Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a."— Előadás másolata:

1 Monarchiatípusok összehasonlítása

2 Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a magyar monarchiatípusok

3 Fogalmak Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

4 Államtípusok -demokratikus -autokratikus -totális -fundamentalista

5 Uralkodó -állam (országok) vezetője -tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri -hatalom alapja a származás -dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

6 Ma elkülönül a modern államokon belül: -parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése -kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom -bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

7 Régen… -nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom -az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat -a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek -Hogyan?

8 jellemző korszakuralkodó hatalma ki részesedik még a hatalomból despotikusókorkorlátlan patrimoniálisközépkor eleje pápa elismerése+ föld nagysága kiváltságosok: katonai erő rendi14-15. század rendek joga az adó és katonamegsza- vazás rendek: papság, nemesség, polgárság abszolutista16-17.századszinte korlátlan polgárság: gazdasági erő alkotmányos1689-tőlalkotmány korlátozza a válsztás és választhatóság eleinte kiváltság parlamentáris20. század valódi politikia befolyás csekély

9 Ókor -despotikus hatalom -jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban -Spártában 2 király volt -türannosz (Kr.e. 560-527, Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

10 Császári cím -császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered -395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom - 800-ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím 962-1806

11 A középkori kereszténység - az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre -a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát -a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás -a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme -a király hatalmát a koronázással nyeri el

12 Koronázás -az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó -az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát -a koronázás fő eleme a felkenés -uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

13 Patrimoniális királyság - a hatalom egyik alapja a kereszténység -a másik a földbirtok -a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik -a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja -földszerzés öröklés + házasság + hódítás

14 Frank Királyság -Klodvig (497) és utódai a Merovingok -Kis Pippin és a Karolingok -Nagy Károly (800-ban császár lesz) -843. verduni szerződés Kopasz Károly Német Lajos (Francia Királyság)(Német-Római Birodalom) Lothar (Itália, Burgundia)

15 Francia Királyság -Karolingok (843-987) -Capetingek (987-1328) -Valois -ház (1328-1589) -Bourbon -ház (1589-1830) -Orleans-i ház (1830-1848) -Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon(1804-1815) III. Napóleon (1852-1870)

16 Német-Római Birodalom -Karolingok (843-911) I. Ottó 962-ben császár lesz -Szász-dinasztia (919-1024) -Száli- dinasztia (1024-1137) -Hohenstaufok (1138-1254) -Interregnum (1254-1273) -Vegyesházi uralkodók (1273-1347) -Luxemburgi- ház (1347-1467) -Habsburg uralkodók (1438-1806)

17 Anglia - Normandiai- ház (1066-1135) - Anjou- Plantagenet- ház (1154-1399) - Lancester- és York- ház (1399-1485) - Tudor- ház (1485-1603) - Stuart- dinasztia (1603-1694) - III. (Oránia) Vilmos (1689-1702) - Hannover- ház (1714-1901) - Windsor- ház (1901- )

18 Patrimoniális -> Rendi monarchia -belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború (1337-1453) -államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

19 Rendi monarchia -az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat -rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja -az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

20 Német-Római Birodalom -a császár hatalma gyenge -az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát -klasszkius rendiségről nem beszélhetünk -1356-ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik -7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

21 Francia Királyság -IV. Szép Fülöp (1285-1314) hódításaihoz pénz kell -meg akarja adóztatni az egyházat -az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja -1302-ben hívja össze az első rendi gyűlést -egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

22 Anglia 1215. június 15. Magna Carta Libertatum -63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó -a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez -tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert -nemesek szembeszállhatnak a királlyal

23 Anglia -1265-ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot -a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják -a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben -kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

24 Rendi monarchia ->Abszolutizmus -az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik -feudális viszonyok felbomlása -felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek -az uralkodó a rendek félretolásával irányít

25 Abszolutizmus -az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz -eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) -nincs rendi gyűlés -zsoldos hadsereg -királytól függő hivatalnoki réteg

26 Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket: egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

27 Német-Római Birodalom -V. Károly (1519-1556) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek -a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad - 1556-ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág)Ferdinánd (osztrák ág)

28 Francia Királyság -vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia -1614-től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig -tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos (1610-1643) XIV. Lajos (1643-1715) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

29 Anglia -tőkés átalakulás korán végbemegy -a nemesség is vállalkozik -az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés -egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg -az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik (1509-1547) 1534. Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603-tól

30 Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez? -felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél -a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés -változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

31 Angol polgári forradalom Alkotmányos monarchia -Stuart abszolutizmus 1603-tól -1629-től nem hívják össze a parlamentet -1642. jan. 10-én kitör a polgárháború -1649. Anglia Köztársaság lesz 1688-ig -1689. Jognyilatkozat

32 Francia forradalom -1791. polgári liberális alkotmány -> alkotmányos királyság -1792. szept. 20. köztársaság -1804. Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni -1815. restauráció -1852. III. Napóleon császár lesz

33 Felvilágosult abszolutizmus -Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században -a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik -az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból -a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel -a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

34 Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia (1740-1780) II. József (1780-1790) Poroszország II. Frigyes (1740-1786) Oroszország I. Péter (1689-1725) II. Katalin (1762-1796)

35 Változások a 19-20. században -az alkotmányok fejlődése -a montesqueieu-i elvek megvalósítása -népképviselet -a legtöbb királyság demokratikus -25 királyság létezik ma -a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

36 Parlamentáris monarchia Anglia - az államfő örökli tisztségét -k-közszereplő, a nemzet egységének kifejezője -a-az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet 1953. jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

37 II. Erzsébet államfői feladatai -a-a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal -n-napi összegzést kap a parlamenti munkáról -a-aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek -Ő-Ő jelöli ki a miniszterelnököt

38 Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001-től kb. 1222-ig (koronázási rend) Rendi monarchia kb. 1300-tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687-től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

39 Felvilágosult abszolutizmus 1740-1790 Alkotmányos monarchia 1848 április 11. -s-szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés -a-az első független, parlamentnek felelős kormány -v-választott parlament Neoabszolutizmus 1849-1867 Parlamentáris monarchia 1867-1918

40 Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság 1920. márc. 1. II. Köztársaság 1946. február 1.

41 Királyok a házban… •Árpád-házi királyok (1000-1301) •Vegyesházi uralkodók (1304-1540) •Anjou •Luxemburgi •Jagelló •Hunyadi •Szapolyai •Habsburgok (1526-1918)

42 Árpád-ház •I. (Szent) István 1000-1038 •Péter 1038-1041 •Aba Sámuel 1041-1044 •Péter másodszor 1044-1046 •I. András 1046-1060 •I. Béla 1060-1063 •Salamon 1063-1074 I. •Géza 1074-1077 •I. (Szent) László 1077-1095 •(Könyves) Kálmán 1095-1116 •II. István 1116-1131 •II. (Vak) Béla 1131-1141 •II. Géza 1141-1162 •III. István 1162-1172 •II. László ellenkirály 1162-1163 •IV. István ellenkirály 1163-1165 •III. Béla 1172-1196 •Imre 1196-1204 •III. László (kiskorú) 1204-1205 •II. András 1205-1235 •IV. Béla 1235-1270 •V. István 1270-1272 •IV. (Kun) László 1272-1290 •III. András 1290-1301

43 Vegyesházi uralkodók •(•(Cseh) Vencel 1301-1305 •(•(Bajor) Ottó 1305-1307 •(•(Anjou) I. Károly Róbert 1308-1342 •(•(Anjou) I. (Nagy) Lajos 1342-1382 •(•(Anjou) Mária 1382-1385 •I•II. (Kis) Károly 1385-1386 •(•(Anjou) Mária 1386-1395 (1387-től társuralkodó) •(•(Luxemburgi) Zsigmond 1387-1437 •(•(Habsburg) Albert 1438-1439 •(•(Jagelló) I. Ulászló 1440-1444 •(•(Habsburg) V. László 1444-1457 •H•Hunyadi János kormányzó 1446-1453 •(•(Hunyadi) I. Mátyás 1458-1490 •(•(Jagelló) II. Ulászló 1490-1516 •(•(Jagelló) II. Lajos 1516-1526 •S•Szapolyai János 1526-1540

44 Habsburg-ház •I. Ferdinánd 1526-1564 •I. Miksa 1564-1576 •II. Rudolf 1576-1608 •II. Mátyás 1608-1619 •II. Ferdinánd 1619-1637 •III. Ferdinánd 1637-1657 •IV. Ferdinánd 1647-1654 •I. Lipót 1657-1705 •I. József 1705-1711 •III. Károly 1711-1740 •Mária Terézia 1740-1780 •II. József 1780-1790 •II. Lipót 1790-1792 •I. Ferenc 1792-1835 •V. Ferdinánd 1835-1848 •I. Ferenc József 1848-1916 •IV. Károly 1916-1918

45 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó


Letölteni ppt "Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések