Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. 1. Tringli István: Az újkor hajnala. Bevezetés  Hagyományos korszakolás  Kora középkor 1301-ig (Árpád-ház)  Érett és kései középkor 1526-ig (vegyesházi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. 1. Tringli István: Az újkor hajnala. Bevezetés  Hagyományos korszakolás  Kora középkor 1301-ig (Árpád-ház)  Érett és kései középkor 1526-ig (vegyesházi."— Előadás másolata:

1 I. 1. Tringli István: Az újkor hajnala

2 Bevezetés  Hagyományos korszakolás  Kora középkor 1301-ig (Árpád-ház)  Érett és kései középkor 1526-ig (vegyesházi királyok)  A korszakolás tökéletlensége  Minden történeti képződménynek saját időrendje van  Példák, köztük a bárói tisztségbe jutás  A történeti korszak egy definíciója: egy vagy több egykorú intézmény korábbi vagy későbbi időtartamhoz képest eltérően működik  Az ‘átmeneti kor’ értelmetlensége

3  A két zavaros idő közötti különbség  Albert halála után a dinasztiaválasztás (Habsburg vagy Jagelló) osztja meg a politikai elitet  Két évtizeden át polgárháború  Az ország maga oldja meg a maga okozta válságot  II. Lajos halála után is a trónbetöltés (a Habsburgok vagy János, erdélyi vajda) osztotta meg a közvéleményt, a döntő azonban az oszmán birodalom erőfölénye volt  Következménye az ország három részre szakítása

4  1440 és 1541 között a középkori intézmények működtek  Az új a rendiség megerősödése és az újkori állam létrejötte  Summa: a korszak jelentős részben középkor, de ekkor találkozni az újkor számos jelenségével, innen ‘Az újkor hajnala’ cím  A könyv hangsúlyosan politikatörténettel foglalkozik, mégpedig a külföldit és a magyart összekapcsolva

5 ?  Mit nevezünk általában középkornak?  Mit nevezünk általában újkornak?  Kiket nevezünk báróknak 1440 és 1541 között?

6 I. A zavaros idők…  (1.) A zavaros idők  A Hunyadiak kora ( )  Két, egymástól eltérő kor  Az első, az apáé a késő középkor legviharosabb ideje, „tempora disturbiorum” (kb ) [a másodikra itt nem tér ki TI]  Párhuzamai: Károly, II. Károly, a Zsigmond elleni lázadás 1403-ban  A polgárháború jellemzői, területenként eltérő tartama  Summa: a hatalom a hatalmaskodások sora lett, politikai köntösben – a mai szemlélőnek, az egykorú megítélés Istent és/vagy a sorsot tartotta az okozónak  Eseménytörténeti példák, külföldi párhuzamok

7 ?  Mikor uralkodott Károly, II. Károly, Zsigmond?  Ki volt Thuróczy János és mit írt?  Mikor készült a műve, mikor jelent meg?  Mit jelent Magyarország középkori történetében: egyházi méltóság, világi méltóság?  Mi a hatalmaskodás? Melyek a ‘nagyobb hatalmaskodás’ (‘actus maioris potentiae’) esetei?  Kiket nevezünk főpapoknak?  Kik a familiárisok?

8  Megtalálta a térképen Egert, Selmecbányát, Jászót, Szepes vármegyét, Kőszeget, Bátaszéket, Losoncot, Szamobort, a Szepességet, Erdélyt, Szlavóniát?  Mi a ‘rózsák háborúja’ név eredete?  Mikor uralkodott Podjebrád György?  El tudja helyezni a 15. századi Ausztriát és Csehországot a térképen?

9  (2.) Zsigmond és Albert örökségének sorsa  Zsigmond örökségét Szent István, Szent Vencel koronájának országai, és a német-római birodalom alkotják, örököse pedig Albert lett  A Habsburgok két ágra oszlása a 14. században, az ágak területei  Csehországi Habsburg-Jagelló trónviszály a katolikus-huszita megoszlás mentén  Ausztria, Csehország és Magyarország először közös uralkodó alatt

10  Zsigmond és Albert öröksége: ha fiú, azaz örökös születik, kiskorúsága idején kilenc fős tanács igazgassa (3 magyar, 3 cseh, 2 ausztriai és egy prágai)  Erzsébet anyakirályné VI. Albert herceget akarja gyámnak  Magyarország: a közös tanács helyett a bárok a lengyel III. Ulászlót választják, aki magyar királyként IV.  A döntésből utóbb belviszály, kettős koronázás majd polgárháború támad  A birodalom választói V. Frigyes herceget akarják, aki császárként III.  A cseh korona országai ismét megoszlanak, egy részük elfogadja Utószületett Lászlót királynak

11 ?  Hol helyezkedik el a 15. században Luxemburg, Brandenburg, Morvaország, Szilézia, Horvátország, Stájerország, Karintia, Krajna, Tirol, Elő-Ausztria, a Tengermellék, Lengyelország, Litvánia?  Kik volt Albert és Lipót, a Habsburg-ágak névadói?  Mi tartozott a stájer illetve a tiroli ághoz?  Hol van Neszmély, Prága, Bécsújhely?  Mikor uralkodott Szent Vencel?  A prágai nem számít csehnek?

12  Miért ült között a császári trónon VII. Károly?  Ki az a Kottanner Jánosné, mi a művének a címe?  Kik a német-római birodalom választófejedelmei a 15. század közepén?

13  (3.) Magyarország két pártra szakadása  Ulászló támogatói  A rendi érdekek érvényesítését a királyválasztással elérni akarók: a főpapok és a bárók többsége, a nem Erzsébet-párti főuraknál familiáris szolgálatot teljesítő nemesek  Néhány jómódú nemes, továbbá bizonyos, a nemesség és a báróság határán álló, a Jagellókkal rokonszenvező személyek  A csoportosulás vezetője Rozgonyi Simon, egri püspök, meghatározó világi alakjai a nádor Hédervári Lőrinc, a Délvidék védelméért felelős Tallóci-testvérek, Újlaki Miklós, Hunyadi János

14  Erzsébet (V. László) támogatói  [a csoport eredetéről nem ír]  A csoport élén az esztergomi érsek, Szécsi Dénes áll, kiemelkedő alakjai Brankovics György, Cillei Ulrich, Garai László, Jiskra  Brankovics illetve a Cilliek felemelkedése Zsigmond korában, dinasztikus kapcsolatuk  A „cseh uralom”, „huszita uralom” kifejezés helytelensége  A polgárháború eseménytörténetéből  Erzsébet és Frigyes egyezsége  a bátaszéki és a szamobori ütközet

15  A Cilleiek önálló politikája: megegyezés Ulászlóékkal  Jiskra területe nem hódítható meg [ennek okairól később]  Cesarini bíboros teljesíti három feladatát  Egyházi ügyek  Béketeremtés a magyar királyok között  A győri béke 1442-ben  Az 1444 tavaszán tartott országgyűlés  Oszmánellenes háború előkészítése  Az iglói fegyverszünet

16 ?  Milyen rétegei vannak a nemességnek a 15. század közepén, azaz kik „a nemesség és a báróság határán álló személyek”?  Hol van Raguza, Hunyad, Szörény, Sopron, Zólyom, Igló, Szerbia, Cilli, Ortenburg, valamint Liptó, Sáros, Zemplén vármegyék?  Ki volt Lazarevics István?  Melyek a Garam-vidéki bányavárosok?  Mit jelent a vikárius?

17  Mit jelent a bíboros? Milyen fajtái vannak?  Mi a prágai compacta? Főbb ponjtai?  Mettől meddig tartott és miért jelentős a Bázelben is ülésező zsinat?  Mi a nádor feladata?

18  (4.) Magyarország és az Oszmán Birodalom  Timur Lenk győzelme töri meg a felemelkedést 1402-ben  Az oszmán gyengülés egy következménye a tatai megállapodás bizonyos szerb várak átadásáról  A magyar-oszmán viszony három szakasza  Támadás:  Ütközőállamok: az 1420-as évek második feléig  Közvetlen védekezés a végvárrendszer segítségével: az 1520-as évekig; az „alsó rézek” kialakítása Temesvár központtal, Pipo  Eseménytörténet: a tatai egyezség, Galambóc ostroma, Nándorfehérvár ostroma

19 ?  Ki volt Timur Lenk?  Hol van Szamarkand, Ankara, Nándorfehérvár, Galambóc, Macsó, Szendrő, Temesvár, Szörény?  Mikor és mekkora területen uralkodott Lazarevics István, Bajezid?  Ki volt Ozorai Pipo?

20  (5.) Hunyadi János  Származása, a hunyadi birtok  Familiáris szolgálata: Ozorai, Lazarevics, Csáki, Zsigmond király, Újlakiak, Tallóczi Frankó  Bárói pályája összeforr az Újlakiéval  A védelmi vonal átalakulása: Nándorfehérvártól nyugatra a Tallócziaké, a többi a nándorfehérvári bán és erdélyi vadja Újlaki-Hunyadi párosé, gyakorlatilag Hunyadié  Hunyadi évi törökellenes harcai

21 ?  Hol van Hunyad, Bosznia, Szrebernik, Havasalföld, a Vöröstorony-szoros, Szentimre (Marosszentimre), Gyulafehérvár, Vaskapu, a Jalomiţa?  Hány Vaskapu van?

22  (6.) A támadó stratégia  A keresztes eszme újjáéledése  Az évi haditerv  Tengeri és szárazföldi felvonulási utak  Anyagi fedezet  A téli időpont előnye, hátránya  A szárazföldi haderő összetétele

23 ?  Hol van a Szentföld, Róma, a Dardanellák, a Morava, Krusevac, Nis, a Kunovica-hágó, Drinápoly, a Szlatica- szoros, Rumélia?  Mi a különbség a szoros és a hágó között?  Mi a bulla?

24  (7.) A váradi béke és a várnai csata  A szultáni ajánlat előnye Brankovics György illetve Ulászló számára: önálló ország, azaz az oszmán-magyar határ megszűnte  Hunyadi „sikerdíja”: Brankovics (részben Lazarevicstől örökölt) magyarországi birtokai  A magyar nemesség (=köznemesség) háborúpárti  Királyi eskü Cesariniék előtt az áprilisi országgyűlésen  Megbízólevél a drinápolyi tárgyalásokra  Nemzetközi haditerv: szárazföldi harc, tengeri blokád

25  A második karamán lázadás  II. Murád szultán aláírja az előzetes békét Drinápolyban (június 12.) Brankovics és Ulászló képviselőivel, majd a karamánokkal is, végül lemond  A szerb és a magyar uralkodó érdekei különválnak  Hunyadi újabb sikerdíja: a bulgáriai királyság  A király megesküszik a háború megindítására Szegeden (augusztus 4.)  Brankovics és Hunyadi esküje a béke megtartására Váradon, augusztus 15.  A hadjárat a hitszegés szimbóluma lett

26 ?  Hol van/volt Várad, Várna, a Hellészpontosz, Anatólia, Szeged, Albánia, Karamánia, Orsova, Viddin, Nikápoly, Boszporusz, Gallipoli, Velence?  Mikor és miért jött létre a Sárkány-rend?  Mikor volt az első karamán lázadás?

27  (8.) A király nélkül maradt ország  Ulászló halálával vége a második lengyel-magyar perszonálúniónak  Lengyelo.: az öcs, Kázmér (IV.) követi  Magyaro.: halálával a belviszály alapját vesztette, a nádor közreműködésével V. László az évi ogy-en  „futottak még”:  a burgundi hercegi család (Jó Fülöp, vagy Merész Károly), mert támogatták Ulászló törökellenes politikáját  Cillei Ulrich és Brankovics György: tekintettel birtokaikra, valamelyikük megválasztásával Magyarország egy déli, délnyugati országcsoport tagja lett volna  Magyar király megválasztása

28  A választás feltételei  Terminus Ulászló életben létére (1445. május 30.)  III. Frigyes átadja a gyermek V. Lászlót és a Szent Koronát – ha nem, a rendek választhatnak új királyt, azaz a dinasztikus öröklés és a rendi választás egyidejű érvényben tartása  Az évi ogy egyéb végzéseiből  A béke fenntartása érdekében  Hét kapitány a rend fenntartására: a hatalmasoknak jogi alapot adni  A személyek és a területek társítása  Csak Jiskra nem volt Ulászló-párti  Erdély és Szlavónia nem került szóba, mert ott a hatalmi helyzet egyértelmű

29  Az Albert utáni birtokadományok érvényesítésének elhalasztása a béke fenntartása érdekében  Garai László visszakapja a macsói bánságot  Új pecsét készítése: „Magyarország közösségének pecsétje”  Oka: király híján sem királyi pecsét, a felső szintű ítélkezés azonban nem állhat meg  Előképei  1385  1401  Summa: a király személyétől függetlenül létező hatalom megjelenítése  E hatalom birtokosa elméletileg az ország, gyakorlatilag kevesek

30  A pecsét használata:  Szimbóluma: az ország jelképe, azaz hármas halmon kettős kereszt  E szimbólum egyéb alkalmazása, például pénzverés során  Az uralom az országtanács kezébe kerül  Az országtanács összetétele  A (királyi) tanács összetétele  Háborús események  A Nyugat-Dunántúlon (1445)  A szlavóniai polgárháború ( )  Hunyadi sikertelen beavatkozása (1446)

31  Hol feküdt Burgundia?  Mikor uralkodott (Jó) Fülöp hg, (Merész) Károly hg?  Hol van Kassa?  Ki volt Csák Máté?  Mi történt 1385-ben, illetve 1401-ben, azaz miért volt szükség új pecsétre?  Mitől hiteles egy oklevél?  Hol van Rákos mezeje?


Letölteni ppt "I. 1. Tringli István: Az újkor hajnala. Bevezetés  Hagyományos korszakolás  Kora középkor 1301-ig (Árpád-ház)  Érett és kései középkor 1526-ig (vegyesházi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések