás)          Jegesedés (ónos eső)          Villámlás (zivatar)          Felhőszakadás 2. Civilizációs eredetű veszélyek         Nukleáris, vegyi         Veszélyes anyagok előállítása         Veszélyes anyagok szállítása         Közlekedési 3. Humán és ökológiai eredetű veszélyek, természetet károsító tűzesetek         Járványok         Migráció         Terrorizmus         Tűzesetek

18 Az időjárási kártételek megelőzése, károk enyhítése
Mit tud tenni a meteorológia? Korai riasztó rendszer működtetése Állami szervezetek értesítése - fogadókészség A lakosság értesítése A nagyközönség ismereteinek fejlesztése (nemcsak meteorológiai ismeretek, hanem pl. a veszély-helyzetekben követendő eljárások, stb.)

19 Mit tehet a meteorológia?
Éghajlati információk, feldolgozások védekezési, megelőzési célokra A területi veszélyeztetettség mértékének vizsgálata Klíma kutatások statisztikai alapú elemzések klíma modellezés

20 Előrejelző és riasztó rendszer kiépítése
Szakmai-módszertani fejlesztések (K+F) Nowcasting és ultrarövid távú előrejelző rendszer kifejlesztése

21 A riasztások közreadása
Grafikus rendszer kifejlesztése a meteorológiai riasztások real-time eljuttatására a döntéshozó, intézkedő szervek számára

22 Mit tud nyújtani a meteorológia?
100% beválású előrejelzések nincsenek! Modell alapú, napra, időjárási elemre lebontott előrejelzés csak 7-10 napra előre adható Az előrejelzések pontossága az időtartammal csökken

23 Előrejelezhetőség Minél nagyobb léptékű időjárási eseményről van szó, annál nagyobb időelőnnyel lehet előrejelezni (pl. egy nagy mennyiségű, országos esőt, vagy havazást) akár több nappal korábban is. A mikro léptékű jelenségeket csak nagyon rövid idővel korábban lehet előre látni (az időelőny fél és néhány óra között van).

24 Az időjárási jelenségek méretei
Az időjárási jelenségek különböző léptékben mennek végbe: A globális mérettől kezdve (makro méret) a regionális méreten (mezo méret) keresztül a lokális jelenségekig (mikro lépték) minden méret előfordul. A méretek, az időbeli kiterjedés ismerete fontos az előrejelzés szempontjából is, mert az előrejelzési időelőny eszerint nagymértékben különbözik.

25 Makro léptékű jelenségek
Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) Trópusi ciklonok

26 Makro léptékű jelenségek
Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) Trópusi ciklonok

27 Makro léptékű jelenségek
Ciklonok időjárása (akár több napig tartó intenzív csapadék – hó, eső) Anticiklonok időjárása (tartós meleg – hőhullám, aszály) Trópusi ciklonok

28 Mezo léptékű jelenségek
Vonalba rendeződött zivatarok (instabilitási vonal)

29 Mikro léptékű jelenségek
Zivatar, szupercella, jégeső, tornádó, por- és homokvihar

30

31

32

33

34

35

36

37 A meteorológiai előrejelzések szerepe a katasztrófa elhárításban

38 A katasztrófa elhárítás szakaszai, a meteorológia szerepe
Megelőzési szakasz – meteorológiai előrejelzések, nemzetközi kapcsolatok szerepe Mentési (védekezési) szakasz – a helyzet változásának és a kiváltó okok megszűnésének előrejelzése Helyreállítási szakasz – a katasztrófahelyzet okainak feltárása

39 OMSZ és a katasztrófavédelem együttműködése
1970 – tiszai árvíz (naponta készültek csapadék előrejelzések a veszélyeztetett területre) 1986 – Csernobil (napi időjárás előrejelzések és trajektória számítások) 1990-es évek – hóhelyzetek, árvízhelyzetek (napi kapcsolat a döntéshozókkal)

40 Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei
Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

41 Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei
Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

42 A viharjelző szolgálat
I. fokú riasztás: 12 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén II. fokú riasztás: 17 mps-ot meghaladó szélsebesség esetén Jelzés elmaradása miatt bekövetkező haláleset az utóbbi kb. 10 évben nem volt, viszont gyakori a jelzések figyelmen kívül hagyása.

43 A jelző rendszer 1987-ig rakétás jelzés, 1988-tól fényjelző rendszer

44 Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei
Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

45 Nukleárisbaleset-elhárítás
Egy nagyon ritkán előforduló, de igen súlyos következményekkel járó esemény

46 A radiológiai mérőhálózat elemei
Gamma dózisteljesítmény mérő hálózat (25) Automata aeroszol mintavevők üzemeltetése (3) Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer, OSJER OMSZ Internetes honlapján

47 Az OMSZ radiológiai mérőhálózata

48 Előrejelzési szolgáltatások a nukleárisbaleset-elhárítás során
Tájékoztatás az időjárási helyzetről Trajektória számítások (Veszélyhelyzeti riasztást követően 1 órán belül továbbításra kerülnek az információk) Szakértők részvétele a döntés előkészítésben (NBVMB, OpT, KKB)

49

50 Az FVM mérései (a környezetbe jutott radioizotópok mennyisége)

51 Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei
Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése

52 Árvízvédelem 21 vízgyűjtőre készített előrejelzések, naponta 2 alkalommal

53 Az OMSZ riasztó rendszerének szegmensei
Balatoni és Velence-tavi vihar-előrejelzés Nukleárisbaleset-elhárítás Árvízvédelemmel kapcsolatos előrejelzések Veszélyes időjárási jelenségek jelzése Katasztrófavédelem számára nyújtott élet- és vagyonvédelmi figyelmeztető előrejelzések, riasztások Publikus riasztási felület kezelése

54 1005/2006. (I. 20.) Korm. Határozat a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszerről 2006. február 1.

55 Csapadék tendenciák 1901-2004-es időszakban a csapadék csökkenése 11%.
Ebben az időszakban a csapadékos napok száma és a csapadék éves összege csökkent, de az egy csapadékos napra jutó átlagos csapadék mennyisége növekedett. Budapesten a csapadékos napok száma 20-al csökkent, a napi csapadékmennyiség néhány mm-el növekedett. Az 1901 óta előfordult legnagyobb csapadékú hónap augusztus

56 Mérföldkő: 2006. augusztus 20. Azóta:
Együttműködési megállapodások, Eljárásrendek pontosítása MeH Operatív Törzs megalakítása, állami rendezvények esetén folyamatos ülésezés Rendezvények meteorológiai biztosítása ma már fontos kérdés – számos megrendelés Fejlesztések, módosítások a veszélyjelző rendszer működésében

57 Általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszer
működtetésének fő célja, hogy kritikus időjárási helyzetekben, illetve ezeket megelőzően egy mindenkori hivatalos információt biztosítsunk.

58 A veszélyjelzés két szinten valósul meg
Első szint: Előzetesen készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő előrejelzés (előzetes figyelmeztetés), amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg.

59 Második szint: Ezt követően, amikor az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor sor kerül a következő néhány órára vonatkozó, veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A riasztás a veszélyes időjárási eseményt 0-3 órával előzheti meg.

60 Az előzetes figyelmeztetés és riasztás nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján! Egy térségre kiadott figyelmeztetés azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett és ahhoz közel eső területeken.

61 Az időjárás előrejelzés, veszélyjelzés mindig egy meghatározott időszakra vonatkozik és nem egy adott időpontra, továbbá nem a különböző időjárási események közvetlen, vagy közvetett következményeinek, azokból esetlegesen eredő káreseményeknek előrejelzésére.

62 Az időjárás előrejelzés korlátai
Az adott veszélyes időjárási eseménytől, ő helyzettől függ, hogy annak bekövetkezte előtt mennyivel korábban kerülhet ki a veszélyjelzés. Az időjárás előrejelzés korlátaiból adódóan – hazai és nemzetközi gyakorlattal összhangban – nem mindig lehetséges a megfelelő, időben történő riasztás, előzetes figyelmeztetés kiadása.

63 Az időjárás előrejelzés korlátai
Ezért tudni kell azt, hogy a legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni.

64 Az időjárás előrejelzés korlátai
A nagyon kis területre korlátozódó, illetve rövid ideig (néhány perctől percig) tartó jelenségek jelzése nem is célja a veszélyjelzési rendszerünknek. Ennek oka, hogy nem áll rendelkezésre olyan jellegű mérőhálózat, nincsenek olyan megbízható eszközök, amelyek alapján megfelelően detektálhatók, ezáltal előrejelezhetők lennének az ilyen lokális skálájú események.

65 Az időjárás előrejelzés korlátai
Ilyen jelenségek például: rendszerint a nyári félévben, száraz időben előforduló néhány percig tartó tölcsérszerű forgószél (portölcsér, más szóval porördög), a hegyek eltérő szélviszonyaiból származó eseményeket, hevesebb zivatarokhoz alkalmanként társuló tornádókat, a rövid életű (15-30 percnél nem hosszabb élettartamú), rendszerint kis területen megjelenő, akár intenzívebb zivatarok is.

66 A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése
Első szint (sárga) Az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak, óvatosnak lenni, főként az időjárási hatásoknak jobban kitett tevékenységek során. Különösen a bizonytalanabb kimenetelű, gyorsan változó időjárási helyzetekben célszerű a szokásosnál gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.

67 A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése
Második szint (narancs) Veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Érvényben lévő figyelmeztetés esetén legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Részletesen tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Kövessük a megbízható média által közvetített tanácsokat, illetve a hatóságok utasításait.

68 A veszélyjelzési rendszerben használt veszélyességi szintek jelentése
Harmadik szint (piros) Veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek, amelyek rendszerint kiterjedt területeket érintenek. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb (piros) szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek.

69

70 A riasztások továbbítása
Állami szervek számára: OKF – Együttműködési Megállapodásban meghatározott küszöbértékek esetén (piros és narancs fokozatok), Marathon rendszeren keresztül Vízügy – folyamatos kapcsolat, automatikus előrejelzés és riasztás továbbítás HM – az OMSz és a HM meteorológiai szolgálata folyamatos kapcsolatot tart ORFK – Marathon rendszeren keresztül

71 A riasztások továbbítása az OKF számára
6.Az OMSZ a 7 tervezési térségre 1-3 órás időelőnnyel rendelkező nowcasting jellegű értesítést továbbít az OKF számára a) extrém erős szél (110 km/h fölötti széllökés), b) heves zivatar (jégesővel, viharos széllel), c) lokális, nagy csapadékkal járó (3 óra alatt 50 mm-nél nagyobb eső) időjárási jelenségekről, azok várható bekövetkezéséről és időbeli lefolyásáról. Az értesítés mindaddig érvényben van, amíg a feloldását, vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet nem kerül kiadásra. Együttműködési megállapodás (2009. október)

72 Hogyan tesszük közzé az információkat?
Kormányzati szervek számára: EKG – adatátvitel Számítógépes kapcsolat – ftp Internet Telefon Fax Marathon Terra Lakosság számára: OMSZ honlapján (www.met.hu) Túlbiztosítás Több csatornán keresztül De: veszélyhelyzetben mi a biztosíték a rendszerek működésére?

73 Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények
Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata?) Felesleges pánikkeltés elkerülése Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír)

74 2006. augusztus 20-án reggel egy magánmeteorológiai honlapon megjelent „tájékoztatás”
RENDEZVÉNYEK BIZTONSÁGA konferencia, április 12.

75 Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények
Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata?) Felesleges pánikkeltés elkerülése Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír)

76 Felhívás májusában

77 Időjárási veszélyhelyzetekre vonatkozó kommunikációval szemben támasztott követelmények
Egy és csakis egy riasztó rendszer – hiteles információ csak hiteles forrásból Egyértelmű, világos, tényekre szorítkozó A felhasználó is ugyanazt értse, mint a meteorológus (képzés, ismeretterjesztés fontossága – közszolgálati rádió, TV feladata?) Felesleges pánikkeltés elkerülése Ne legyen sokkoló – a média sokat ronthat a helyzeten (csak a negatív hír a hír)

78 Média – nézettség növelő tényező
2006. szeptemberében másfélszer annyit foglalkoztak az időjárással, mint az előző hónapokban Forrás:TÁRKI

79 Tervek, fejlesztések A jelenlegi regionális riasztórendszer túlbiztosítással működik. Oka: a konvektív viharok (heves zivatarok) karakterisztikus mérete jóval kisebb, mint a régió nagysága. Így akkor is riasztani kell az egész régiót, ha a veszélyes jelenség annak csak egy kis részét érinti. Cél: A régiós riasztási rendszer helyett kistérségekre lebontott riasztási rendszer kifejlesztése Módszertani fejlesztések a beválás javítása érdekében

80 A célok eléréséhez vezető út
Előrejelzési módszertani fejlesztések – saját erőforrás A számítógép kapacitás növelése, hogy térben és időben pontosabb előrejelzések készülhessenek – pályázati forrás 1.8-2-szeres számítógépes kapacitás bővítés Web-es felület és szétosztó rendszer kifejlesztése a riasztások terjesztéséhez – saját erőforrás Pályázati forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)

81 Célkitűzések Kistérségre lebontott riasztás 1-3 órára előre
Figyelmeztető előrejelzés 6-12 órára előre Beválás növelése (nagyobb felbontású modell + módszertani fejlesztések) Infrastruktúra biztosítása az információk szétosztására Jogszabályi követelményeknek való megfelelés

82 Szakmai feladatok szint.: Kistérségi automatikus riasztások elkészítése Kapcsolódó szakmai feladat: új számítógép „belakása”, modellfejlesztés, MEANDER módszertani fejlesztések 2. szint: A felajánlott riasztások ellenőrzése, felülbírálata, módosítása Kapcsolódó szakmai feladat: interaktív felület létrehozása 3. Az információk továbbítása Kapcsolódó feladat: a riasztások lebontása, tárolása kistérség, fokozat, paraméter szerint, igény szerinti szétküldés ( , ftp), web-es megjelenítés 4. Nem közvetlenül a projekthez kapcsolódóan: a web-es riasztási oldal további fejlesztése egyéb, kiegészítő információkkal

83 Régiós riasztás

84 Kistérségi riasztás

85 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az OMSZ veszélyjelző tevékenysége, az időjárási riasztások Katasztrófavédelmi szakmai találkozó 2010. március 16-18. Sándor Valéria Országos Meteorológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések