Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A forradalom.  Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság peticiót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A forradalom.  Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság peticiót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én."— Előadás másolata:

1 A forradalom

2  Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság peticiót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én tartott gy ű lésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontú kérvényt, melynek tartalma a következ ő volt: "Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2. Felel ő s minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény el ő tti egyenl ő séget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti ő rsereget 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenl ő ség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el t ő lünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenl ő ség, szabadság, testvériség."

3

4  Aznap korán reggel Pet ő fi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak öszzegy ű ltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta ő ket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Pet ő fi 8 óra körül társaival a Pilvax- kávéházba ment, a kit ű zött id ő re csak hatan jelentek meg (Pet ő fi, Jókai, Bulyovszky, Seb ő, Gaál Ern ő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Pet ő fi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az el ő z ő leges megállapodás szerint el ő ször a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Pet ő fi és Jókai számára, itt Pet ő fi újból elszavalta el ő z ő éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi el ő adásokat és az el ő bbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, kés ő bb pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói el ő tt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette ő ket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely n ő ttön n ő tt.

5 A Pilvax kávéház

6  Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció els ő pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe venni, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéb ő l választmányi tagokul Pet ő fi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontú program és Pet ő fi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhet ő kényszerítést helyezvén kilátásba. A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva ezrével kerültek el ő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó es ő dacára szüntelen gyülekez ő közönségnek.[7] Ezek voltak a szabad sajtó els ő termékei. Míg a nyomtatás tartott, Pet ő fi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Ekkor Pet ő fi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban lev ő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

7

8  Délután 3 órakor a Múzeum téren népgy ű lést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Az összegy ű lt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait, melyeket a tanácsjegyz ő tájékoztatása szerint elfogadtak. Ezután Holovics tanácsnok kívánt gondolkozási id ő t, hogy e pontok tanácskozás alá vétethessenek. Megcáfolta ő t Rottenbiller Lipót alpolgármester, arra hivatkozván, hogy már egész délel ő tt tanácskoztak efölött. Ezután szónokolt Nyáry Pál Pest megyei alispán és a pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor, aki az els ő és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is sürgette. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.

9

10  Rögtön választottak egy rendre ügyel ő választmányt, melynek Pet ő fi is tagja volt. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítend ő t kinevezve, kívánta, hogy Táncsics Mihály, aki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán – miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha – szabadon bocsáttassék, és a censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától. E kívánata teljesítésére ½ 5 óra tájt átment Budára, s a hatósági épület udvarán zászlóalja köré gy ű lve, állhatatosan állt jogai kívánatai mellett, míg választmánya által kijelentették: hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: 1. Táncsics kiadatása, 2. a cenzúra eltörlése, 3. sajtóbíróságnak a nép közüli választatása; s egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni: ha azzal maga a nép saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezeivel vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.

11

12  E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseft ő l, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék el ő. Bajza mondta, hogy szívesen t ű zi m ű sorra. A színészek nemzeti szín ű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és Szózatot. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélked ő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép. Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

13

14  Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelent ő ség ű vé. A népnek legels ő teend ő je volt a nemzet ő rség tettleges életbeléptetését követelni, s evégre aláírásgy ű jtésbe kezdtek, néhány óra alatt több ezer aláírás gy ű lt össze. A nép követelte a fegyvereket. A katonai hatóság jelentette, hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a többi Komáromba vitetett. Lenn pedig a nép, mely már ekkor mintegy 20–25 ezerre ment, követelte a fegyvereket s fenyeget ő zött, hogy feltöri az arzenált, ha fegyvert nem kap. Ekkor alválasztmányt neveztek ki a fegyverek kiosztása tárgyában, s egyórai tanácskozás után Rottenbiller alpolgármester a teremben, Jókai pedig a városház terén összegy ű lt népet nyugtatta meg azon tervezet közzétételével, hogy az illet ő tömegek városnegyedenként külön oszolván, száz-száz férfit válasszanak ki maguk közül, akik óránként felváltva mint nemzet ő rök az éjjel kivilágított város nyugalma fölött ő rködjenek. A többi fegyverek kiadását a következ ő napokon fogják sürgetni.

15  Az utolsó jelent ő sebb harcképes seregtest, a Görgey vezette feldunai hadsereg feltétel nélküli fegyverletételére augusztus 13-án került sor Világosnál, az orosz Fjodor Vasziljevics Rüdiger tábornok csapatai el ő tt. Sok kisebb magyar csapat ett ő l külön tette le a fegyvert.

16


Letölteni ppt "A forradalom.  Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság peticiót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én."

Hasonló előadás


Google Hirdetések