Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.. Prológ •nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság •kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.. Prológ •nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság •kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk."— Előadás másolata:

1 Finnugor néprajz 4. óra

2 Prológ •nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság •kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum •történelmi, földrajzi tényezők •3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő, földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek •a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak •a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság •agrárkultusz •áldozóhelyek •ünnepek •halottkultusz

3 Finnek •12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is •de: Ny-K határán •földművelés nagy hagyományai (égetés, csapolás) • vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor, prémes állatok, fóka); rovásjelek •halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós) •kétnyomásos, tejgazdaságok) •16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás

4 Finnek •D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn. •K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák •viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán •Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka •Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja •szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki

5 Észtek •skandináv, balti, német és orosz hatás •Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve. ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés •főként tengeri halászat •nyugati és északi csoport – skandináv hatás, keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg

6 Észtek •régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések •faluközösségek •rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19. sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés •női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat

7 Észtek •Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap •női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya •D: ua. + térdig érő vállkendő •Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon, merevített kendő •szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt Kalotaszeg) •szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző

8 Észtek •gyapjú – geometrikus minták •ötvösművészet (karcolt, kőberakásos) •fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka •rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa, káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke •szaunakultúra •áldozókövek •néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos- és Táncosünnepek)

9 Vepszék •sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos- égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem •20 sz-ig faluközösség, nagycsalád •lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági épületek, T alakú, zárt udvar •női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes övvel, dísztörölközővel •savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz •piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű figurák •csónak alakú, ló/madár mintás csanak

10 Vótok •halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm. • 18. sz. erdőgazdálkodás •erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök) •női viselet: •lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz •asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő •idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor

11 Izsórok •NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat •irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat •kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás •fazekasság •anyagi kult. szinte teljesen orosz •női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő •Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz •19. sz. szarafán

12 Lívek • sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem •német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás •erdei méhészet •kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás, fókavadászat, kereskedelem •nők gyűjtögettek •csak kertgazdálkodás (mocsár miatt) •20 sz.-ig kémény nélküli boronaház •női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő •ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid kabát

13 Karjalaiak •földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke •állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén •19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák •hagyományos mesterségek: kovács, takács, bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek •nyírkéreg- és famegmunkálás •felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok

14 Karjalaiak •folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak •kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági épületek, fedéllel összekötve •nagycsalád •kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon (spec.) •tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing, Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya •ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv •rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé

15 Számik •folyami és tengeri halászat (hálós) •réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei), nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából) •erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre •réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja) •gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot •szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak forma, régen egy fából, a 2. támlás

16 Számik •szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg •csónak: erdeifenyő deszkákból •családok közössége (siida), közös tulajdonú föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött •gazdálkodás a siida területén belül •választott siidagyűlés, de a sámánok is •nyári és téli szállás •a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)

17 Számik •kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém •nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb •téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó •lábasházak (lábak zsírozva) •ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda •rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is •munkamegosztás •csontmegmunkálás

18 Mordvinok •erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek •prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó •faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák •kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás •közös apai őstől származó nagyobb közösségek

19 Mordvinok •folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos •régen házfront az udvar felé, gazdasági ép. szétszórva, később párhuzamosan v U alakban •először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd két- és háromosztatú, D: agyag, vályog •oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó •női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer, hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző •ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)

20 Mordvinok •hímzés: geo, stilizált állat, növény •díszes jegyajándékok (pl. guzsaly) •ablakdíszek (csipkés) •savanyú kenyér, kovásztalan tészta •marha-, rituálisan lóhús •kása •savanyított tej, mézsör, kvasz

21 Marik •hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz •daru, vadlúd, hattyú az istenek madara •kerítő- és rekesztőhalászat •erdei méhészet; hegyi mariknál kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan •patriarchális faluközösség; tyúktojás fizetőeszköz •legeltetés

22 Marik •arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége •20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal •szent ligetek •nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa) •folyómenti falvak; vö. mordvin •rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha); hombár-kamra (nyári lak);fürdőház

23 Marik •kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka” •női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma •ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán •népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret, háncs, nyírkéreg

24 Komik •termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás •prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai komik:arzénos cigipapírral rókára •szigonyos/szákos halászat, de horgászat is •istállózó állattartás: szm., ló, juh •faluközösség, nagycsalád, jelek (pas) •észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény, öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok •ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák •művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus •pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör

25 Udmurtok •két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes) •földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó) •ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó) •legeltető-istállózó állattartás •erdei méhészet, később kasos

26 Udmurtok •női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes •ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás •ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü

27 Hantik • sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi •20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek •réntartás, piacorientált halászat, vadászat •csónak, szán, síléc •vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház, lábaskunyhó, változó szállásterületek •nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás •női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda

28 Manysik •ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú) •alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás •hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek •réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés •gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder) •rekesztéses halászat, prémvadászat

29 Manysik •csónak-szán-sí •kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém), egyosztatú boronaház, lábasházak •bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a férfiak és a gyerekek •női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés, kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf •ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos

30 Irodalom •kötelező: – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni •egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: – tananyag menü Csepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.


Letölteni ppt "Finnugor néprajz 4. óra 2010.03.11.. Prológ •nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság •kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek alapján beszélhetünk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések