Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ruházati áruismeret 1. rész A szálas anyagok rendszere, a természetes szálas anyagok Szegediné Lengyel Piroska Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ruházati áruismeret 1. rész A szálas anyagok rendszere, a természetes szálas anyagok Szegediné Lengyel Piroska Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi."— Előadás másolata:

1 Ruházati áruismeret 1. rész A szálas anyagok rendszere, a természetes szálas anyagok Szegediné Lengyel Piroska Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar 2008/2009. tanév Tantárgy: Üzleti vállalkozás II. Ruházati szakma

2 A textilipar nyersanyagai A textilipar nyersanyagai Szál = „végtelen” hosszúság, szűk keresztmetszet. Szál = „végtelen” hosszúság, szűk keresztmetszet. SZÁLAK ROSTOK SZÁLAS ANYAGOK Pamut, gyapjú szál, amelyek további szálakra nem bonthatók ELEMI SZÁLAK HÁNCSROSTOK LEVÉLROSTOK GYÜMÖLCS ROSTOK Több elemi szálból álló kötegek, len. kender, manila kender Meghatározatlan hosszúságú szálak, viszkóz, nylon FILAMENTEK

3 A szálas anyagok rendszerezése

4 természetes szálas anyagok szervesszervetlen Növényi eredetű Állatieredetű Ásványi eredetű MagszálHáncsrostLevélrost Gyümölcs rost SzőrökMirigyváladékok PamutKapok Len Kender JutaAnanászSzizál Manila kender KókuszGyapjúAngóraMoherNyúlszőr Hernyó- selyem Azbeszt

5 mesterséges szálas anyagok szervesszervetlen természetes alapú mesterséges alapú szénhidrátfehérjekaucsukpoli- kondenzátum poli- merizátum poli- adduktum ViszkózAcetátTriacetátKazeinSzójaKukoricaGumiPoliészterPoliamidPOEPOPPVCPOANPOVAPOUÜvegszálFémszál

6 A szálas anyagok fontosabb használati tulajdonságai

7 Feldolgozás, ruházkodás szempontjából fontos tulajdonság FELÜLET, ALAK Hossz, átmérő, finomság Finomsági szám: A szálas anyagok hosszának és tömegének a viszonyszáma. METRIKUS (NM)DENIER (DEN)TEX (TEX) Hány méter hosszú szálnak a tömege 1 gramm Pl. NM 3000 A nagyobb a finomsági számú szál a vékonyabb. (Pamut, len, kender, gyapjú) m hosszú szálnak a tömege hány gramm. Pl. 15 Den A kisebb finomsági számú szál a vékonyabb. (Hernyóselyem, viszkóz-, szintetikus selyem m hosszú szálnak a tömege hány gramm. Pl. 15 Tex A kisebb finomsági számú szál a vékonyabb.

8 Nagy-molekulájú, lineáris (lánc alakú), síkhálós vagy térhálós vegyületekből épülnek fel A lánc molekulák elhelyezkedése lehet párhuzamos, sok oldalirányú kapcsolattal - rendezett, kristályos jellegű -, vagy kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű. kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű. BELSŐ FELÉPÍTÉS Rendezetlen amorf Kristályos + amorf (üvegszerű)

9 Nagy-molekulájú, lineáris (lánc alakú), síkhálós vagy térhálós vegyületekből épülnek fel A lánc molekulák elhelyezkedése lehet párhuzamos, sok oldalirányú kapcsolattal - rendezett, kristályos jellegű -, vagy kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű. kuszált, kevés oldalirányú kapcsolattal - rendezetlen, amorf jellegű. BELSŐ FELÉPÍTÉS Szakítószilárdság, nyúlás, rugalmasság A szálas anyagok leggyakoribb igénybevétele a húzás, koptatás, hajlítgatás. Mérése: szakítóerő - szakítószilárdság – szakítónyúlás. Szakítóerő (gramm) / finomsági szám A szál elszakításához szükséges erőA szál szakadásakor mért nyúlás

10 Általában higroszkópos tulajdonságúak. A pamut kivételével nedvesség hatására a szálas anyagok szakítószilárdsága csökken, és növekszik a maradó nyúlásuk. Igen fontos követelmény a jó nedvszívó képesség és a környező levegőbe való elpárologtatás. NEDVSZÍVÓ KÉPESSÉG HÓSZIGETELŐ KÉPESSÉG A ruházatnak biztosítania kell a test és a környezet közötti hőkicserélődést. A jó hőszigetelést a szálak és a fonalak közé zárt levegő biztosítja. A szálak általában jó hővezetőkRossz hőszigetelők

11 FÉNY ÉS HŐ HATÁSA A SZÁLAKRA Napfény A szálak szakítószilárdságát csökkenti Hőhatás Mosás, vasalás hatására csökkenhet a szálak szakítószilárdsága, rugalmassága

12 Természetes szálas anyagok Növényi eredetű szálak és rostok

13 PAMUT PAMUT Magszál

14 Pamut=a gyapotnövény magszála Gyapot: a mályvafélék családjába tartozó, fa vagy cserje. Legelterjedtebb változata a 0,2-2 m magas cserje. Fagyra érzékeny, fény- és hőigényes.

15 A gyapotot kézzel vagy géppel szedik. A gyapotot kézzel vagy géppel szedik.

16 Gyapotszedő gép TISZTÍTÁS A magtokok tisztítása a gyapotföldön EGRENÁLÁS EGRENÁLÁS A magszálak leszedése a magról A magszálak leszedése a magról Főtermék: magszál Melléktermék: Gyapotpihe (lintersz) Vattagyártás Olaj (gyapotmagból sajtolással) Ipari olaj BÁLÁZÁS Textilgyár Elsődleges feldolgozás

17 Mikroszkópi képe  Szabálytalanul csavarodott, összelapult cső alakú sejt.  Keresztmetszete bab, vagy vese alakú.  Éretlen, holt szál lapos, túl érett szál kerekded.

18 Fizikai - kémiai - higiéniai tulajdonságai  Hossza:  Rövidszálú mm durva, vastag falú, merev  Középszálú mm vékony falú, hajlékony  Hosszú szálú mm igen finom, lágy, erősen csavarodott  Szakítószilárdsága jó, de fajtától és érettségtől függően változó, nedves állapotban nő - A pamutból készült áruk károsodás nélkül jól moshatók.  Jó nedvszívó képességű (a felületén levő viaszréteg gátolja a nedvszívó képességet eltávolítva vattagyártás)  Kémiai felépítése: %-a cellulóz, ami főzéssel 99 %-ra is javítható. (kísérő anyagok kioldódnak)  (színezéskor a pamutanyagokat főzik, viaszréteg eltávolítása után a festékanyagot könnyen felveszi!)  Oldószere a réz - oxid - ammóniák (megduzzasztja, majd feloldja, műselyemgyártáskor hasznos tulajdonság)

19  Tömény és híg szervetlen savak (kénsav, sósav, salétromsav) erősen roncsolják (cellulóztartalom hidro- cellulózzá alakul)  Tömény és híg szervetlen savak (kénsav, sósav, salétromsav) erősen roncsolják (cellulóztartalom rideg, törékeny hidro- cellulózzá alakul)  Híg szerves savak (hangyasav, ecetsav) selymes fényt, ropogós fogást ad a pamutnak  Tömény szerves savak bontják a cellulózt.  Lúgok –NaOH - hidegen nem támadják meg.  Levegő jelenlétében, lúgban főzve károsodik.  Levegőtől elzártan, lúgban főzve nem károsodik! Mercerezés: Tömény, hideg nátronlúgban a pamutszál megduzzad, felülete sima lesz, és erősen megrövidül. Ha a megrövidülést feszítéssel megakadályozzák, a pamutszál mosás és szárítás után is sima felületű marad, és fényessé válik. A Pamut legkiválóbb minőségjavító eljárása: - szakítóerő 50 %-kal nő – nedvszívó képesség nő – az anyag könnyebben, szebben festhető

20  Rövid ideig tartó 120 C körüli hőmérséklet nem károsítja, jól vasalható  Napfény hatására szakítószilárdsága erősen csökken, tűző napfényben óra után - szilárdságának több, mint a felét elveszíti. (pamutfüggönyök gyengülése!!!)  Jól fehéríthető nátrium-hipo-klorittal  Baktériumoknak, gombáknak kevésbé áll ellen  Meggyújtva gyorsan ég, égő papírra emlékeztető szagú, kevés hamu marad vissza.

21 Sokoldalú  Alsó és felsőruházati cikkek  Divatáruk és öltözék- kiegészítők  Lakástextíliák  Háztartási és műszaki cikkek  Ágyneműk  Gyógyászati cikkek  Vegyipari alapanyag Felhasználása, jelentősége „FEHÉR ARANY”

22 Rostok Levél rostok Háncsrostok Gyümölcs rostok

23 Háncsrostok Háncsrostok  Epidermisz (védelem)  Háncsréteg (rostok helye!)  Kambiumréteg (a szár vastagodásáért felel!)  Fás réteg (elfásodott sejtek)  Bélüreg (üres csatorna) A növényi szár keresztmetszete ROSTOK A pamut elemi szálaihoz hasonló méretű sejtekből épülnek fel. A sejteket növényi ragasztóanyag - PEKTIN - ragasztja össze. A rostok hossza a szár hosszától függ. Finomságuk a növény érettségi állapotától függ. Legfinomabbak közvetlenül virágzás után. (később lignin rakódik a rostokra)

24 A háncsrostok feltárása A szár fás részét rovátkolt henger- párokkal összetörik és eltávolítják. A szár fás részét rovátkolt henger- párokkal összetörik és eltávolítják. DURVA ROSTOK A háncsrostkötegek elválasztása a szár többi részétől Mechanikai feltárással Biológiai feltárással Vegyszeres feltárással Áztatás mikrobák segítségével, amelyek elbontják (vízben oldhatóvá teszik) a pektint. SZILÁRD, HAJLÉKONY, FINOM ROSTOK A pektint vegyszerekkel bontják le TÖRÉKENY, MEREV ROSTOK

25 A kiázott kóró kezelése A víz eltávolítása. A víz eltávolítása.Sátorozással.Alagútban. A kórókban maradt víz mennyisége % - Szárítás Törés Tilolás A kóró bordázott hengersoron halad át. A száraz, fás rész pozdorjává törik, nagy része a hengerek között kihullik. Finom-törés A fásrész és az apró rostok különválnak a szép hosszú rostoktól. TILOLT ROST TILOLÁSI KÓC TILOLT KÓC BÁLÁZÁS FONODA

26 TILOLÁS

27 Tilolás

28 LEN

29 A legfontosabb rostnövény  Mérsékelt égövön termesztik.  Hőigénye a gyapoténak 40%-a.  Északi len („rost len”): rostjai hosszabbak, finomabbak, magjai apróbbak.  Déli len („olaj len”): sok és nagy magvú, rostjai durvábbak. sok és nagy magvú, rostjai durvábbak.

30 Mikroszkópi képe  Hosszú, vékony csövecske alakú bélüreg Keresztmetszete szabálytalan ötszög, vagy sokszög Hosszanti felülete csíkozott

31 Fizikai-kémiai tulajdonságai  Anyaga: %-a cellulóz, a többi lignin, pektin, viasz, víz.  Nedvszívó képessége jó, súlyának 20%-át kitevő nedvességet is képes magába szívni.  Lúgban főzve szép fényét elveszíti, szakítószilárdsága gyengül. (a sejtek közötti pektin oldódik)  100 C foknál magasabb hőmérsékleten szilárdsága gyengül.  Halványsárga színű, esetleg gyengén szürkés és fényes.  Szakítószilárdsága nagyobb, mint a pamuté  Hővezető képessége csak kissé jobb, mint a pamuté.  (a len-szövetek lényegesen hidegebbek, hűvösebb tapintásúak – a len sejtek laposabbak, nagyobb felületen érintkeznek a testtel)  Kopásállósága jobb, mint a pamuté.  Jól fehéríthető, színezhető. Mángorlás után ezüstösen csillog.

32 Felhasználása, jelentősége Brüsszeli csipke Batiszt zsebkendő ………………….. Durva ponyva

33 KENDER  Melegebb éghajlatot igényel, mint a len.  Északi kender (sok mag, kevés rost)  Déli kender (sok rost, kevés mag)  Virágzáskor kell aratni!

34 Jellemző tulajdonságai - felhasználása  Mikroszkópi képe a lenéhez hasonló, de a sejtek végei lekerekítettek.  Szakítószilárdsága nagyobb, mint a lené.  Nyúlása igen kicsi, 1-2 %.  Ponyvák, kötelek, zsákok, szőnyegek, törlőruhák, tűzoltó tömlők, zsinórok, kötöző zsinegek, vízvezeték tömítő anyag…….

35 Egyéb rostok AGAVE

36 Egyéb rostok KÓKUSZPÁLMA

37 Egyéb rostok MANILAKENDER

38 Egyéb rostok YUKKA

39 Melyik szál/rost mikroszkópi képét látjuk?

40 pamut kapok juta rami len kender sizál manila kender

41  a.) A pamutszál hosszanti képe összelapult cső alakú, szabálytalanul csavarodott, keresztmetszete általában vese, piskóta vagy bab alakú.  b) Az indiai és a jávai kapok magtokjának belső faláról leválasztott magszálak mikroszkópi képe vékony falú csőhöz hasonló; a csőfal vékonyságát a szálak bélüregét kitöltő ágyazó folyadék légbuborékai érzékeltetik.  c) A juta elemi sejtjei sokszög keresztmetszetűek, éles sarkokkal.  d) A zöld vagy indiai rami és a fehér vagy kínai rami szárából nyert rostok lapos és hosszirányban csíkozott elemi sejtekből állnak.  e) A lenrostok pektinnel összeragasztott, szögletes keresztmetszetű elemi sejtekből épülnek fel.  f) A kenderrostok elemi sejtjeinek keresztmetszete szögű, legömbölyített sarkokkal.  g) A cm hosszúságú durva, merev szizál rostok elemi sejtjei sokszögletűek, bélüregük nagy.  h) A manilakender 1...2,5 m hosszú rostjait nagy bélüregű, ovális vagy szabálytalanul sokszögletű elemi sejtek alkotják

42 az állati eredetű szálas anyagok közös jellemzői ÁLLATI EREDETŰ SZÁLAS ANYAGOK

43  Szerves vegyületek: C, H, O, N + S, P  Aminosavakból épülnek fel  Lehetnek:  Proteinek: csak aminosavakból épülnek fel. KERATIN (gyapjú) FIBROIN, SZERICIN (hernyóselyem) KERATIN (gyapjú) FIBROIN, SZERICIN (hernyóselyem)  Proteidek: az aminosavakon kívül más alkotórészt is tartalmaznak.  Legnagyobb részük amorf anyag, de a gyapjú és a hernyóselyem fehérje kis rendezettséget mutat. < cellulóz rendezettsége (pamut) Kisebb a szakítószilárdsága. jobban nyúlnak Kisebb a szakítószilárdsága. jobban nyúlnak  A fehérjeláncok térhálósodhatnak kiváló rugalmasság Fehérjevegyületekből állnak

44  A hídszerű kötések lúgra érzékenyek nedvesség hatására gyűrűs szerkezetűvé alakulnak, a szálak erősen zsugorodnak  Fehérjeláncokat a lúg megbontja Mosás, színezés csak lúgmentes anyagokkal!  Tömény ásványi savak roncsolják, hígított savaknak ellenáll.  Fényre, hőre érzékenyek.  Meggyújtva láng nélkül, perzselődve égnek, kellemetlen égetett hajszagúak. KARBONIZÁLÁS Tisztító eljárás Híg, kénsavas kezelés, amelynek hatására a növényi szennyező anyagok elszenesednek.

45 Gyapjú Állati szőr

46 Gyapjú Gyapjú A juhok testét borító szőrzetet. Ritkábban más állatok (angórakecske, kasmírkecske) szőrzetét is nevezik gyapjúnak, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú).

47 A gyapjú a szálas anyagok között  Az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag  A világ 74,7 millió tonna szálas anyag - termelésének 1,7%-át teszi ki  Ez a mennyiség hosszú ideje változatlan, mert a juhállomány és az egy-egy állatról lenyírható mennyiség gyakorlatilag állandó.

48 A gyapjú feldolgozása Csak melegebb éghajlatú vidékeken  Úsztatás – „úsztatott gyapjú”  Langyos, szappanos vízzel mosás – „háton mosott gyapjú” 1. NYÍRÁS (évente egyszer-kétszer)  „Zsírban nyírt gyapjú” – minden előkészítés nélkül nyírt gyapjú  „nyíró súly” – a lenyírt bunda súlya (3,6 kg -11 kg)  Rendement: a szennyes, zsíros gyapjúból nyerhető tiszta, fonásra alkalmas gyapjú %-ban kifejezett mennyisége 2. OSZTÁLYOZÁS (has, hát, fej…) Pehelyszőr, felszőr, sörte szőr, tüskés szőr 3. KEZELÉS szikkasztás - zsákolás - szállítás

49 A gyapjúszál tulajdonságai Mikroszkópi képe Felülete pikkelyes Keresztmetszete: pikkelyréteg kéregréteg bélréteg Hosszúkás, kissé megcsavarodott, szorosan egymáshoz kapcsolódó sejtekből áll. A durva felszőrben velőt tartalmaz, a szál merev és rugalmatlan. A finomabb szőrökből hiányzik.

50  Alakja ívelt, hullámos. Annál finomabb, mennél íveltebb. Finomságának „mérőszáma” = az 1 cm-re eső ívelődések száma. Finomságának „mérőszáma” = az 1 cm-re eső ívelődések száma.  Szálátmérő – finomsági osztályok

51 Általános megjelölés OsztálySzálátmérőmikronÍveltség Finom gyapjú Finom merinó AAAAA (5A) 17 alatt > 12 Merinó AAAA (4A) AAA (3A) AA (2A) A1A Középfinom gyapjú Nemesített pusztai juh B1B KeresztezettC1C2C Pusztai juh D1D2D , alatt Durva gyapjú EF felett HullámosSima

52 MERINÓ JUHOK MAGYAR MERINÓAUSZTRÁL MERINÓ

53 CIGÁJA JUHOK CIGÁJA JUH

54 RACKA JUHOK PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH

55 PUSZTAI JUH

56 Fizikai – kémiai - higiéniai tulajdonságai  Szálhossz: > 70 mm fésűs gyapjú: erős sima fésűsfonal készítésére alkalmas < 70 mm kártolt gyapjú: vastagabb, borzas fonal készítésére alkalmas  A leggyengébb szakítószilárdságú szálas anyag  Nyúlása nagyfokú (száraz állapotban akár 50 %-os is lehet a nyúlása)  A legrugalmasabb szálas anyag (20-30 %-os nyúlás esetén is visszanyeri eredeti alakját terhelés után)  A gyapjúáruk nem gyűrődnek  A legjobb nedvszívó. (30-40% nedvességfelvétel esetén is száraz tapintású)

57 Fizikai – kémiai - higiéniai tulajdonságai  NEMEZELŐDÉS  A gyapjúszálak meleg, nedvesség és vegyszerek, nyomkodás és mozgatás hatására összefüggő lappá alakíthatók: NEMEZ (FILC)  Elősegíti: a szál pikkelyes felülete, íveltsége, hajlékonysága, rugalmassága.  Gyapjúszövet felületén nemezréteg kialakítása = KALLÓZÁS  Kémiai összetétele: keratin fehérje (kéntartalmú vázfehérje)  Lúgokra érzékeny, melegen megtámadják, forrás hőmérsékletén feloldják.  Savak, csak tömény állapotban, és magas hőmérsékleten károsítják.  Fehérítésre kénessav és sói, és hidrogén-peroxid alkalmazható.  Klórozás: célja a pikkelyréteg szétroncsolása, a nemezelődés meggátolása. (sok mosásnak kitett kötöttáruk!!)

58 Gyapjú jelentősége  a ruházkodásban (férfi, női ruha, kabát szövetek, KH kelmék, alsóruházat, divatáruk…)  a lakástextíliák (takarók, szőnyegek, bútorkárpit-anyagok) körében kiváló melegtartó képességének, puhaságának, rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető kiváló melegtartó képességének, puhaságának, rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető  Ipari alkalmazása főleg a nemezgyártásban számottevő

59 „Tiszta élő gyapjú”

60 Hernyóselyem Mirigyváladék

61 Valódi selyem A selyemhernyó fonómirigyeinek levegőn megszilárdult váladéka A selyemhernyó fonómirigyeinek levegőn megszilárdult váladéka „Nyers selyem”

62 Selyemhernyó az eperfalevélen PeteHernyó Négyszer vedlenek Négyszer vedlenekGubózás Fonómirigyei által termelt váladékba, 2-3 nap alatt BábLepke Váladékával felnyitja a gubót és kibújik

63 A gubók feldolgozása A bábot a gubóban forró levegővel elpusztítják A gubókat portalanítják, osztályozzák. A gubókat rövid ideig főzik (90 C-os vízben), a „szericin” ragasztóanyag felpuhul. Lengő kefével megkeresik a gubószálak végeit. Gombolyítás 3-4 szálat összefogva gombolyító tálban megkezdik a legombolyítást. GREGE Hulladék selyem

64  A selyemgubóból kb. 400–600 méter hosszú selyemszál fejthető le.  1 kg gubóból – 3000 db – kb. 250 g szálat nyernek.  Egy - egy gubószál nem lenne elég erős, ezért 3–8 gubó szálat egy fonallá egyesítenek, ez a grége. A grége sodrat nélküli szál:  közvetlenül is felhasználni  igen gyakran több grége összecérnázásával állítják elő az iparban használatos selyemfonalakat

65 Mikroszkópi képe A szál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, a szál oldalai szinte laposak, sok fényt vernek vissza, ami a szálak fényét adja.

66 Nyers és hámtalanított selyem ANYAGA Fibroin fehérje Nagy szakítószilárdságot ad a szálnak Szericin fehérje (hámfehérje) Merevvé teszi a szálat, fényét tompítja. eltávolítása = hámtalanítás A szericin-réteget magas hőmérsékleten a szál felületéről szappanoldattal leoldják. Ecru = kismértékben hámtalanított selyem Souple = nagyobb mértékben hámtalanított selyem Cuite = teljes mértékben hámtalanított selyem

67 Nyers és hámtalanított selyem Nehezítés A hámtalanításkor bekövetkezett súlyveszteség pótlása, csersavval és ónsóval. Pari nehezítés (Nehezítő anyag = súlyveszteség) Pari alatti nehezítés Pari feletti nehezítés Hatása: A selyem fogása, esése javul, suhogóbb lesz. Szakítószilárdsága csökken.

68  Forró, híg lúgban a selyem feloldódik.  Híg szerves savakkal javítható a fogása és a fénye  Tömény kénsavval „krepphatás” érhető el, nyújtva a szálat fényes felületű lesz.  Jól fehéríthető kénessavval és sóival, és hidrogén- peroxiddal. Felhasználás Reprezentatív női és férfi ruhaanyagok Divatáruk és öltözék-kiegészítők

69 Selyemfonal-matringok

70 A természetes szálak és rostok felhasználásának története

71 A ruházat kialakulását befolyásoló tényezők A biológiai és társadalmi funkciók mellett a természet nyújtotta anyagok előfordulása is befolyásolta:  Hidegebb tájak lakói a bőröket és a szőrméket  A melegebb tájak lakói a növényi rostokat és a szálakat használták fel ruházkodási célra. Előzmények:  Kezdetben halászathoz, vadászathoz, földműveléshez különböző fonalakra volt szükség.  A növényi rostokat, az állati szőröket már az ősember is használta, a rövid rostokat összesodorta, hogy erősebb és hosszabb legyen, így készítette a köteleket, halászhálókat, gyékény-szőnyegeket….

72 HERNYÓSELYEM  A rövidebb szálak és rostok fonási nehézségei magyarázzák, hogy az első ruházkodáshoz felhasznált textil- nyersanyag a fonást nem igénylő hernyóselyem volt. a fonást nem igénylő hernyóselyem volt.  Kínában már i.e –ben foglalkoztak selyemhernyó tenyésztéssel és selyemszövéssel.  A szigorú kiviteli-tilalom miatt a selyemhernyó-tenyésztés titka csak i.sz. 560 táján került el Bizáncba, majd Itáliába, majd ezután rohamos fejlődés következett be.  Hazánkba 1760 körül indult meg a selyemhernyó tenyésztés Pellérden (Pécs mellett), ahol selyemfeldolgozó üzem, fonoda és szövöde is létesült, kezdetben olasz munkásokkal

73  Az 1840-es években Kossuth és Széchenyi lelkesen buzdít a selyemhernyó-tenyésztés fejlesztésére  1848-ban az első felelős magyar minisztérium is foglalkozik a kérdéssel, és Klauzál Gábor földművelés-, kereskedelmi-, és iparügyi miniszter megállapítja a selyem beváltási árát.  A selyemhernyó tenyésztés nagyarányú fejlődésének a mesterséges szálak megjelenése vetett véget.

74 GYAPJÚ A hernyóselyem feldolgozásával szinte egyidős a gyapjú feldolgozása.  A régészek szerint az ember már i.e évvel megszelídítette a juhot.  Ókori sírokból i.e táján eltemetett, gyapjúszövetbe burkolt múmiák kerültek elő.  Az ókorban főleg Asszíria, Perzsia, Fönícia lakói foglalkoztak gyapjú-feldolgozással  A rómaiak is tőlük vették át a fejlett eljárásokat.

75 LEN  Egyiptomban már az i.e. harmadik évezredben ismerték és finom szövetté dolgozták fel.  A múmiákat lenszövetbe burkolták.  Felhasználása az egyiptomiaktól került át Indiába.  Az európai len-termesztés nyomai a Genfi-tó cölöpépítményeinek feltárásakor kerültek elő. Itt lenből készült szöveteket, hálókat, köteleket találtak.  Az európai len-termesztés a 19. század elején terjedt el, amit meggyorsított a Napóleon elleni angol kereskedelmi zárlat. Az angol hadihajók megakadályozták, hogy a tengerentúlról pamutot szállítsanak Franciaországnak. Ekkor kezdte el Napóleon szorgalmazni a len-termesztést, pályázatot hirdetett a lenipar fejlesztésére.

76 KENDER Ősi textilnövény.  Elterjedése, jelentősége a hajózással kapcsolatos.  Egy XVI. századi vitorlás hajóra több száz mázsa kötélzet kellett.  A kötélipar ebben az időben kizárólag kendert dolgozott fel.  Hazánkban a XVIII. század végén lendült fel a termelés, amikor a Habsburgok a tengeri hajózás fejlesztését szorgalmazták.  A XX. század elején a magyar kender-feldolgozó ipar már igen fejlett, 54 országba exportálta áruit.

77 PAMUT  A gyapotnövény magjából kipattanó szálakat először Indiában kezdték el gyűjteni és felhasználni.  A hinduk már az ókorban szállítottak pamutárukat Perzsiába, Egyiptomba, Kisázsiába, és Görögországba.  Európában a gyapot termesztése Nagy Sándor keleti hadjáratai nyomán indult meg.  Később a rómaiak, és az arabok (mórok) fejlesztették művelését.


Letölteni ppt "Ruházati áruismeret 1. rész A szálas anyagok rendszere, a természetes szálas anyagok Szegediné Lengyel Piroska Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések