Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egy tudós álláspontja (1998): A becslés célja –mint ahogy általában az adóellenőrzéseké – nem önmagában az adóhiányok „termelése”, hanem az a terelő hatás,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egy tudós álláspontja (1998): A becslés célja –mint ahogy általában az adóellenőrzéseké – nem önmagában az adóhiányok „termelése”, hanem az a terelő hatás,"— Előadás másolata:

1 Egy tudós álláspontja (1998): A becslés célja –mint ahogy általában az adóellenőrzéseké – nem önmagában az adóhiányok „termelése”, hanem az a terelő hatás, amelyet a becslés az adófizető társadalom egészére, közvetve a bevallott adóalapokra kifejt, s ami a büntetőjogi generális prevencióhoz hasonló mechanizmussal működik. Az adóalapok becsléssel történő megállapítása többéves munka nyomán hozhat eredményeket…” (Dr. Földes Gábor, Adóvilág 1998/5 – idézi dr. Szabó Tibor ügyvéd) 6/30/20141

2 Budapesti Ügyvédi Kamara Dr. Réti László március 10. 6/30/20142 Vagyonbecslési vizsgálatok ügyvédi szemmel

3 A világ ügyvédtársadalmai a jog uralmáért küzdenek A jelszavak:  „rule of law”  „Zugang zur Recht” Mi lesz a következő évtized magyar terminológiája? Milyen lesz a következő évtized Magyarországa? 6/30/20143

4 Az utóbbi években számos intézkedés született az adózatlan gazdaság visszaszorítása érdekében.  vagyonosodási vizsgálatok  elvárt tb-alap,  munkaügyi szabályok szigorodása  járuléki ellenőrzések szigorodása ( esetben ellenőrizték 19,1 milliárd forintnyi megállapítása feltárt nettó járulék különbözet 40%-kal magasabb a korábbinál)  „a rend kormánybiztosa” elképzelése: az ingatlan, az autó és más nagy értékű ingóság vásárlása esetén a kereskedő az ügyfelekről tájékoztatja az adóhatóságot. 6/30/20144

5 Jogbiztonsági kritikai észrevételek  rossz az eljárásjogi szemlélet (megszorító szemlélet kiterjesztő értelmezése az adózó terhére),  a normavilágosság hiánya (mi az „életszerű?”, a „vagyon”?)  ellentmondás az Art-on belül: 5 évet előíró iratmegőrzési, elévülési és az adózói bizonyítást előíró szabályok között,  az elévülési idő előtti időre korlátozottak a bizonyítási eszközök (közokirat, bevallások, bankszlakivonatok), ugyanilyen korlátok az adóhatóság számára nincsenek 6/30/20145

6 Ügyvédek általános kritikai észrevételei  túlzott volt a cél ( vizsgálat), kapkodás jellemzi a folyamatot  hiányos kiindulási alap (nincs korrekt viszonyítási bázis)  rossz a szakmai szemlélet (mérleg szemlélet vs pénzforgalmi szemlélet)  „lerohanásos” jelleggel büntető eljárásokat is kezdeményeznek. Ez befolyásolja vagy befolyásolhatja a többi hatóságot a közigazgatási vagy polgári jogi kérdések elbírálásában. 6/30/20146

7 Jogbiztonsági kritikai észrevételek  kevés a felkészülési idő,  teljes családokat egyszerre érintő vizsgálatok,  a halmozott forrás elismerésével szemben időszaki likviditásvizsgálat,  a KSH létminimum-számítási statisztikái: megdönthetetlen vélelmek az adózói nyilatkozattal szemben,  az adózói „teljességi nyilatkozat”, mint az APEH titkos fegyvere. 6/30/20147

8 Adóvizsgálatok – , 7 md forint nettó adókülönbözet (2006: 302 md) 212 md forint bírság és pótlék Revizorok száma 2007-ben 3500 új kiemelt területek:  értékesítési láncok ellenőrzése (544 darab) 10 milliárd forint,  hulladékkereskedelem (325 darab) 7,5 milliárd forint,  fakitermelésben, illetve -feldolgozásban (314 darab) 825 millió forint,  kapcsolt vállalkozásoknál a transzferárak (609 darab) 4 milliárd forint + a jogelőd nélkül újonnan alakult vállalkozások közülük az APEH kockázatelemzéssel választja ki az adózók 20 százalékát ellenőrzésre. + a jövedelemminimum alatt vallók (forrás: APEH), MTI 6/30/20148

9 Vagyonosodási vizsgálatok –  2005-ben 610 vizsgálat  2006-ban 866 vizsgálat 2007:  Megindított vizsgálatok:  Befejezett eljárások:  Megállapítás: a lezárt ügyek 68 %-ában  Jogerős megállapítás:  Nettó adókülönbözet: 42, 724 md  Egy vizsgálat átlagosan: 5,67 millió forintnyi adókülönbözet  30 esetben az adóhiány elérte az egymilliárd forintot,  Rekord: 6,5 milliárd egyetlen ügyben  A vizsgálatok 40 %-a a közép-magyarországi térségben (forrás: APEH és VG) 6/30/20149

10 Vagyonosodási vizsgálatok  2008-ban: 580 ezer revizori nap; 360 ezer a bevallások utólagos ellenőrzésére,  ezen belül a a vagyonosodási vizsgálatokra 38, ezer revizori nap (MTI) 6/30/201410

11 Konkrét esetek Az ellenőrzés megkezdésének napja  APEH 2005 februárjában értesíti adózót, hogy. A megbízólevelet azonban egy év múlva, 2006 februárjában adják át.  Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik. Ha az adóhatóság az adózó előzetes értesítését mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Az egyszerűsített ellenőrzésről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót. [Art. 93. § (1) bek.]  „Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.” [Art. 49.§ (2) bek.]  Az ellenőrzés megkezdése jelen esetben az értesítés kézbesítésének napja. Az adózó önellenőrzéssel már nem élhet, ugyanakkor a tényleges ellenőrzés megkezdésére csak egy év múlva, a megbízólevél átadásával került sor. 6/30/201411

12 Kézbesítés  Az adóhatóság a határozatát nem a meghatalmazott képviselőnek, hanem az ügyfélnek kézbesítette. Jogszabályi rendelkezések  „Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére, továbbá a (6) bekezdés szerint kijelölt egyéb képviselő részére kell kézbesíteni; a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselőjének egyidejű értesítésével.” [Ket. 40.§ (7) bek.]  Probléma: A Ket. fenti szabályának figyelmen kívül hagyása. 6/30/201412

13 Külföldön kiállított magánokirat  Magyarul beszélő német állampolgár magyar nyelvű nyilatkozatán a tanúk magyar magánszemélyek voltak.  [A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette…] [Pp. 196.§ (1) bekezdés b) pont]  A 196. és 197. §-ok rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell [Pp. 198.§]  A német jog szerint a kiállító által aláírt dokumentum teljes bizonyító erejűnek minősül. [ZPO 416.§]  Az adóhatóság nem fogadta el teljes bizonyító erejű magánokiratként, mert „nem volt biztos abban, hogy a tanúk kint voltak a nyilatkozat megtételekor”. 6/30/201413

14 Nászajándék  Az adóhatóság nem fogadta el a tanúkkal igazolt nászajándékba kapott pénzösszeget bevételként, mert nem történt ajándékozási illetékfizetés.  „Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.” [Itv. 11.§ (2) bek.]  Az egyes személyek ,- Ft alatti összeget adtak nászajándékba, tehát az ügylet nem volt illetékköteles.  Amennyiben illetékköteles lett volna, pusztán az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása nem jelenti azt, hogy az illető ne kapott volna nászajándékba pénzt. 6/30/201414

15 Elévülési időn túli bizonyítás 1.  december hónapban a magánszemély felsőközép kategóriás gépjárművet vásárolt GYES- en lévő feleségének 6.2 millió Ft-ért  Hivatkozott jövedelemforrás: ingatlan adás-vételi szerződések, részben az elévülési időn túlról (1996,1997, 2002) = 9 milló Ft forrás  Az évben kötött adásvételi szerződésből származó jövedelmet az APEH szerint évben a megélhetésére kellett fordítani, az összeg „felélésre került”. 6/30/201415

16 Gépjármű beszerzés és - értékesítés  Központi gépjámű-nyilvántartás adatai szerint adózó gépjárművet vásárolt, majd eladta.  Az adóhatóság a gépkocsi vételárát beállította a vagyonmérlegbe, de az eladáskor kapott bevételt nem vette figyelembe. 6/30/201416

17 Házépítés kalákában  A házépítésről nem volt meg valamennyi számla. Az építkezés során ismerősök is besegítettek.  „Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója ésa) az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagyb) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.” [Ket. 58.§ (1) bek.]  Az adóhatóság az építési költségeket a KSH tájékoztatása alapján állapította meg, holott a Ket. fenti rendelkezése alapján szakértő kirendelését kellett volna kérni. 6/30/201417

18 Néhány szó a mai előadásokról  Előadónk mögött kb 200 vagyonosodás-vizsgálati ügy tapasztalatai állnak  Nem jogerős határozatokat, ítéleteket akarunk vitatni  Az előadók a maguk tapasztalatáról, véleményükről számolnak be, de nem a maguk jogvitáit akarják folytatni  Szándékunk, hogy szembesüljük a szubjektív valósággal – hiszen az adózók szubjektív valóságérzeteinek összessége maga is társadalmi valóság 6/30/201418

19 Külön köszönet a gyakorlatot elemző ügyvéd kollegáknak: Dr. Boruzs Éva Dr. M. Tóth Zoltán Dr. Nehéz-Posony Márton Dr. Somos Géza Dr. Szabó Iván Dr. Szabó Tibor 6/30/ Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Egy tudós álláspontja (1998): A becslés célja –mint ahogy általában az adóellenőrzéseké – nem önmagában az adóhiányok „termelése”, hanem az a terelő hatás,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések