Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

XIII. Leó (1878-1903) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "XIII. Leó (1878-1903) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait."— Előadás másolata:

1 XIII. Leó ( ) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait.

2 Életrajzi adatok  Vincenzo Gioacchino Pecci gróf. ( )  Jezsuitáknál tanult, kitűnő humanista  Benevento. Pápai legátus  1841 Perugia kormányzója. Itt mezőgazdasági és hitelszövetkezeteket hozott létre.  Belgium. Apostoli nuncius ( )

3 Perugia püspöke ( )  Kinevezésekor beutazta Európát.  Papnevelés, népmisszió, szociális munka felvirágozatása az egyházmegyében.  Kompromisszumok.  Belső konfliktusok miatt csak ellenlábasa halála után térhetett vissza Rómába.  Már IX. Piusz is utódjának tartotta.

4 pápasága  Az egyház helyzete megválasztása idején:  Erőteljes lelkiségi mozgalmak, új szerzetesrendek, világmissziók  Politikai elszigetelődés  Világnézeti ellentét a liberális kormányzatokkal  Itáliában erős szabadkőműves befolyás  Szociális problémák

5 Társadalmi ideológiák I.  19. század. Liberalizmus aranykora. Mottója: szabad veseny Passzív állam, amely csak a törvények betartatásán őrködik. Individualizmus. Ami jó az egyéni érdeknek, az jó a társadalomnak is.

6 Társadalmi Ideológiák II.  Szocializmus Mottó: igazságtalanságok felszámolása. Emberségesebb élet a földön. Itt azonban kollektivizmus és totalitarizmus. Nincse individuum, cél az erős állam. A javakból mindenki szükségletei szerint részesül. Mindkét ideológia megbukik a 20. században.

7 Keresztény válasz  Az egyház egy harmadik verziót dolgoz ki.  Liberalizmus ellen: - Szerinte a szabad verseny rabszolgává süllyeszti a gyengébbet. - A munkaerő áru lesz. - Az emberi méltóság sérül a munkafeltételek során. - A társadalom nagy része elszegényedik, elveszti szabadságát és méltóságát.

8 Keresztény válasz II  Marxizmus ellen - Osztályharc helyett korporativizmus - Az emberi individuum szent - A magántulajdon hozzátartozik a személyhez - A közjó és az egyéni érdek összhangjára van szükség

9 Katolikus válasz  Külön kell választani a humánumot és az individuumot.  Humánum: ami emberré teszi az embert  Individuum: Ami egydivé teszi az embert a többi polgár között.  A kettő között kapcsolat áll fenn.  Ennek alapja pedig a szolidaritás

10 szolidaritás  Az individuum sérelme nélkül szolgálja a közjót a társadalomban.  A kettő érdeke összhangban van, közöttük szolidaritás áll fenn.  Ez kell a családba, a munkába és a nemzetközi politikába is.

11 Katolikus szociáletika  A termelésnek nem a profit a célja, hanem az ember.  A termelő munka a termelő tőkével egyenrangú.  Gyakorlatban: A kisemeberek jogát elismerni és érvényesíteni, ugyanúgy, ahogy a kis nemzetekét is a nemzetközi térben.  Ugyanis az egyház tanításának alapja az igazságosság, amit nem igazolhat erő és nagyság.

12 enciklikái  Ő alkotta meg a legtöbb enciklikát uralma során.  Ez a pápa egy meghatározott témát feldolgozó körlevele.  Ezek közül most csak néhányat vizsgálunk meg tüzetesebben.

13 „Quod apostolici muneris” körlevél, dec. 28.  „Az ember jogai a társadalomban”  A természet alapján mindenkit azonos törvények szerint kell megítélni.  Azonban az is a természet alkotójától ered, hogy hatalomban és jogban is különbözőek voltak.  Ezt tolerálni kell, de ha a törvényhozók és a vezetők akarata isteni vagy természeti törvénnyel ellenkezik, akkor Istennek kell engedelmeskedni.  De a legfontosabb, hogy a természetjogból eredő tulajdonjog mindenki számára érintetlen és sértetlen legyen.

14 „Aeterni Patris” körlevél aug. 4.  Aquinói Szt. Tamásról szól.  A filozófia jelentősége a hit megszilárdításában.  A filozófia képes a tanítványok lelkét a kinyilatkoztatás befogadására előkészíteni.  A filozófusok közül kiemelkedik Aquinói Szent Tamás, aki a „szent tanítókat a legnagyobb mértékben tisztelete, ezért valamilyen módon mindnyájuk értelméből részesült.”

15 „Arcanum divinae Sapientiae” körlevél febr. 10.  A keresztény házasság lényege.  Lényege a szeretetben való egység és folytonos tartósság.  Tudatosan éljék meg. A férj a fej, és a feleség nem szolgáló, hanem társ.  A férfi, aki elől jár az Krisztus képe, a nőé, pedig az egyházé.

16 „Humanum genus” körlevél ápr. 20.  A szabadkőművesek ellen. Mivel nem vállalják fel magukat és céljaikat, működésük az igazsággal és emberi tisztességgel ellenkezik.  Nem lehet katolikusként ilyen szervezet tagjává válni.

17 „Immortale Dei” körlevél, nov. 1.  A polgári társadalom célja és fontossága.  Ennek vezetésére szükség van, és ez természetéből adódik, így Istentől kapott.  Az uralkodás joga és az államforma külön dolog, utóbbi olyan legyen, ami az adott nép közjavát legjobban szolgálja.  Van egy egyházi társadalom is, ami céljait, rendeltetését tekintve magasabb rendű, és mivel lelki, így tökéletes.

18 Állameszme I.  „Az állam az emberi természetben, azaz annak teremtőjében istenben bírja gyökereit”  Az állam szuverén, de együtt kell működnie a szuverén egyházzal a közjó érdekében.  Az állam uganis nem lehet öncélú, hanem a közjó érdekében létrejött szerződéses viszony.  Ez pedig csak az isteni törvénnyel összhangban szolgálható.  Ezzel visszaadta az állameszmének az erkölcsi tartalmát. Az állam etikai szükségszerűség, erkölcsi organizmus, ami több, mint polgárainak összegzése.

19 Állameszme II  Az államnak azonban nem csak jogai, hanem kötelezettségei s vannak.  Etikai alapon nincsen jog kötelezettség nélkül.  Az állam a legtökéletesebb szervezet, de mivel organizmus, ezért nem zúzhatja szét a benne levő kisebb szervezeteket, amelyeket szintén az emberi természet hívott életre.  Ezen az alapján védte meg Leó a család és a hivatási szervezetek intézményét.  Ezek az államtól függetlenek.

20 Állameszme III  A család életébe csak akkor avatkozhat be, ha az nem képes betölteni funkcióját. A családnak elvonhatatlan joga van a gyermekekhez, akik csak e révén tartoznak az államhoz  (totalitarizmusban a gyermek az államé)  Hivatásszervezet – korporáció, céh. Fro-ban 1791-ben a Chapelier féle tv. mondta ki az ilyen szervezetek felszámolását, mint amelyek veszélyesek az államra.

21 „Libertas praestantissimum” körlevél, jún. 20.  Az ember szabadságából fakad a méltósága.  A kérdés azonban, hogy ezt jóra vagy rosszra használja.  Az egyház a manicheusoktól és a janzenistákig sok mindnekitől védte az emberiség ezen kincsét.  A (természet)törvény tehát arra kell, hogy akaratunk a helyes gondolkodástól el ne térjen. Ez az Istentől kapott örök törvény, amely az embert a kellő cselekedetre és kellő cél felé hajtja.  Ez alatt van az emberi törvény, ami a polgárok körében a köz javára való munkálkodást segíti elő.

22 „Quamquam pluries” körlevél, aug. 15.  1870-től Szent József az egyház pártfogója.  Most Szent József feladatát és méltóságát határozták meg az üdvösség rendjében.  Ő volt az isteni ház gondviselője. És ahogy védte a gyermek Jézust, aki tisztelte őt, ugyanígy kell most az egyháznak is tisztelnie őt.

23 Rerum Novarum máj. 15.  Gaspard Mermillod Genf és Lausanne püspöke szorgalmazta. A szöveget két jezsuita és egy bencés bíboros készítette.  A magántulajdonhoz az embernek természetes joga van.  És ez annál erősebb, minél több személyről kell gondoskodnia a családfőnek.  Mert természeti törvény, hogy a családapa minden szükségessel ellássa azokat, akiket nemzett. Ez a tisztes megélhetéshez kell, elsősorban ház, birtok.  A külső javak, mint a pénz, azonban legyenek közösek, és a gazdagok legyenek adakozók.

24 Rerum Novarum II  Az emberi munka.  Ez személyes és szükséges. Ha csak az előbbit nézzük, úgy lehetne a bér bármilyen alacsony, amit a munkás elfogad.  De mivel ezzel neki kötelezettsége van, azaz életben kell maradni, és családot kell felnevelni. Ezért ehhez megfelelő összegre van szükség.  Ha elég magas bért kap a munkájáért, úgy saját maga fog takarékoskodni.

25 Rerum Novarum III.  Ha az állam feladata a közjó biztosítása, akkor nem lehet pusztán jogvédő, de cselekednie is kell állampolgárainak érdekében. CSELEKVŐ ÁLLAM  Ugyanis pars pro toto alapján, nem szabad hagyni az állam egyetlen részét sem veszni.  De ez nem csak az állam feladata, mert akkor abszolutizmus lenne. Szükség van a társadalomra és az egyházra.

26  Ehhez a munkásságnak joga van az önszerveződésre, de ez rendi mozgalom és nem osztályharc, mert a cél csak a közjó lehet. Ennek pedig követelmény az igazságos munkabér és munkaidő.  A munkásnak azonban joga és kötelessége is élni és gyermeket nevelni, családot alapítani, és öreg korára takarékoskodni. Annyi legyen a bér, hogy ezt megtehesse. „Arcod verítékével keresd meg kenyeredet.”  A cél: minél több munkás váljon biztos egzisztenciájú polgárrá, szerezhessenek értékálló tulajdont. Azaz középosztály lehessen.

27 korporáció  A gazdasági problémák pedig csak korporációs szervezetekben fognak megszűnni. Ilyenek voltak a régi céhek. Céh – szabad verseny.  Az osztályharcot is ez szünteti meg, hiszen a korporációban munkaadó és munkavállaló egy oldalon áll.  A szociális kérdést végül azonban a szeretet oldhatja meg. Ehhez pedig nagy szükség van a kereszténységre.


Letölteni ppt "XIII. Leó (1878-1903) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait."

Hasonló előadás


Google Hirdetések