Internetes médiakommunikáció

Internetes médiakommunikáció
Bevezetés, alapfogalmak, fejlődési tendenciák, követelményrendszer Takács György Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09
Alapfogalmak Média, multimédia szavakra számos definíció lelhető Divatszavak, ehhez mindenki ért, Maradjunk a „nyomdász” szerepkörhöz illő meghatározásnál (ITU-T 16. study group). Internetes médiakommunikáció = Szöveg, állókép, hang, beszéd, (strukturált) adat továbbítása Internet Protokoll alapú hálózatokon a megkívánt minőséggel, adatbiztonsággal, interaktivitással, megbízhatósággal. Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Source: Gartner Hype Cycle for Global Consumer Communications Services, July 2007 Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Az Internetes média szereplői az IPTV példáján bemutatva
Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Üzleti lehetőségek az IPTV példáján keresztül
• Service providers enter the digital media ecosystem • IPTV transforms TV viewing experience • Improved navigation and video-on-demand options • Bundling of TV with broadband access and other services • Interactive and personalized services … homes will shift from being PC-dominated to becoming more video based, enabled by digital set-top boxes (STBs) personal video recorders (PVRs), TVs and DVD players … (Gartner, June 2007) Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Tartalom és annak az ára – fizetési módja

Multimédia/Média fogalmak
A megjelenés különböző lehet azonos hírtartalomnál – papír újság vagy internetes hírportál A híranyag lehet változó – mozgókép, strukturált szöveg stb. A hordozó vagy továbbító közeg lehet sokféle – film DVD-ről képernyőn nézve vagy hálózatról letöltött film ugyanúgy nézve A hálózat lehet különféle – telefon vagy KTV A végberendezés lehet különféle – TV vagy mobil Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Ebben a tárgyban a lényeg:
Internetes médiakommunikáció = Szöveg, állókép, hang, beszéd, (strukturált) adat vagy szöveg továbbítása Internet Protokoll alapú hálózatokon a megkívánt minőséggel, adatbiztonsággal, interaktivitással, megbízhatósággal. Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

További fontos fogalmak
Egy átviteli csatornán folyó adatátvitel = adatáramlás (data flow), Adatcsomag (data packet) adatok = becsomagolva, fejléccel ellátva meghatározott (esetünkben IP) protokoll szerint, A csomagoknak sorszámuk (sequence number) és időbélyegük (time stamp) van. Adatfolyam (data stream) = csomagok adatáramlása úgy, hogy az egyes csomagok időben összefüggnek és az időbélyeggel kapcsolatban állnak, Médiafolyam (media stream) = multimédia tartalmat hordozó adatfolyam Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

További fontos fogalmak
Több média folyam együtt = folyammédia (streaming media) A média folyam lehet letöltött (downloaded) vagy valós időben futó (real time). A média lehet többszereplős is pl. videokonferencia. A média lehet időfüggetlen (szöveg, állókép) vagy időfüggő (pl. lejátszott ppt vagy film) Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

A megfelelő minőségű média alkalmazásokhoz ismerni kell
Az ember érzékelési és felfogási jellemzőit, A híranyagok jellemzőit és tömörítési eljárásait, Az adatformátumok, fájlformátumok, tárfoglalások, végberendezések és megjelenítési körülmények jellemzőit, Az IP alapú különféle fizikai réteggel jellemzett hálózatok működését (architektúra, QoS jellemzők, együttműködés, szabványok, biztonság, hálózatirányítás, azonosítás, felhasználói jogosultságok stb.) Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Tárgykövetelmények Az előadásokat célszerű látogatni A laboratóriumi gyakorlatok kötelezők Minden mérési feladatot teljesíteni kell ZH a hálózati kérdések között közösen kijelölt időben. Minden méréskor kicsi ZH (hogy ne jöjjenek felkészületlenül – felkészülés a vonatkozó előadás alapján) Szóbeli vizsga magyar nyelven, feltétel : eredményes ZH, teljesített mérések. Vizsgajegyben a jegyzőkönyvek minősége és a ZH eredmény figyelembe lesz véve. Lehet egyéni vállalást tenni (pl. mérés előkészítés stb.) Érdeklődőknek korlátlan TDK lehetőségek Önálló labor és szakdolgozat feladatok választhatók a témában Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Más egyetemeken hasonló tárgyak
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Hálózati média kommunikáció

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): – alapozó modul: kredit ember és társadalom, a szabályozott társadalom, társadalomtörténet, elemzési technikák, kommunikációs készségfejlesztés; – szakmai törzsmodul: kredit, ebből a) szakmai elméleti ismeretek: a kommunikáció és a média társadalomtörténete; a kommunikáció fontosabb színterei, a kommunikáció fontosabb eszközei, a kommunikáció fontosabb funkciói, a kommunikáció interpretációja, a társadalmi kommunikáció – kredit; továbbá szakmai gyakorlat – kredit; b) speciális kommunikációs ismeretek: kredit ba) humán kommunikációs ismeretek: média és kommunikáció, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok; bb) médiakommunikációs ismeretek: medializált kommunikáció, a médiakommunikáció sajátos színterei, médiaismeretek, médiadinamikák, a média szabályozása; c) választható szakmai ismeretek: kredit; d) differenciált szakmai ismeretek: pl. PR, marketing, üzleti kommunikáció; újságírás (nyomtatott, rádiós, televíziós, on-line); hálózati kommunikáció; közéleti kommunikáció; mediáció; segítő-fejlesztő; egyházi kommunikáció; nemzetközi kommunikáció; vizuális kommunikáció; archiválás; kommunikáció technológia szakirányokhoz tartozó ismeretkörök: kredit. Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15–25 kredit a közvetlen emberi kommunikáció elméletei; a társadalmi kommunikáció elméletei (például társadalmi konfliktusok elemzése, kultúraközi konfliktusok története, medializációtörténet, medializált társadalom); reprezentációelméletek (például a nyelv tudománya, a jelek tudománya, tudásreprezentáció, vizuális reprezentáció). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 60–90 kredit differenciált szakmai ismeretek: 50–80 kredit a) választható szakterületi modulok ismeretei: 20–30 kredit – humánorientáció: nemverbális kommunikáció (vizuális és auditív kommunikáció, mediális kommunikáció stb.); szervezeti és csoportkommunikáció; pragmatika; identitás és másság (története, elméletei); kommunikációs hálózatok (története, elméletei) stb.; – médiaorientáció: technológiai médiumok elméletei (műsorszerkesztés, mediaprogramming stb.); kritikai kultúrakutatás; az információs társadalom és a hálózati kommunikáció elméletei (például új médiumok); az identitás és a másság (története, elméletei) stb.; b) választható szakirányú modulok ismeretei: 30–50 kredit kommunikáció- és médiatörténet, egyházi kommunikáció, hálózati kommunikáció, kommunikációtudomány, közéleti kommunikáció, kultúraközi kommunikáció, kultúratudomány, mediáció, médiatudomány, szervezeti kommunikáció, nemzetközi kommunikáció, vizuális kommunikáció, újságírás: nyomtatott, rádiós, televíziós, online stb.; diplomamunka: 20 kredit. Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

PPKE BTK kommunikáció és médiatudomány (PR, újságírás, rádiós és televíziós újságírás, film és videó tanulmányok szakirányok)B a szak indítását támogatta a 2005/7/IX/2/106. sz. MAB határozat kommunikáció és médiatudományM a szak indítását támogatta a 2008/8/V/39. sz. MAB határozat Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak – tantárgyi programok
Bevezetés a kommunikációelméletbe BBNKM00100 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A kommunikatív jelenség, a kommunikáció tudományos vizsgálata, kutatási irányzatok, kommunikációs modellek. A kommunikáció mint információátvitel, mint cselekvés és mint szimbolikus folyamat. A szimbolikus és alternatívái, a jel fogalma és tipológiája. A kommunikáció individuális és kollektív ágenseinek leírása (kommunikációs szükséglet, a kommunikátor szerep, az ágens felkészültségei). A kommunikáció egyéb szerkezeti elemei (üzenet, kód, csatorna, kontextus). Verbális és nem verbális kommunikáció. A kommunikáció funkciói. Konfliktus és kooperáció a kommunikációban. A kommunikáció szintjei és színterei. Intraperszonális, személyközi és csoportkommunikáció. Szervezetek kommunikációja. Közéleti kommunikáció és a társadalmi nyilvánosság. Tömegkommunikáció és médiaelméletek. Kultúraközi és nemzetközi kommunikáció. Információs társadalom, tudástársadalom, a kommunikáció participációs modellje, a kommunikáció mint problémamegoldás. Kötelező olvasmányok: Rosengren, K. E. (2004): Kommunikáció. Budapest, Typotex Griffin, E. (2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat. Béres I.- Horányi Ö. (szerk.) (2001): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Horányi Ö.(2003): Kommunikáció I-II. Budapest, General Press. Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: Tóth Pál Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Hálózati kommunikáció BBNKM02000 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tárgy elsőként az Internet térhódítását követően megfogalmazódott társadalomtudományi diskurzusok tematikájába nyújt betekintést. Ezt követően behatóan elemzi azt a kérdést, hogy a korábban kidolgozott kommunikációelméletek és kutatási módszerek mennyiben alkalmazhatók az új médiumra. Bemutatja a téma legfontosabb elméleti diskurzusait, a kutatás irányait és az eddigi vizsgálati eredményeket. Főbb témák: kommunikációtudomány és Internet; az új kommunikációs technikák jelentősége a társadalomtudományban és a kommunikációkutatásban; a hálózati kommunikáció jellegzetességei; hagyományos és új kommunikációs modellek különbségei; kommunikátorok és üzenettartalmak hitelességének problémái; a csatorna új specifikumai; Internet, mint tömegkommunikáció; az új nyilvánosság; alternatív társadalmi hálózatok koncepciója; a hálózati kommunikáció hatása a társadalmi kapcsolatokra; kommunikációs aktivitás, mint ok és mint okozat; Kötelező olvasmányok: 1. Angelusz, Róbert: Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. In. uő.: A láthatóság Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Médiaműfajok BBNKM04600 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás, a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A digitalizáció korában a különböző tartalmak, hírek, információk közvetítésében a multimédia új távlatokat nyit meg. Az egyes műfajok konvergenciájára is tekintettel ez a tanegység az egyes műfajokat klasszikus formájukban és a különböző médiumok és információs technológiák szerint is tárgyalja. A különböző tartalmak, üzenetek szakszerű megfogalmazását, ennek módozatait, a médiumok sajátosságainak megfelelően vizsgálja. A különböző médiatartalmak szokásos formái, lényeges visszatérő jellemzői miként alakították ki egy-egy műfaj konvencióit, ezek miként rutinosodnak ill. változnak a technológiák megújulásának hatására. Tárgyalja az egyes műfajok strukturális felépítési és kifejezési lehetőségeit, a gyártási és fogyasztási jellemzőit, a legfontosabb témák feldolgozásmódjait és a fogyasztóknak ezekhez igazodó elvárásait, az értékrendek átalakulásait. Kötelező olvasmányok: McQuail: A tömegkommunikáció elmélete ( o.) Balázs Géza: Médiaműfajok (Magyar Rádió Bpest) Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház, 2002. Ajánlott irodalom: G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2002. .. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

On-line rádió és televízió BBNKM06200 – Előfeltétel BBNKM06100 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy abban a kommunikációs folyamatban, amelyben a számítógép már olyan átfogó médiumot jelent, amely képes magába integrálni szinte az összes hagyományosnak tekinthető médiát, új alapokra helyezve tárgyalja a rádiózásról és televíziózásról való gondolkodást és az on-line rádió és televízió tartalmi és technikai kommunikációs lehetőségeit, melyek segítségével készülékeink olyan intelligens rendszerekké válnak, amelyek megkönnyítik a világháló tartalmaihoz az élményszerű hozzáférést, és a kapcsolatteremtési lehetőségek új és új láncolatát. A képzés megfelel a digitális rádiós és televíziós szakma új követelményeinek és az új multimédiás technológiának, felkészít a műsorkészítői, gyártói, hallgatói-nézői interaktivitásra. Tárgyalja, hogy az informatika világában kialakított technológiák alkalmazása az on-line rádióban, tévében miként teszik lehetővé univerzális kommunikációs nyelv létrehozását házi multimédiás környezetben és az interaktív tartalmak és szolgáltatások miként igazíthatók a rádió és tévéműsorokhoz. A képzés tárgya tehát a lépcsőzetes átmenet megvalósítása a klasszikus televíziózástól a bővített képességű, lokális interaktivitású televízión át a Web elérésére képes technikáig, azután pedig a teljes interaktivitást, illetve az Internet elérést biztosító televízióig. Kötelező olvasmányok: Digitális televízíózás Szerk.: Hazay István Typotex Bp.2005. Ajánlott olvasmányok: Bródy-Hain-Kugler-Márton: Médiaelmélet és gyakorléat az interaktív teléevízió magyarországi bevezetése kapcsán (Világosság 2002 /10-12.) Kugler J.: Az interaktív digitális televízió, mint az oktatás lehetséges médiuma (Világosság 2004/2-3. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Rádiós stúdiómunka BBNKM06400 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A stúdium célja, hogy a hallgatók rádiós műfajokkal, műsorgyártással, műsorszerkesztéssel kapcsolatos ismereteket és gyakorlati készségeket sajátítsanak el, illetve gyakoroljanak. Megismerjék a számítógépes montírozást, az ezzel kapcsolatos programok használatát és azt a gyakorlatban alkalmazni tudják. Hírműsorokkal kapcsolatos teendők elsajátítása: headline, hírek és hírszerkesztés, a tudósítás, a montázs technikája, az interjú, a riport dramaturgiája. A riporter munkájának különböző vonásai különböző műsortípusokban. Különböző kérdezési technikák megismerése. A hírműsorok, a tudományos és a magazinműsorok készítésének specifikumai. A riporteri szerep elsajátítása. Vizsgaműsor készítés, médiajelenségek értékeléséhez, elemzéséhez szükséges szempontrendszer elsajátítása, az értékközpontúság érvényesítése a rádiós munkában. Kötelező olvasmányok: 1. Rádiótörténeti szöveggyűjtemény (szerk.: Salamon István) Magyar Rádió. Bp.1999. 2. Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó 2002. 3. Balázs Géza: Médiaműfajok, MR 1999. 4. Domokos Lajos: A nyomtatott és elektronikus újságírás 1998. Ajánlott irodalom: 1. Balázs-Kuti-Szayly: Rádiós ismeretek /1997/ 2. 70 éves a Magyar Rádió /MR- kiadás Tantárgyfelelős: Szitnyai Jenő Oktató: Szitnyai Jenő Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Technikai és gazdasági ismeretek BBNKM08400 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5-6 Tantárgy leírása: Az egyéb szakirányi tárgyakra alapozva, a gyakorlati televíziózáshoz és a műhelymunkához szükséges legalapvetőbb szakismeretek megszerzése, együtt a munka manuális gyakorlásával is. A technikai alapismeretek körében a kép és hangfelvételi eljárásokat, a világítás alapjait, a kompozíciós alapelveket, a beállításokra bontást és az egyes beállítások karakterét, a gépmozgásokat, a filmi tér és idő megteremtésének szakmai módozatait, a montázs ill. a televíziós élővágás szakmai szabályait ismertetjük. A gazdasági alapismeretek ezzel párhuzamosan a produkció költségvetésének tervezésével ismertetnek meg, a szakmai munka költségkihatásainak folyamatosan tudatosítódniuk kell. A szervezési és gyártási folyamatokat együtt kell megismerni a technikai gyakorlatokkal. Kötelező olvasmányok: Gálik Mihály: Médiagazdaságtan Budapest: Aula kiadó 2002 Film és Tv kézikönyv (Szerk. Vagyóczky T. Illés Gy.) (HSC) Budapest 2003) Bíró Yvette: Hetedik művészet (Osiris Budapest 1998) Szabó Gábor: Filmeskönyv (Abovo Budapest 2002) Tantárgyfelelős: Dér András Oktató: Dér András Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Internetes médiakommunikáció
Hatások Magyarországon Hatások az Európai Unióban Internetes médiakommunkáció TGY 1. előadás intmedkom01_09

Internetes médiakommunikáció

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Internetes médiakommunikáció"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Internetes médiakommunikáció

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Internetes médiakommunikáció"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés