Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék."— Előadás másolata:

1 A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék Küső munkatárs, GVI „A válság regionális munkaerő-piaci hatásai” máj. 6-7., Miskolc

2 2 Vázlat 1) A munkanélküliség területi képe – problémák 2) A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok 3) A globális válság regionális hatásai 4) Konklúzió Fő kérdés: A munkanélküliség területi képe, erős polarizáltsága oldódott-e, változott-e a válság hatására? EMPIRIKUS ELEMZÉS

3 3 1) A munkanélküliség területi képe  Fő (általános) probléma: rendkívül alacsony foglalkoztatottság  A foglalkoztatottak nem minden csoportjára igaz (számít: végzettség, kor, nem, lakóhely)  Különbségek mélyen rögzültek, foglalkoztatáspolitikai eszközök hatása csekély Területi kép, egyenlőtlenségek mértéke is rögzült

4 4 Álláskeresők aránya a éves népességben, szeptember Forrás: Lőcsei H. (2010), p. 130.

5 5 Foglalkoztatási ráta a magyar régiókban, („konvergencia-klubok”) Adatok forrása: KSH Lakossági Munkaerő-felmérés (15-74 éves népességhez képest)

6 6 Foglalkoztatási ráta a magyar megyékben („konvergencia-klubok II.”) Forrás: Lőcsei 2010b, p. 73. (adatok forrása: KSH Lakossági Munkaerő-felmérés)

7 7 Munkanélküliségi ráta a magyar megyékben („konvergencia-klubok III.”) Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerő-felmérése.

8 8 A regionális egyenlőtlenségek okai és tényezői:  A társadalom és a gazdaság strukturális jellemzői (Kiss 2008)  Térbeli helyzet, elérhetőség (Nemes Nagy – Németh 2004)  kelet-nyugat pozíció;  Távolság a nyugati határtól, Budapesttől, lokális központtól, autópályától  Duális gazdaság és a külföldi működőtőke lokalizációs jellemzői (Barta 2002, Kukely 2008, Fazekas - Ozsvald 2010…)  Termelékeny és hatékony, exportra termelő vállalatok  Térben is koncentrálódnak Polarizált és stabil fejlettségi és térstruktúra

9 9 2) A munkanélküliség új hulláma: általános trendek, szakaszok  1. szakasz:  ugrásszerű növekedés (terjedés)  szeptember – május  2. szakasz:  magas szintű stagnálás  május – Q2  3. szakasz:  Javulás (térben differenciált!)  Q2 - Nyilvántartott álláskeresők száma Adatok forrása:

10 10 GDP alakulása Magyarországon (2005 negyedévi átlag = 100) javulás? (fellendülés???) stagnálás recesszió Adatok forrása: KSH,

11 11 Kiket érint a válság?  piaci szférában dolgozókat  feldolgozóipar, építőipar, ingatlanpiac  férfiakat inkább  alacsonyabb iskolai végzettségűeket inkább (szakmunkások)  nagyobb vállalatoknál alkalmazottakat inkább (kisvállalkozások viszont tönkremennek) Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban!

12 12 3) A globális válság regionális hatásai   Általános vagy a földrajzi térhez köthető a hatás?   Inkább a fejlettebb térségekben romlott a helyzet, vagy az elmaradottabbakban?   Stabil-e a területi kép, vagy változik időben?   Néhány válságágazat a fővároshoz erősen kötődik – jelentős itt a hatás?   Elkülöníthetők-e térségtípusok a válságreakciók alapján?

13 13 Vizsgált adatok  ÁFSZ nyilvántartott álláskeresők száma  Probléma: nem csak a válság hatásait tükrözi; a kormányzati foglalkoztatáspolitikától is függ  Kistérségi szint, havi gyakoriság (szezonalitás)  Álláskeresők számának indexe  Álláskeresők arányának változása

14 14 Álláskeresők aránya a éves népességben, szeptember MORAN I: +0,72 Adatok forrása:

15 15

16 16

17 17 Mely térségek érintettek leginkább a válság különböző szakaszaiban?  1. szakasz:  Recesszió, terjedés  szept. – máj.  2. szakasz:  Magas szintű stagnálás  máj. – n.é.  3. szakasz:  Térben differenciált javulás  n.é.- Az álláskeresők arányának változása márc. (az előző év azonos időszakától számított eltérés, százalékpontban megadva) September, ápr szept.

18 18 Adatok forrása: Mely térségeket érint a válság összességében? Az álláskeresők számának változása (szezonálisan kiigazított adatok, 2007 havi átlaga = 100%)

19 19 Mely térségeket érint a válság összességében? Az álláskeresők arányának változása (szeptemberi adat előző év azonos időszakától számított eltérése, százalékpontban megadva) Adatok forrása:

20 20 A nyilvántartott álláskeresők kezdeti és a végső területi mintázata szept szept.

21 21 Területi klaszterek, szeptember (lokális Moran I)

22 22 Területi klaszterek, szeptember (lokális Moran I)

23 23 Területi klaszterek, február (lokális Moran I)

24 24 Területi klaszterek, szeptember (lokális Moran I)

25 25 Területi különbségek, szomszédsági hatások szerepe Csökkenő területi egyenlőtlenségek, kissé oldódó polarizáltság

26 26 Munkaerőpiaci változások területi különbségei  fejlett = érintettebb  Legérzékenyebb: Közép-Dunántúl; északnyugati fejlett országrész belső perifériái (ingázás)  Leggyorsabban regenerálódik: Nyugat-Dunántúl  Késve reagál: fővárosi agglomeráció  elmaradott = kevésbé drasztikus a romlás  vesztesek között egyre több kedvezőtlenebb helyzetű kistérségeket is találunk a keleti országrészekben  Elmaradottabb térségek, ahol kevésbé diverzifikált a gazdaság, és még nem újult meg az ipar (Ózd, Kazincbarcika, Salgótarján)  Relatíve kisebb veszteség: Balaton környéke

27 27 Foglalkoztatáspolitika változása, 2011 Nyilvántartott álláskeresők arányának változása, február, az előző év azonos időszakához képest

28 28 Mi várható? Nagyvállalatok létszámleépítésének térbelisége

29 29 A krízis kezdetén: ÉNY Dunántúlon a legnagyobb a visszaesés Elbocsátások 2. szakasz: Térben szórt 3. szakasz: Új befektetések, új munkahelyek (nem túl magas számban) Új munkahelyek

30 30 Konklúzió  Még a válság legmélyebb pontján sem éri el a fejlettebb térségek munkanélküliségi rátája az elmaradott térségekét  A válság a kedvező helyzetű térségeket differenciálta:  Fővárosi agglomeráció – kevésbé, késve és tovább érintett  Északnyugat-Dunántúl – erősen érintett, de a megújuló exportdinamika nyomán gyorsan talpra áll  A keleti és elmaradottabb országrészek régóta fennálló és nehezen kezelhető problémáin a válság nem változtatott; ezeket a térségeket hosszabb távon és mélyebben érintheti a válság (az utolsó nagyobb ipari létesítmények csődje miatt)  Az ipari termelés, az új befektetések továbbra is a fejlettebb térségekbe koncentrálódnak, így hosszabb távon visszaáll az eredeti térszerkezet, esetleg növekedhet is a megosztottság.


Letölteni ppt "A gazdasági válság hatása a munkanélküliség területi egyenlőtlenségeire Magyarországon Lőcsei Hajnalka tanársegéd, ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések