Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és Közlekedési Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Megújuló energia források magyarországi felhasználása Debrecen május 10 Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

2 Megújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem újratermelődik, megújul, vagy mód van az adott területről ugyanolyan jellegű és mennyiségű energia kitermelésére.

3 Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek
2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 –ben 2 %, 2010-ben 5,75 % Elvárás Magyarország felé : a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2233/2004. (IX. 22) Korm. hat. és 354/2004. (XII. 22.) Korm. rend. alapján

4 Energiapolitikai jogszabályok
21/1993. (IV. 9.) OGy. hat. az energiapolitika alapelveiről, stratégiai irányokról, 2399/1995. (XII. 12.) korm. hat. az Energiatakarékossági Programról, 1107/1999. (X. 8.) korm.hat. hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Program, Villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény, Földgázellátásról szóló évi XLII. törvény, 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelező átvételi árakról.

5 A 2001/77/EK Irányelv alapján kötelező megújuló villamos energia termelés
Magyarországnak 3,6 %-os arányt kell elérni a évi bruttó villamos energia fogyasztáshoz viszonyítva, ami ~1600 GWh. Rendelkezésre álló megújuló források: napenergia szélenergia vízenergia geotermia biomassza

6 Megújuló energia felhasználások 2004.
Megújuló energia fajta Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás GWh TJ/év TJ/év Víz energia Szél energia , Geotermia Napkollektor Fotovillamos , ,36 Tűzifa Egyéb szilárd tüzelő Szennyvíz tisztítási gáz , Hőszivattyú Egyéb növényi hull Hulladék égetés , Összesen TJ/év

7 Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya
Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: ,8 % tűzifa és egyéb biomassza ,0 % geotermia ,6 % megújulóból termelt villamos energia ,3 % biogáz és kommunális hulladék égetés ,2 % napenergia ,1 % egyéb

8 Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)

9 Megújuló energia program
átvételi kötelezettség előírásával kedvező pályázási lehetőségekkel, támogatási rendszerrel (kamat-, beruházás-, ártámogatás) adó-visszaigénylési lehetőséggel (nyereség-, jövedelemadó stb.), reális átvételi ár meghatározásával tudatformálással, meggyőzéssel.

10 Megújulóból termelt villamos energia 2003-ban
GWh Részarány % Vízerőműben termelt 171, ,57 Biogázból termelt , ,06 Szélerőművi termelés , ,01 Biomassza vill. en. termelése 109, ,36 Összes megújulóból termelt 302, ,91/0,79 Összes hazai áramtermelés GWh Bruttó fogyasztás GWh

11 Megújuló alapú villamos energia termelés (2004. Előzetes)
GWh Részarány btto/meg. (%) Vízerőművi termelés 210, ,510 Biogáz alapú termelés 23, ,056 Szélerőművi termelés , ,013 Napelemes , ,000 Biomassza vill. en. termelése 635, ,542 Összes megújulóból termelt 873, ,121 Hazai áramtermelés ~ GWh Btto. fogyasztás ~ GWh

12 Biomassza alapon termelt villamos energia megoszlása 2004
Előzetes AES Kazincbarcika ,3 GWh AES Tiszapalkonya ,7 GWh Bakonyi Erőmű Ajka ,0 GWh Pannon Power Pécs ,0 GWh Mátrai Erőmű Gyöngyösvisonta ,0 GWh Növényolajgyár Martfű ,7 GWh Bátortrade Nyírbátor biogáz ,5 GWh

13 2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés
GWh Részarány % Vízerőművi termelés 180, ,43 Biogáz alapú termelés , ,06 Szélerőművi termelés , ,02 Napelemes (fotovillamos) , Biomassza vill. en. termelése , ,02 Összes megújulóból termelt , ,08/2,53 Várható hazai áramtermelés GWh Várható btto fogyasztás GWh

14 Átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi ára 2/2005. (I.13.) és a 9/2005. (I.21.) GKM rendeletek A megújuló energiaforrások által termelt villamos energia átvételi árai: Csúcsidőszak ,74 Ft/kWh Völgyidőszak ,51 Ft/kWh Mélyvölgy időszak ,38 Ft/kWh Átlagos napi átvételi ár ,20 Ft/kWh Éves átvételi átlagár 18,76 Ft/kWh /2005-ben ünnepnap és hétvége 115 nap/

15 Megújulóból megvalósult beruházások
Szigetvár MW távfűtés biomassza t/év TJ Mátészalka MW távfűtés biomassza t/év TJ Körmend MW távfűtés biomassza t/év TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza t/év TJ Papkeszi MW ipari hő biomassza t/év TJ Nyírbátor 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz ,5 GWh Mosonszolnok db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

16 Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból
Hő- és/vagy villamos energia termelés biomassza alapon Balassagyarmat 2 MW GWh t/év TJ Szentendre 9 MW + 1,4 MW 8 GWh t/év TJ Pornóapáti MW faapríték t/év TJ Erőművi áramtermelés Ajkai erőmű biomassza MW et/év 2,6 PJ GWh AES erőmű biomassza 30 MW 200 et/év 3,4 PJ GWh Pécsi erőmű biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ GWh Szélturbina farmok MW GWh/év A környezetvédelmi hatóság eddig 600 szélturbina építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére.

17 Távhőszolgáltatásra megvalósult biomassza beruházások
Tata 5 MW távfűtés biomassza t/év TJ Szigetvár MW távfűtés biomassza t/év TJ Mátészalka MW távfűtés biomassza t/év TJ Körmend MW távfűtés biomassza t/év TJ Szombathely 7 MW távfűtés biomassza t/év TJ Salgótarján 0,5 MW távfűtés biopellett t/év TJ Szentendre MW+1,4 MWv létesítmény- és távfűtés biomassza t/év; 8GWh TJ Papkeszi MW ipari hő biomassza t/év TJ Összes tüzelőanyag igény t/év

18 Új erőművek megújuló forrásokon
Fatüzelésű erőművek Szélerőművek erőművek Hulladéktüzelésű erőművek Energianövényt hasznosítók Földhő-hasznosító erőművek Kis vízerőművek Naperőművek I. II.

19 Az ország összterülete 9,303 millió ha (100,0%)
Erdővel borított ,823 millió ha ( 19,6%) Erdővel borított ,572 millió ha ( 16,9%) Összes élőfakészlet ~330 millió m3 (100%) Éves növekmény ~12 millió m3 ( ~4%) Éves fakitermelés ~7 millió m3 ( ~2%) Fa az erőművekhez (terv) kb. 1,0 millió m3 Fa a Pécsi Erőműhöz (terv) kb. 0,4 millió m3 Fa a Borsodi Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m3 Fa az Ajkai Erőműhöz (terv) kb. 0,3 millió m3

20 Biomassza alapú villamos energia
1000 GWh erejéig viszonylag nagyobb nehézségek, különösen magas költségvetési támogatások nélkül teljesíthető. A három erőmű 2005-re tervezett faalapú villamos energia termelési értéke ~840 GWh és ezt egészíti ki a többi (víz, szél, biogáz) alapon történő termelés. A további elvárás, mintegy 600 GWh teljesíthetősége azonban könnyen teljesíthető lehetőségeken túl mutat. Ezen igény teljesítéshez szükséges villamos energia termelő kapacitás (pár darab max. 20 MW-os blokk) kiépítése, nem lenne olyan gond, mint a hozzávaló tüzelőanyag biztosítása.

21 600 GWh előállításához a növekmény források
vízenergia 9 MW GWh szélenergia ~25 MW GWh geotermia 2-5 MW GWh Fennmaradó rész megtermelhető: az EU által előírt hulladék kezelésből származó anyag hasznosításából (égetés, pirolízis, magas hőmérsékletű gázosítás) Biomasszából, energetikai növénytermesztés útján. -

22 Új biomassza forrás lehetőségek
erdőtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdőtisztítás közmunka alapon, „öregfa” begyűjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelős növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói.

23 Feladatok El kell indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítését. Beindítani a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett „öregfa” begyűjtési programot. Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

24 Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon 2003/30/EK Irányelv alapján
Bio-motorhajtóanyagok: 2233/2004. (IX. 22.) korm. hat. 354/2004.(XII. 22.) korm. rend. 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot;   Meg kell vizsgálni az elhasznált étolaj-hulladékok biodízel gyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi, vonatkozásait. Az Európai Unió 30/98. sz. Gázdirektívája augusztus 18-i hatályba lépését követően 8 év alatt kell a tagországoknak a 43 %-os piacnyitásig eljutniuk.

25 Biomassza hasznosítás elősegítése
Vidékfejlesztési feladatok és a régiókra lebontott részfeladatainak meghatározása, Tudásközpontok létrehozása a feladatok koordinálásának és egyes részeinek kidolgozására, alkalmazott technológiák kifejlesztése, hazai és EU-s pályázatok előkészítése, kidolgozása Innovációs, kutatás-fejlesztési feladatok meghatározása és kidolgozása: - termesztés technológia, betakarítás gépesítés, fajta kísérletek - tüzeléstechnológia és berendezés fejlesztés - logisztikai feladatok és az ellátás biztonságának vizsgálata - oktatási, tudatformálási szcenáriók kidolgozása

26 Energetikai növénytermesztés 1.
Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázása és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.) száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek) olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) vetése

27 Energetikai növénytermesztés 2.
Környezeti hatások: csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások mérséklődnek az eróziós károk rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

28 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Bohoczky Ferenc vezető főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium