Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely 2003. május 7.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely 2003. május 7."— Előadás másolata:

1 Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely május 7.

2 Téma n n Miért éppen most - Aktualitás n n Elsősorban mit - Prioritások n n Mi működne - a modellek áttekintése u u Az EU tagállamok gyakorlata u u A modellek működése

3 Aktualitás n n Új szabályozás, 2004.január 1./2004. május 1.: Elektronikus hírközlési törvény, végrehajtási rendeletek n n Az internethasználatnak csak a jeltovábbításra, tehát az IP-forgalomra vonatkozó feltételeit érinti az elektronikus kommunikáció szabályozása n n Több helyi hozzáférési technlógia piacképes u u Távbeszélő dial-up u u Távbeszélő DSL u u más DSL u u Kábeles szélessávú u u Helyhez kötött rádiós u u Mobil GPRS, WAP, G3 u u Műholdas u u (Elektromos hálózati)

4 Hazai piaci feltételek u u a) Tartós a kereslet és annak növekedése a keskenysávú (legfeljebb 56 kb/s) és szélessávú (128 kb/s-tól) IP-forgalmakra, amelyekkel az internethasználók elérhetik a világhálót a helyhez kötött hálózatokból. u u b) Az IP-forgalom iránti kereslet mennyiségének gyors növekedése várhatóan fennmarad, ezért a “gyors internet” (gyűjtőnév az angol always on, és broadband helyett) piaci jelentősége növekszik. u u c) Sok ISP vállalkozás működik a piacokon, számuk tovább növekedhet. IP-forgalmat értékesítő tevékenységük különféle keresleti mennyiségek és különböző földrajzi megoszlások mellett is gazdaságos lehet. Van az internet használatát díjmentesen biztosító ISP vállalkozás a piacon, s az ilyen fogyasztói igények kielégítésnek is lehet létjogosultsága a piacon.

5 Prioritások A továbbértékesítés feltételrendszerének a szabályozott piacokon lehetővé kell tennie, hogy n n indokolatlanul terhes hálózati beruházási kötelezettségek teljesítése nélkül léphessen be az ISP a piacokra n n a hatékony ISP számára elegendő árrés maradjon a költségei és ráfordításai fedezetéül n n a nagykereskedelmi szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez elegendő idővel korábban jelenjen meg a kötelezett szolgáltató ilyen ajánlata a piacon, s ezáltal lehetséges legyen a kiskereskedelmi piacon lényegében egyidőben ajánlatot tenni a potenciális vásárlóknak internethasználati előfizetési szerződés megkötésére n n a jogszabályi kötelezettségek teljesítésének időszükségletét a hatósági eljárások ne növeljék indokolatlan mértékben

6 Modellek Modell: a szerződésekben az áralkalmazási feltételek összehasonlítása céljára leegyszerűsített működési modell n A szolgáltatók szerepe u a jeltovábbítás u az ellenérték megállapítása és számlázása, beszedése u előfizetői ügyek, ügyfélszolgálat n A szabályozás szerepe u a szerződéses feltételek kialakítása u a piac működésének ellenőrzése u a felhasználók jogainak védelme

7 Definíciók -1/3 n n Elektronikus hírközlési szolgáltatás: információforgalom lebonyolításához igénybe vehető jeltovábbító alkalmazás. n n Internet hálózathozzáférés forgalom szolgáltatás: az ISP terméke, az internet hálózati hozzáférés szolgáltatásra kötött előfizetési szerződés szerint nyújtott IP-forgalom szolgáltatás feltételrendszere. n n IP-forgalom: a nyilvános távbeszélő hálózaton végzett jeltovábbítás a végfelhasználó és az ISP között. n n De NEM e-hírközlési szolgáltatás az Internet hálózatelérési forgalom (connectivity), ami biztosítja az igénybe vevő végfelhasználó számára, hogy számítógépén egy alkalmazás rendelkezésre áll adatcsere céljára egy másik, megosztott erőforrást használó hálózati alkalmazással.

8 Definíciók -2/3 n n ISP nagykereskedelmi szolgáltatás: Az IP-forgalom lebonyolításához távközlési szolgáltatótól igénybe vett jeltovábbító alkalmazás. Fajtái: u u a) IP-tranzit a nyilvános távbeszélő hálózaton u u b) FRIACO és IP-hálózati forgalom n n Földrajzi szám: a számozási terv rendelkezéseiben meghatározott szám, amelynek földrajzi jelentését a hívásnak a hálózati végpont fizikai helyére történő kapcsolására használják. n n Hálózati végpont: az a fizikai pont, ahol az előfizető igénybe veszi a nyilvános kommunikációs hálózaton nyújtott szolgáltatást. Kapcsolást vagy irányítást alkalmazó hálózat esetében a hálózati végpontnak hálózati címe van, ami a számozási terv rendelkezései szerint előfizetői számhoz vagy névhez rendelhető hozzá.

9 Definíciók -3/3 n Nem-földrajzi szám: a számozási terv rendelkezéseiben meghatározott, nem-földrajzi szolgáltatáshoz rendelt szám, amely nem hordoz földrajzi tartalmat. Többek között a mobil, a díjmentes és prémiumdíjas számok tartoznak ide. n Nyilvános távbeszélő hálózat: elektronikus hírközlő hálózat a nyilvános(ság számára rendelkezésre álló) távbeszélő szolgáltatás nyújtására. A távbeszélő szolgáltató ezzel a hálózattal biztosítja a hálózati végpontok között a beszédkommunikáció továbbítását (távbeszélő készülékek között), és lehetővé teszi más (távközlő végberendezések közötti) kommunikáció igénybe vételét, mint például a fakszimile és az adat, mint például IP-forgalom. n Számlázás: Az előfizetői számlázás tartalma u a forgalom mérése, a mért forgalom díjának és a havidíjnak a megállapítása a díjcsomag alapján (röviden: díjazás) a díjcsomag alapján (röviden: díjazás) u a számla elkészítése és kézbesítése u a díjbeszedés és a számlareklamációk intézése

10 Kereskedelem szerkezete a) közvetlen értékesítés: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ, mint ISP nyújt IP-forgalmi szolgáltatást az internethasználónak b) vertikálisan integrált szolgáltató: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ a saját érdekkörében álló ISP vállalkozáson keresztül nyújt IP-forgalmi szolgáltatást az internethasználónak, a két vállalkozás között továbbértékesítés történik c) független szolgáltató: a távbeszélő előfizetői hozzáférést biztosító JPE DOMINÁNS SZOLGÁLTATÓ harmadik félen (a tőle független ISP-n) keresztül nyújt IP forgalmi szolgáltatást az internethasználónak, a két vállalkozás között továbbértékesítés történik.

11 Kereskedelem tartalma Kereskedelmi értelemben az ISP a teljesítéshez n n megveszi az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltatótól a helyi hozzáférést a végfelhasználóhoz, továbbá n n igénybe veszi az internet globális gerinchálózati hozzáférést az internet gerinchálózati szolgáltatótól. Az előfizetői hozzáférést biztosító távközlő hálózaton az ISP szolgáltató által igénybe vett megfelelő nagykereskedelmi szolgáltatás IP-tranzitként definiálható.

12 EU-körkép Végződtetés: u Belgium u Dánia u Finnország u Franciaország u Hollandia u Izland u L és L u Norvégia u Olaszország u Portugália u Spanyolország A bold betű a domináns megoldást jelöli Közvetett hozzáférés: u Belgium u Dánia u Franciaország u Hollandia u Németország u Norvégia u Olaszország u Spanyolország u Svédország Számfordítás: u Belgium u Egyesült Királyság u Franciaország u Hollandia u Írország u Olaszország u Spanyolország Kapacitásdíjas : u Egyesült Királyság u Franciaország u Írország u Portugália u Spanyolország

13 A modellek összehasonlítása Számhasználat Forgalomirányítás a távbeszélő hálózatban Végződtetésföldrajzi szám közönséges Közvetett hozzáférés szolgáltató előtét, vagy hozzáférési szám országos forgalom- irányítási táblázat Számfordítás nem-földrajziközpontonként, SS7 alkalmazásával Kapacitásdíjas hozzáférési szám közönséges

14 Végződtetési modell működése n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat (vagy annál alacsonyabb díjat) fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, n amit az számláz. n Az INKUMBENS megveszi a végződtetés forgalmi szolgáltatást a TÁRSSZOLGÁLTATÓTÓL (ha van ilyen azon a területen) annak földrajzi számaira. n Az ISP az internet használatot külön szerződéssel és díjért nyújtja, vagy a használat szerződés nélkül és díjmentesen vehető igénybe. n Az ISP díjrészének megállapítása összehasonlító árazással történik. n A hívások a TÁRSSZOLGÁLTATÓ földrajzi számára történnek, emiatt mindazon helyi körzetben, ahol az ISP szolgáltatást nyújt, jelenléti pontjának (POP) kell lennie. A gazdaságosságot és az általános alkalmazhatóságot az a tény biztosítja, hogy a hívásirányítás megegyezik a hálózatban már működő módszerrel, többlet-erőforrást nem igényel egyik szolgáltatótól sem a jelenlegi helyzethez mérve. Éppen emiatt a jellemző miatt viszont a nagyforgalmú használatok terjedésével várhatóan háttérbe szorul más módszerekhez képest.

15 Számfordító modell működése n Földrajzi helytől független, helyi hívásdíjas IP-forgalmi szolgáltatás. n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, amit az. n A VÉGFELHASZNÁLÓ szabályozott helyi hívásdíjat fizet az INKUMBENSNEK az IP-forgalom hívásért, amit az számláz. n A hívások a TÁRSSZOLGÁLTATÓ nem-földrajzi számára történnek. A TÁRSSZOLGÁLTATÓ szabályozott indítási díjat fizet az INKUMBENSNEK, amely tartalmazza még a nem-földrajzi szám földrajzi számmá történő átfordítását is. n Az ISP az internet használatot a VÉGFELHASZNÁLÓNAK külön szerződéssel és díjért nyújtja. n Az ISP díjrészének megállapítása összehasonlító árazással történik.

16 Közvetett hozzáférési modell működése n Szolgáltatóválasztással igénybe vehető IP-forgalom. n A VÉGFELHASZNÁLÓ a TÁRSSZOLGÁLTATÓ (ha van ilyen a területen) szolgáltató-választó előtétjét használja az ISP-behívószám előtt. n Az összekapcsolási szerződésben megállapított forgalomirányítási táblázat alapján irányítja az INKUMBENS a hívásokat a TÁRSSZOLGÁLTATÓ megfelelő összekapcsolási pontjára. n A TÁRSSZOLGÁLTATÓ szabályozott indítási díjat fizet ezért az INKUMBENSNEK. A TÁRSSZOLGÁLTATÓ irányítja a hívást az ISP- hez, annak POP-jára. n A TÁRSSZOLGÁLTATÓ számláz a hívónak, vagy megállapodik erre az INKUMBENSSEL.

17 Kapacitásdíjas IP-tranzit (FRIACO) modell működése n Új, gyorsan terjedő modell az EU-tagállamokban is. Méretlen IP-forgalomra vonatkozik mind az összekapcsolási díj, mind az VÉGFELHASZNÁLÓI távközlési díj, mind az internethasználati díj. n A lebonyolított IP-forgalom lehet korlátozott vagy korlátozatlan. n A szolgáltatás igénybe vétele lehet a csúcsidőn kívülre korlátozott. n A gazdaságosságot és az általános alkalmazhatóságot a piaci keresletet kielégítő szolgáltatás-kínálat biztosítja. Emiatt a megfelelő szabályozás érdekében a szabályozónak részletes forgalmi és keresleti adatokkal kell rendelkeznie. Ugyanakkor a piacépítés érdekében a szabályozásban elő kell írni, hogy az INKUMBENS milyen összekapcsolási pontokon (például helyi és regionális pontokon is) köteles a FRIACO terméket felajánlani és a szerződés ajánlatban nem szerepeltethet olyan költséges beruházási követelményt a piacra lépővel szemben, ami megakadályozza a piacépítést, mert az új szolgáltatók többsége számára gazdaságtalan működéssel járna.

18 Példa az IP-termékekre A BT nagykereskedelmi terméke az ISP számára A termékek szolgáltatás- tartalma hívásindítás forgalom internet hívás végződtetés forgalom internet hálózatelérési forgalom SurfPortNincsVanNincs SurfPort24Van Nincs WebPortNincsVan WebPort24Van Egyesült Királyság, 2003

19 Működési feltételek - 1/2   Az árszabályozás és a számozás kiemelt szerepet játszik a nagykereskedelmi piacok megnyitásában a verseny előtt, mivel az INKUMBENS szolgáltatók a távbeszélő kizárólagossági időszak alatt kiterjesztették a különleges jogosultságaikat az IP-forgalom, illetve az IP-tranzit szolgáltatásokra.   A szabályozásokhoz nagyon részletes, több évre kiterjedően gyűjtött szolgáltatói adatszolgáltatás, továbbá szabályozói/hatósági piacelemzés és költségmodellezés, illetve összehasonlító (bechmark) árszabályozás szükséges   Az ISP-nek egyes modellekben távközlési hálózat hozzáférési, vagy összekapcsolási szerződése kell legyen.

20 Működési feltételek - 2/2   Meghatározandók az ISP végfelhasználója (ügyfele) internethasználati előfizetési szerződése tartalmi elemei.   A DSL jelenlegi nagykereskedelmi feltételei lényegében csak ügynöki feltételek. Teljesen új elem a hazai szabályozásban, hogy a DSL előfizetői digitális vonali szolgáltatás megfelelő elterjedéséhez adatátviteli gerinchálózati (ATM) összekapcsolási kötelezettség előírása is szükséges, ahol ez is egy szabályozott piac.   Jelenleg nincs tisztázva elvileg sem a feltétel arra, hogy az egyetemes távközlési támogatási alapba történő befizetés ne terhelje az ISP-ket


Letölteni ppt "Összekapcsolási modellek az internet szolgáltatók számára Bárányné dr. Sülle Gabriella ISZT műhely 2003. május 7."

Hasonló előadás


Google Hirdetések