Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a."— Előadás másolata:

1 Monarchiatípusok összehasonlítása

2 Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a magyar monarchiatípusok

3 Fogalmak Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

4 Államtípusok -demokratikus -autokratikus -totális -fundamentalista

5 Uralkodó -állam (országok) vezetője -tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri -hatalom alapja a származás -dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

6 Ma elkülönül a modern államokon belül: -parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése -kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom -bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep,korlátozott politikai jogok

7 Régen… -nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom -az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat -a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek -Hogyan?

8 jellemző korszakuralkodó hatalma ki részesedik még a hatalomból despotikusókorkorlátlan patrimoniálisközépkor eleje pápa elismerése+ föld nagysága kiváltságosok: katonai erő rendi század rendek joga az adó és katonamegsza- vazás rendek: papság, nemesség, polgárság abszolutista16-17.századszinte korlátlan polgárság: gazdasági erő alkotmányos1689-tőlalkotmány korlátozza a válsztás és választhatóság eleinte kiváltság parlamentáris20. század valódi politikia befolyás csekély

9 Ókor -despotikus hatalom -jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban -Spártában 2 király volt -türannosz (Kr.e , Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

10 Császári cím -császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered -395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453-ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím

11 A középkori kereszténység - az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre -a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát -a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás -a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme -a király hatalmát a koronázással nyeri el

12 Koronázás -az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó -az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát -a koronázás fő eleme a felkenés -uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

13 Patrimoniális királyság - a hatalom egyik alapja a kereszténység -a másik a földbirtok -a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik -a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja -földszerzés öröklés + házasság + hódítás

14 Frank Királyság -Klodvig (497) és utódai a Merovingok -Kis Pippin és a Karolingok -Nagy Károly (800-ban császár lesz) verduni szerződés Kopasz Károly Német Lajos (Francia Királyság)(Német-Római Birodalom) Lothar (Itália, Burgundia)

15 Francia Királyság -Karolingok ( ) -Capetingek ( ) -Valois -ház ( ) -Bourbon -ház ( ) -Orleans-i ház ( ) -Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon( ) III. Napóleon ( )

16 Német-Római Birodalom -Karolingok ( ) I. Ottó 962-ben császár lesz -Szász-dinasztia ( ) -Száli- dinasztia ( ) -Hohenstaufok ( ) -Interregnum ( ) -Vegyesházi uralkodók ( ) -Luxemburgi- ház ( ) -Habsburg uralkodók ( )

17 Anglia - Normandiai- ház ( ) - Anjou- Plantagenet- ház ( ) - Lancester- és York- ház ( ) - Tudor- ház ( ) - Stuart- dinasztia ( ) - III. (Oránia) Vilmos ( ) - Hannover- ház ( ) - Windsor- ház (1901- )

18 Patrimoniális -> Rendi monarchia -belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború ( ) -államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

19 Rendi monarchia -az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat -rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja -az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

20 Német-Római Birodalom -a császár hatalma gyenge -az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát -klasszkius rendiségről nem beszélhetünk ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik -7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

21 Francia Királyság -IV. Szép Fülöp ( ) hódításaihoz pénz kell -meg akarja adóztatni az egyházat -az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja ben hívja össze az első rendi gyűlést -egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

22 Anglia június 15. Magna Carta Libertatum -63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó -a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez -tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert -nemesek szembeszállhatnak a királlyal

23 Anglia ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot -a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják -a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben -kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

24 Rendi monarchia ->Abszolutizmus -az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik -feudális viszonyok felbomlása -felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek -az uralkodó a rendek félretolásával irányít

25 Abszolutizmus -az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz -eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) -nincs rendi gyűlés -zsoldos hadsereg -királytól függő hivatalnoki réteg

26 Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket: egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

27 Német-Római Birodalom -V. Károly ( ) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek -a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág)Ferdinánd (osztrák ág)

28 Francia Királyság -vallásháborúk után 1589-től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789-ig -tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos ( ) XIV. Lajos ( ) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros nemesség)

29 Anglia -tőkés átalakulás korán végbemegy -a nemesség is vállalkozik -az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés -egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg -az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik ( ) Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603-tól

30 Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez? -felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél -a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés -változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

31 Angol polgári forradalom Alkotmányos monarchia -Stuart abszolutizmus 1603-tól től nem hívják össze a parlamentet jan. 10-én kitör a polgárháború Anglia Köztársaság lesz 1688-ig Jognyilatkozat

32 Francia forradalom polgári liberális alkotmány -> alkotmányos királyság szept. 20. köztársaság Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni restauráció III. Napóleon császár lesz

33 Felvilágosult abszolutizmus -Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században -a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik -az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból -a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel -a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

34 Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia ( ) II. József ( ) Poroszország II. Frigyes ( ) Oroszország I. Péter ( ) II. Katalin ( )

35 Változások a században -az alkotmányok fejlődése -a montesqueieu-i elvek megvalósítása -népképviselet -a legtöbb királyság demokratikus -25 királyság létezik ma -a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

36 Parlamentáris monarchia Anglia - az államfő örökli tisztségét -k-közszereplő, a nemzet egységének kifejezője -a-az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

37 II. Erzsébet államfői feladatai -a-a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal -n-napi összegzést kap a parlamenti munkáról -a-aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek -Ő-Ő jelöli ki a miniszterelnököt

38 Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001-től kb ig (koronázási rend) Rendi monarchia kb tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet:törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687-től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról)

39 Felvilágosult abszolutizmus Alkotmányos monarchia 1848 április 11. -s-szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés -a-az első független, parlamentnek felelős kormány -v-választott parlament Neoabszolutizmus Parlamentáris monarchia

40 Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság márc. 1. II. Köztársaság február 1.

41 Királyok a házban… •Árpád-házi királyok ( ) •Vegyesházi uralkodók ( ) •Anjou •Luxemburgi •Jagelló •Hunyadi •Szapolyai •Habsburgok ( )

42 Árpád-ház •I. (Szent) István •Péter •Aba Sámuel •Péter másodszor •I. András •I. Béla •Salamon I. •Géza •I. (Szent) László •(Könyves) Kálmán •II. István •II. (Vak) Béla •II. Géza •III. István •II. László ellenkirály •IV. István ellenkirály •III. Béla •Imre •III. László (kiskorú) •II. András •IV. Béla •V. István •IV. (Kun) László •III. András

43 Vegyesházi uralkodók •(•(Cseh) Vencel •(•(Bajor) Ottó •(•(Anjou) I. Károly Róbert •(•(Anjou) I. (Nagy) Lajos •(•(Anjou) Mária •I•II. (Kis) Károly •(•(Anjou) Mária (1387-től társuralkodó) •(•(Luxemburgi) Zsigmond •(•(Habsburg) Albert •(•(Jagelló) I. Ulászló •(•(Habsburg) V. László •H•Hunyadi János kormányzó •(•(Hunyadi) I. Mátyás •(•(Jagelló) II. Ulászló •(•(Jagelló) II. Lajos •S•Szapolyai János

44 Habsburg-ház •I. Ferdinánd •I. Miksa •II. Rudolf •II. Mátyás •II. Ferdinánd •III. Ferdinánd •IV. Ferdinánd •I. Lipót •I. József •III. Károly •Mária Terézia •II. József •II. Lipót •I. Ferenc •V. Ferdinánd •I. Ferenc József •IV. Károly

45 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó


Letölteni ppt "Monarchiatípusok összehasonlítása. Vázlat -bevezetés, fogalmak tisztázása,főbb típusok megkülönböztetése -monarchiák a keresztény Nyugat-Európában -a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések