Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő- piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok 2008. március 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő- piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok 2008. március 26."— Előadás másolata:

1 Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő- piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok március 26.

2 Általános munkaerő-piaci probléma  A magas adók és TB-járulékok miatt nem éri meg legálisan foglalkoztatni személyi és háztartási szolgáltatásokban, továbbá más, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben  Ezek nagy élőmunka-igényessége miatt a termelékenységet meghaladják a munkaerő- költségek  A fogl. bővítése céljából kívánatos bevonni ezeket a tevékenységeket a szervezett m.e.piac keretei közé, mert sok az álláskereső  Ennek megváltoztatására: új kezdeményezések  Példa: Belgium, Németország

3 • Minden településen: helyi foglalkoztatási ügynökségek • Funkciója: összehozni a tartós munkanélkülieket a házkörüli szolgáltatások iránti kereslettel • Jogi forma: nonprofit szervezet, élén a helyi politikusokból és szociális partnerekből álló igazgatótanáccsal Belgium Indulás: 1994

4 Lényege: Magánszemélyeknek, költségvetési intézményeknek, iskoláknak és a mezőgazdasági cégeknek megengedik, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. 1 csekk=7,45 euro=1 munkaóra díja.

5 Eljárási rend • Felhasználó bejelenti munkaerő-igényét az ügynökségnek, ahol keresnek számára a nyilvántartásukban munkáskezet. • Munkavállalónak a munkáltató utalvánnyal fizet. • Díjazott az ügynökségnél váltja be a szolgáltatási csekket. • Értéke: 4.10 euro/óra (az utalvány eladási és beváltási ára közti különbözet rezsiköltség+TB- járulék.) • Időkorlát: maximum 45 óra havonta.

6 Részvevők köre: • 45 éven felüli munkanélküli, legalább 6 hónapja állástalanul • Minimális szociális jövedelemben részesülők Az érintettek az alkalmi munkáért járó munkadíjban a támogatás folyósítása mellett részesülnek!

7 Tevékenységek magánháztartásoknak: • Otthoni segítség bármilyen házimunkához. • Gyerek, vagy idős, beteg hozzátartozó felügyelete. • Kisebb kerti munkák. Helyi önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek, iskoláknak: Minden munka, amire a közösségnek szüksége van, de a piaci szereplők nem elégítik ki. Mezőgazdaságban: szezonális munkák.

8 Eredmények: • között 37 millió eladott csekk; kétharmada magánháztartásoknak. • Az elvégzett munkák 44%-át korábban feketén végezték. • De: a munkaerő-piaci reintegrációs szempontjából nem volt sikeres. • Ezért: 2004-től a magánháztartásoknak végzett tevékenységeket átemelték a szolgáltatási utalvány rendszerbe.

9 Cél: Szolgáltatási utalvánnyal 2007-ig 25 ezer legális állást teremteni a magánháztartásokban Bevezetés: május Eredmény: végére a duplája teljesítve

10 Német példa: minijob 1999-ig: 1999-ig: - havi 630 DM-ig és heti 15 óráig TB-mentesen dolgozhatott a munkavállaló - a munkáltató fizetési kötelezettsége: 23% átalányadó - önálló biztosítotti védelmet nem jelentett - ezért: azoknak érte meg, akik biztosítottnak minősültek (tanuló, nyugdíjas,, járadékos, hozzátartozó) de kombinálni lehetett főállással is.

11 A 90-es évek végére: hihetetlenül elterjedt:  6,5 millióan éltek vele; az étkeztetés és takarítás területén az állások 60-70%-a minijob volt  TB-kasszák és a normál állások veszélyeztetése miatt korlátozni kellett.

12 Hartz-Bizottság javaslata alapján 2002-ben a minijob 3 típusát vezették be. Ezek egyike: Minijob a háztartási szektorban • Ezen a területen 1,2-2,9 millióan dolgoztak bejelentés nélkül, cél: ezeknek az állásoknak a kifehérítése • Jövedelemhatár: 500 euro/hó; időkorlát nincs

13 Közterhek  Munkáltatónak – amennyiben magánháztartás – 12% közterhet kell fizetni (5%-ot NYB-nak, 5%- ot EüB-nak, 2% átalányadót).  A befizetési kötelezettségnek egyszerűsített eljárással (csekken) lehet eleget tenni.  Munkavállalónak adó- és köztehermentes, ugyanakkor a jogszerző időn túl nem biztosít TB- védettséget

14 Egyéb foglalkoztatónál  Nem magánháztartás munkáltató esetén a kereseti határ 400 euro/hó;  A munkáltatói közteher 23% (12% nyugdíj- járulék, 11% egészség-biztosítási járulék, 2% átalányadó).  Időkorlát: 1 éven belül maximum 2 hó, ill. 50 munkanap

15 Mindkét területen érvényes szabályok  Minijob-Zentrale intézi az adminisztrációt  Elektronikus bejelentési kötelezettség minden munkáltatótól (2006-tól)  Fekete munka esetén szigorú büntetés, a magánháztartásoknak is (TB jogszabály 5 ezer euróig, adójogszabály 25 ezer euróig határozza meg a pénzbüntetést)

16 Hazai kezdeményezések  1997: AM-könyv  Célja: háztartások munkáltatóvá válásának adminisztrációmentes engedélyezése  Lényege: AM-könyvvel a rövidített időtartamú, alkalomszerű munka is munkaviszonynak minősül. A munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra és munkanélküli ellátásra szerez jogot  Eszköze: közteherjegy

17 Bevezetésének indokai:  Feketemunka legalizálása  Háztartási és egyéb alkalmi munkák bekapcsolása a szervezett munkaerőpiac keretei közé  Munkanélküliek, inaktívak legális munkavégzési lehetőséghez juttatása  Munkáltatók ad-hoc igényeinek kielégítése

18 Rövid fejlődéstörténet  Eredeti munkáltatói kör: magánháztartások, őstermelők, egyéni vállalkozók  Nem terjedt: között: 11 ezer könyv  Fő ok: a munkadíjjal szinte azonos köz- teherjegy (drága!)  2000: munkáltatói kör kiterjesztése a teljes verseny- és közszférára, nagyjából változatlan mértékű közteherjegy mellett

19  november: közteherjegy értékének megfelezése  További 50% kedvezmény regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén  2005.november: a ledolgozható idő 200 napra hosszabbodott  Közteherjegy 75%-a leírható az SZJA-ból magánháztatásokban végzett munkáknál  Hatás: 2003-tól évente megduplázódott a kiváltott AM-könyvek száma (ma már 650 ezer körüli a számuk)  AM-könyvvel kb. 300 ezren dolgoznak kisebb- nagyobb rendszerességgel (átlag 20 napot)

20 Következmény  Sokkal olcsóbb lett,mint a munkaviszonyban történő foglalkoztatás  AM-könyvvel: 3000Ft+900 Ft közteher x 20 munkanap = Ft/hó  Ugyanez munkaviszonyban: Ft Ft TB= 93030/hó  Különbözet: Ft havonta  Emiatt: időszakos, szezonális munkaviszonyok átváltása AM-könyves foglalkoztatásra

21 Visszaélések  Munkaviszony megszüntetése, majd AM-könyves továbbfoglalkoztatás járadék-folyósítás mellett  RSZS-ben részesülőket visszatartja a munkavállalástól (a segély mellett engedélyezett AM-könyves foglalkoztatás jóval nagyobb jövedelmet biztosít, mint amennyi ennek a körnek a nettó keresete lehet)  Óriási teher az ÁFSZ-en  Nem hatásos a feketemunkával szemben („A több, legfeljebb 5 napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegyet az utolsó napon kell beragasztani”)

22 A magyar szabályok eltérése a nemzetközi gyakorlattól  Külföldön jobbára csak melléktevékenységként, nálunk főtevékenységként is  Nálunk sokkal szélesebb a munkáltatói kör  Mi több jogosultságot biztosítunk  Külföldön külön központ intézi az adminisztrációt, nálunk az ÁFSZ  Másutt már elektronikus nyilvántartás, nálunk manuális

23 Lesznek változások!  Szűkül a munkáltatói kör (háztartások, kiemelt közhasznú szervezetek, mg. szezonmunka)  Kedvezményt csak ezek vehetnek igénybe  Többi munkáltató: a munkaviszonnyal azonos feltételek mellett  APEH, mint adminisztrációs központ  Elektronikus nyilvántartás

24 Miben rejlik az AM-könyves foglalkoztatás perspektívája? Lisszaboni Stratégia  A munka és családi élet összehangolása  A helyi közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztése  Munkalehetőség az alacsony képzettségűeknek és a tartósan munka nélkül lévő embereknek  A nem regisztrált munkavégzés visszaszorítása – ésszerű árakkal

25 Miért kell közvetítő intézményrendszer a keresleti/kínálati oldal összehangolására?  Ez a piac nincs megszervezve (ÁFSZ nem tartja nyilván ezeket a munkákat, ezeket fel sem ajánlhatja)  A tevékenységből adódóan kell a bizalmi kapcsolat  Ne tekintsék cselédmunkának  Garancia, felelősségvállalás

26 Mi lehet a feladata?  Az alkalmi munkavégzés lehetőségeinek és szabályainak megismertetése, terjesztése  Toborzás a potenciális alkalmi munkavállalók körében  Adabázis kiépítése a munkára jelentkezőkből, különös tekintettel elérhetőségük időbeli kereteire  Piackutatás: az alkalmi munkavállalás iránti kereslet feltárása, regisztrálása  Alkalmi munkaközvetítés lebonyolítása  Információszolgáltatás, beszámolási kötelezettség a megbízó felé

27 Hosszabb távon  Ahhoz, hogy a támogatás lejárta után is fennmaradhasson a közvetítő szervezet, díjbevétel szedése lenne kívánatos – a munkáltatótól  A rendelésállomány stabilizálódása esetén az AM-könyvesek állománybavétele

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Frey Mária Az alkalmi munkavállalás munkaerő- piaci szerepe, perspektívái Nemzetközi tapasztalatok - hazai tanulságok 2008. március 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések