Erdőtüzek megelőzése Kovács Zoltán tű. alezredes 2012. március 23.

Az előadások a következő témára: "Erdőtüzek megelőzése Kovács Zoltán tű. alezredes 2012. március 23."— Előadás másolata:

1 Erdőtüzek megelőzése Kovács Zoltán tű. alezredes 2012. március 23.

2 Erdőtüzek keletkezése
Vegetációtüzek 5 fő csoportba sorolhatók Vegetációtűz kockázat - statikus - dinamikus tényezők Nemzetközi szakirodalom fogalmai - Fire Hazard - Fire Risk - Fire Danger Az erdőtüzeket nem lehet mereven elválasztani a nem erdőterületen égő egyéb vegetációtüzektől, hiszen a tüzek gyakran nem erdőterületről terjednek át az erdőre. A Magyarországi vegetációtüzeket 5 fő csoportba sorolhatjuk: 1. E tüzek tavasszal a hótakaró elolvadása után keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció illetve lomb található a területen, amely könnyen és gyorsan képes kiszáradni. E tüzek februártól április közepéig jellemzőek elsősorban lombos (főleg tölgy és cser) erdőfelújításokban illetve egyes gyep és cserjetársulásokban. 2. Ezen tüzek a száraz aszályos nyarakon jelentkeznek nagyobb számban idősebb lombos és fenyves állományokban. Lombos állományoknál általában felszíni tűz alakul ki, fenyves (FF és EF) állományokban a tűz legtöbbször rövid időn belül átterjed a koronára is. 3. Külön csoportot képeznek az alföldi borókás-nyaras társulásokban, elsősorban nyáron keletkező tüzek. 4. Nyár végén ill. késő ősszel gyepterületeken keletkező tüzek elsősorban az alföldi régióra jellemzőek. 5. A tőzegtüzek a felszín alatti tüzek típusába tartoznak. Aszályos, száraz nyarakon fordulnak elő, általában a tőzegterület felett meggyulladó felszíni vegetációtűz következtében keletkeznek. Vegetációtűz kockázat elemzés - statikus - dinamikus tényezők Statikusnak tekinthetjük kockázatértékelés szempontjából az adott terület földrajzi, domborzati adotságait, a faállomány típusokat, az éghető biomassza mennyiségét Dinamikus kockázati tényezőt elsősorban a meteorológiai és az emberi tényezőt jelenti. A nemzetközi angol nyelvű szakirodalomban már viszonylag jól körülhatárolható fogalmakat használnak, melyek a következőképpen fordíthatók le: Fire Hazard: A területen lévő éghető biomassza mennyiségét, éghetőségét kifejező mutató. Nevezhetjük „statikus” kockázatnak is. Fire Risk: Az a veszély, hogy az éghető biomassza egy adott területen meggyullad, ember vagy villám (esetleg más, természetes tűz keletkeztető ok) begyújtja. A „dinamikus” kockázat. Fire Danger: Annak a kockázata, hogy adott területen, adott környezeti feltételek mellett (éghető biomassza, mikroklíma, időjárás), adott szocio-ökonómiai viszonyok között tűz keletkezik.

3 Kunfehértó 2007. Július 25-én 09 óra 50 perckor tűzjelzés érkezett a kiskunhalasi tűzoltóságra, hogy Kéleshalom határában erdőtűz keletkezett. A bejelentés és a területen található erdő állomány mérete, illetve tűzveszélyességi besorolása alapján V. Kiemelt riasztási fokozatot rendeltek el. Az erős ÉNY szél miatt a tűz nagyon gyorsan terjedt (rövid idő alatt több száz hektár erdő égett le), amit az első lépcsőben kiérkező tűzoltó egységek nem tudtak megfékezni, ezért el kellett rendelni az RST-n felüli erők bevetését. A tűzoltásban egyidejűleg résztvevő tűzoltó erők és eszközök maximális létszáma: 25 gépjármű (17 db gépjárműfecskendő, illetve 8 db vízszállító), négy helikopter és 100 fő tűzoltó. A tűz 1000 hektáros kiterjedését figyelembe véve 40 hektárra jutott 1 db gépjárműfecskendő, és 10 hektáros területre jutott 1 tűzoltó. Egy 40 hektáros erdőtűz önmagában is V. Kiemelt erőket igényel. Nehezítette a tűzoltást a vízvétel korlátozott lehetősége, a rekkenő hőség és a városi gépjárművekkel igen nehezen járható mostoha terepviszonyok. Ezen túl a terepadottságok, és a tűzeset helyzete miatt korlátozott volt a hírforgalom (rádión, mobil telefonon, EDR rendszeren egyaránt). Az oltóvizet nagy távolságról kellett a tűzhöz szállítani, illetve Kéleshalmon kicsi volt a vízmű kapacitása (18 óra 35 perckor jelentették, hogy kiürült a víztorony). Az oltóvíz ellátás javítása érdekében helyszínre irányították a tűzoltó vonatot, ami 15 óra 36 perckor érkezett Kunfehértó állomásra, ahonnan július 27-én 15 óra 36 percig segítette az oltóvíz ellátást. Fotó: Farkas Sándor

4 Kunfehértó 2007. 15 óra 25 perckor szintén a kiskunhalasi tűzoltóság működési területén levő Imrehegy határából nagykiterjedésű (25 ha) erdőtűzről érkezett bejelentés, ahol a tűz egy baromfi tartó telepet is veszélyeztetett. E tűzeset felszámolásában egyidejűleg résztvevő tűzoltó erők és eszközök maximális létszáma: 6 gépjármű (3 db gépjárműfecskendő, illetve 3 db vízszállító) és 21 fő tűzoltó. 18 óra 20 perckor szintén a Kiskunhalas működési területén lévő Pírtóról jeleztek erdőtüzet. A „Kulcsár ház” melletti dűlőnél lévő vegyes erdő (többnyire fenyves) aljnövényzete égett, mintegy 30 ha területen. A helyszínre riasztott Soltvadkert ÖT és Soltvadkert ÖTE 2 db gépjárműfecskendője órára körülhatárolta és lefeketítette a tüzet. A tűzoltásban a polgármester vezetésével részt vett 4 erőgép és 40 helyi lakos is. A terület őrzéséről is önállóan gondoskodott a település. Fotó: Farkas Sándor

5 Erdőtüzek kezelése Erdőtűz – katasztrófa Tűz - tűzmegelőzés - tűzoltás - tűzvizsgálat Erdőtüzek azon speciális tüzek közé tartoznak, melyek katasztrófahelyzetet idézhetnek elő. A tűzvédelem rendszere alapvetően három részre tagolódik: tűzmegelőzés, tűzoltás és tűzvizsgálat. Tűzmegelőzés: létesítési előírások pl. tűzterület kiterjedésének korlátozása – tűzvédő pászták használati szabályok pl. tűzvédelmi tervek (tűzvédelmi szabályzat), tűzgyújtási szabályok Tűzoltás: Előjelzés, veszélyeztetettségi adatok közzététele Megfigyelés, tűzjelzés, stabilan telepített kamerarendszer, mobil megfigyelő állomások –földi, légi Tűzoltás, speciális erdőtűz oltására alkalmas technikai felszerelések

6 Veszélyeztetettségi besorolás
Egységes EU szabályozás alapján Erdőtűz veszélyeztetettségi besorolás Az Európai Unió a 2158/92/EGK rendelet (később egységes szerkezetben a 308/97/EGK rendelettel) 2. cikk 1. pontja alapján a tagországokat kötelezi, hogy közigazgatási területüket a rajtuk található erdőterületek ismeretében tűzveszélyességi osztályokba sorolják. 2158/92/EGK rendelet 2. cikk 1. pontja: A tagállamoknak az erdőtűz-veszélyeztetettség fokától függően osztályokba kell sorolniuk területeiket. A veszélyeztetettségi fok alapján besorolt területnek általában legalább a III. NUTS szinttel egyenértékű igazgatási területtel kell egybeesnie. A tűzveszélyeztetettségi besorolás szempontjai az erdők tűzvédelméről szóló 12/1997. BM rendelet módosítás tervezetébe is be lettek építve. A rendelet által meghatározott NUTS III. szint Magyarországon a megyéket jelenti. A rendelet 4. cikke alapján a tagállamoknak minden egyes év november 1-je előtt be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az erdőtűz elleni védelem javítását célzó projektjeiket vagy programjaikat. Ebben az un. nemzeti tervben kell jóváhagyatni a tagország által tervezett tűzmegelőző intézkedéseket. Az erdőtüzekre vonatkozó adatok gyűjtése (az egész ország területén), illetve a tűzmegelőző intézkedések (a veszélyeztetett megyékben) végrehajtása során felmerült költségek szerződésben meghatározott részét (Magyarországon az ÁESZ közreműködésével) társfinanszírozással támogatja az Európai Unió. Az erdőrészletek besorolásánál az erdőállomány adattárban a faállomány típust és az állományok magasságát vettük figyelembe: Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolt erdőterületek: Erdei és Feketefenyő elegyes és elegyetlen állományok (faállomány típus 82, 85-94) Közönséges boróka „állományok” (faállomány típus 71) Lombos (tölgy, cser, akác-csak fenyő elegyes) erdőfelújítások és erdőtelepítések a befejezés utáni ötödik évi felülvizsgálatig (faállomány típus 10,11,12,17-24, 32-39, 40-43, 48) Közepes mértékben veszélyeztetett kategóriába sorolt erdőterületek: A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok (faállománytípus 95-99) tölgy, cser állományok, karsztbokor erdők az erdősítés befejezése utáni ötödik évi felülvizsgálat (revízió) után (faállománytípus 18, 20, 21, 22, 23, 32-39, 40-43, 48) Kismértékben veszélyeztetett kategóriába sorolt erdőterületek: Minden, az előző két kategóriába nem tartozó faállománytípussal borított erdőterület A közigazgatási egységek (megye) besorolásnál a statikus veszélyeztetettségi tényezőkön kívül a dinamikus (fire risk) típusú veszélyeztetettséget is figyelembe kell venni. A közigazgatási egység szintű erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása a következő tényezők figyelembevételével történt: egyes társulások biomassza-dinamikai és tűzökológiai viszonyai az adott megyében a közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az össze erdőterülethez képest (ÁESZ által készített statisztikák és jelentések segítségével) elmúlt évek statisztikai adatai (erdőtűz adatbázis alapján) regionálisan szinten kockázatosnak ítélt szocio-ökonómiai viszonyok Ózd és térsége Miskolc és az Aggteleki karszt területe Budai hegyvidék és a Pilis magas látogatottságú területei geológiai, talajtani viszonyok időjárási viszonyok adott terület középtávú csapadékviszonyai szél viszonyok egyéb mezoklimatikus paraméterek Magyarország megyéinek tűzveszélyességi besorolása Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható megyék Bács-Kiskun megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közepes mértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható megyék Csongrád Nógrád Heves Veszprém Budapest Az ország többi megyéje kismértékben veszélyeztetett.

7 Egyéb befolyásoló tényezők
Népességi adatok Meteorológiai körülmények

8 Előrejelzési index Az Európai Közösség által működtetett tudományos kutató központ által közzétett előrejelzési térkép

9 Az EU előrejelzési szolgáltatása alapján előállítható a hazai előjelzés. A jelenleg alkalmazott 35x35 km felbontás csak megyei szintű előjelzést tesz lehetővé, de amennyiben megvalósul a tervezett felbontás-növelés 8x8 km raszterre jelentősen finomodhat a számítás pontossága és részletessége.

10 Adatgyűjtés Országos Erdőtűz Adattár alapadatinak biztosítása
Phare program keretében EU szakértők segítségével kidolgozott adatgyűjtés 2007. Január 1-től új alapokra helyezett adatgyűjtési rendszer a tűzoltóságoknál 2011. Korszerűsített adatgyűjtés Az Országos Erdőtűz Adattár alapadatait a tűzoltóságok által gyűjtött adatok szolgáltatják. A jelenlegi adatgyűjtés alapvető követelményeit a EU előírások határozzák meg. A kötelezettség megfelelő teljesítése érdekében a hazai viszonyokhoz illeszkedő adatgyűjtés létrehozása során Phare program keretében EU szakértők bevonásával került kialakításra az adatgyűjtés rendszere és az adatlapok tartalma. Az új adatgyűjtés először a január 1-től kísérleti jellegel bevezetett KÜIR/KAP adatgyűjtéssel jelent meg, majd január 1.-óta a kötelezően kitöltendő Erdő és Vegetációtüzes adatlappal. Az adatgyűjtés rendszerében január 1-től egy a korábbinál jelentősen hatékonyabb, korszerűbb rendszer került bevezetésre, mely felhasználóbarát kialakításával jelentős mértékben javította az adatgyűjtés hatékonyságát. Ez nagy biztonsággal kijelenthető annak ellenére, hogy a új rendszer bevezetése óta még csak 2 ½ hónap telt el. Az új rendszer továbbá lehetővé teszi az erdészettel történő kommunikáció fejlesztését is. Ennek a kommunikációnak az alapjai kerültek lefektetésre, a tényleges megvalósítás jelenleg áll fejlesztés alatt, ez a fejlesztés elsősorban az adatgyűjtés és az adatgyűjtéshez kapcsolódó információcserét érinti. A megfelelő pontosságú adatgyűjtés eredményeképpen a kockázati besorolások finomításra kerülhetnek.

11 A bemutatott térképen az idei évben erdőt és fás területet érintő tűzesetek kerültek megjelölésre. Határozottan kirajzolódni látszik néhány kiemelten veszélyeztetett terület.

12 Erdőtüzek számának alakulása 1991-2009.
A diagram bemutatja az és közötti időszakban bekövetkezett erdőtüzek számát, valamint a leégett terület nagyságát. Az adatokon is látszik, hogy a hogy az elmúlt közel húsz év adatgyűjtése az erdőtüzek tekintetében nem volt egységes, ezért nem állnak rendelkezésre ezek az adatok minden évből. A évtől beszélhetünk az Erdészettel egységes szemlélettel gyűjtött pontos adatokról, azonban a rövid idő nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását. Ugyanakkor a diagramon bemutatásra kerül a tüzek száma és nagysága mellett az éves csapadékösszeg bemutatása is, amelyből megállapítható, hogy nem minden évben állnak összefüggésben.

13 Erdőtüzek időbeli eloszlása 2007-2009.
A piros vonal a közötti években az újabb adatgyűjtési rendszerben érkezett adatok átlagát takarja, míg a fekete a közötti időszakét amelyből jól látszik az eltérés. Az eltérés nagyobbrészt a korábbihoz képest pontosabb adatszolgáltatásból következik. Nem zárható ki természetesen a szélsőségessé váló klimatikus viszonyok hatása sem, de ennek megalapozott értékeléséhez a rendelkezésre álló adatsor és időszak rövid. Az adatgyűjtésben a évben jelentős korszerűsítés történt, amely az adatok feltöltésének – korábbiakhoz képest – tekintetében nagyobb fegyelmet követel meg, amely már látható a feltöltött adatokban.

14 Ózd és környékén keletkezett tüzek

15 A rendelkezésre álló évi adatok alapján már elvégezhető néhány részletesebb elemzés, ennek egyik példája látható a fenti képen. A térképen látható a szabad területen keletkezett tűzesetek átlagos nagysága, ez természetesen nem csak a természeti adottságokra utal, hanem a területen működő tűzoltó erők beavatkozásának gyorsaságától is függ. De hosszabb távú vizsgálat, elemzés értékes tapasztalatokat eredeményezhet, gazdasági és tűzoltó taktikai kérdésekben is.

16 Rövid számsor a február 23. és a március 20. közötti időszakra
Rövid számsor a február 23. és a március 20. közötti időszakra. Az utolsó havas nap február 28. volt, az országos tűzgyújtási tilalom március 11-én került kihirdetésre. Hosszú hétvége a napokra esett.

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Az előzőekben ismertetett szakmai munka során az OKF szorosan együttműködött az MGSZH Erdészeti Igazgatóságával, az igen hosszúra nyúlt jogszabály előkészítési fázis alatt, és az egyes szakmai kérdések rendezésében is. Ennek eredményeképpen az erdőtüzek kezelésének, megelőzésének szabályozási és szakmai alapjai rögzítésre kerültek. További feladatként előttünk áll a létrehozott rendszer működtetése, és folyamatos figyelemmel kísérése mely nem kisebb feladat az eddigieknél. Továbbá előttünk áll a tűzoltóságok technikai és taktikai feladatinak áttekintése is mely szintén jelentős és fontos.