Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító."— Előadás másolata:

1 Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP /1/A

2 REGENERÁCIÓ ÁLLATMODELLEKBEN Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP /1/A Dr. Balogh Péter és Dr. Engelmann Péter Transzdifferenciáció és regeneratív medicina – 3. előadás

3 TÁMOP /1/A Regeneráció regenerálódás A regenerálódás olyan morfogenetikai események összessége, mely során a részlegesen vagy teljesen elvesztett szerv helyreállítása megtörténik. Különböző szinteken van jelen a növényekben, a gerinctelenekben és a gerincesekben.

4 TÁMOP /1/A A soksejtű szervezetek regenerációs típusai Fiziológiai regeneráció Reparatív regeneráció Hipertrófia Morphallaxis Szövetsérülés vagy vesztés

5 TÁMOP /1/A Az őssejtek evolúciója •Az ősi ostoros egysejtűekből egy sejttömeg jön létre. • A felületen lévő sejtek osztódó és nem osztódó sejtekké alakulnak át, melyeket unipotens őssejteknek és normál testi sejteknek nevezhetünk. •A soksejtűség kialakulásával megnőtt az igény olyan migráló őssejtekre, melyek képesek átvenni a szervezet belsejében található sejtek szerepét.

6 TÁMOP /1/A Regeneráció a szivacsokban (Porifera) •A szivacsok egyik sejtpopulációja az archeociták, aktív őssejtek. • Az archeociták számos különböző sejttípussá differenciálódhatnak és önmegújhodásra is képesek. • Az archeocitákból képződnek a choanociták (légző és emésztő funkció) és a sclerociták (természetes immunsejtek). •Az archeociták oocitákat, a choanociták spermiumot hoznak létre. •Különleges esetben a choanociták átalakulhatnak transzdifferenciációval archaeocitákká.

7 TÁMOP /1/A Őssejtvonalak a Hydra-ban •A hidra testfalának epiteliális sejtjei állandóan mitotikusan osztódnak, továbbá mind ektodermális és endodermális epitél sejtcsoportok léteznek. •Ezt a két epitél sejtcsoportot őssejtek hozzák létre. A hidra epitél sejtjei képesek sikeres osztódások során önmegújhodásra és más specializált sejttípusok létrehozására (láb/tapogatók sejtjei). •Emellett egy interstitiális őssejt-réteg is képződik.

8 TÁMOP /1/A Regenerálódás a Hydra-ban •Kísérletesen szétszedett hidrák képesek újra aggregálódni 48 órán belül. • A különböző egyedek nem növelik meg a testméretüket, mivel a növekedés csak az elvesztett szövetek pótlására szolgál a gyomor és a tapogatók területén.

9 TÁMOP /1/A A Hydra őssejtek molekuláris faktorai •Notch jelátvitel • Wnt jelátvitel •BMP molekulák •JAK/STAT • Emlős őssejt génhomológok (Sox2+, Nanog, Oct3/4??)

10 TÁMOP /1/A I. Regeneráció a laposférgekben I. •A laposférgek édesvízi tavakban és forrásokban található kétoldali szimmetriájú állatok. •A laposférgek igen nagy regenerációs képességgel rendelkeznek, hogy sérült, elvesztett régióikat pótolják. •A planáriák regenerációja az un morphallaxis. •A morphallaxis során a sejtosztódás, regeneráció a sérült szövettől távolabb történik.

11 TÁMOP /1/A II. Regeneráció a laposférgekben II. Neoblasztok •A planáriák kétoldali regenerációját a neoblasztok irányítják. neoblaszt •A planária sejtjeinek mintegy 30%-a neoblaszt. •Neoblasztokat találhatunk a belső mezenhimális régióban, kivéve a garati szakaszt. •A neoblasztok mitózissal osztódnak, és önmegújításra képesek. Ezek az egyedüli osztódó sejtek a laposférgekben. •Ha a egy planária megsérül, akkor a sérülés helyére a neoblasztok bevándorolnak és osztódni kezdenek. •A neoblasztok bármilyen sejttípus létrehozására képesek (idegsejtek, reproduktív sejtek).

12 TÁMOP /1/A A neoblasztok molekuláris mintázata •Nanos RNS • Piwi RNS • Piwi alcsalád - Argonaute fehérjék • miRNS • Wnt jelátvitel •Shh jelátvitel •FGF jelátvitel

13 TÁMOP /1/A Az axonok regenerációs képessége C. elegans-ban •Sérülés után számos állatban, kivéve az emlősöket, az axonok regenerálódhatnak. • Ha lézeres sebészeti sérülést okozunk a C. elegans idegrendszerében, mintegy 4-5 óra elteltével az axon regeneráció jelei mutatkoznak és 6-10 óra elteltével megjelenik a növekedési kúp is. •DLK-1 jelátvitel vesz részt ebben a regenerációs folyamatban.

14 TÁMOP /1/A A gyűrűsférgek regenerációja •Évtizedek óta ismert az, hogy a gyűrűsférgek képesek a sérült / elvesztett testrészüket pótolni, regeneráció révén. • A regeneráció molekuláris háttere részleteiben nem ismert. •A sérülés bekövetkezte után 6-10 óra elteltével neoblaszt sejtek jelennek meg a sérülés helyén és pótolják a károsodott szöveteket. •További érdekesség, hogy az epitél sejtek idegsejtekké történő transzdifferenciációja is megfigyelhető volt a sérült szövetekben.

15 TÁMOP /1/A Regeneráció a rovarokban •Néhány rovar képes arra, hogy pótolja elvesztett végtagjait, illetve egyéb járulékos szerveit. •Más rovarfajokban, mint pl. a Drosophila, a felnőtt egyedek nem képesek regenerációra, de lárvaállapotban figyelemreméltó regenerációs kapacitással rendelkeznek az imaginális diszkuszok. •A rovarok regenerációjában számos faktor vesz részt: decapentaplagic (dpp), wingless (wg) molekulák, stb.

16 TÁMOP /1/A Regeneráció és kolónia fúzió az előgerinchúrosokban •Az előgerinchúrosok (korai fejlődési stádiumban) közös fejlődési vonalat képviselnek a gerincesekkel. •Ezek a telepes soksejtűek őssejtjeik révén képesek regenerálódásra. • A kolónia képződés a saját / nem saját szövetfelismerésen, melyet egy polimorf gén (Fu/HC) mediál illetve a kolóniák közötti ivari és a testi sejtek recirkulációján alapul.

17 TÁMOP /1/A Regeneráció a gerincesekben A regenerációnak alapvetően két típusa van: •Epimorfózis vagy epimorfikus regeneráció: Ezen regenerálódás során az elvesztett testrész, a blasztémák helyi osztódása során pótlódik és adódik hozzá a megmaradt régióhoz. Például: a kétéltűek és más gerincesek farok, végtag és szemlencse regenerációja. • Morphallaxis or morphallaktikus regeneráció: Ez a típus a megmaradt testrész újraszerveződését jelenti, majd az elvesztett testrész pótlása történik meg. Például: a hidra, planária és más gerinctelen fajok regenerálódása.

18 TÁMOP /1/A I. Regeneráció a halakban I. Az uszony regenerálódása 4 fő szakaszra bontható: 1. Sebgyógyulás/záródás 3 óra elteltével 2. Blasztéma képződés 1 napon belül 3. Regenerációs növekedés, mely differenciálódásba vezet 2 nap után 4. Blasztéma mintázatképződés

19 TÁMOP /1/A II. Regeneráció a halakban II. Heterogén sejttársaság blasztéma kompartmentumokat A haluszony regenerálódása során az epidermisz különböző blasztéma kompartmentumokat alakít ki: •Disztális •Proximális •Laterális

20 TÁMOP /1/A III Regeneráció a halakban III Molekuláris mintázatok •Shh •Wnt •FGF •Aktivin  A •C-Jun, JunB

21 TÁMOP /1/A Epimorfózis vagy epimorfotikus regeneráció A farok regenerációja kétéltűekben és hüllőkben: Kétéltűek: A farokban a gerinc helyett egy szegmentálatlan porcos cső van jelen, ez tartalmazza a regenerálódott gerinchúrt ami a centrális csatorna ependimájából képződik. Először a sérült epitélium alatt viszonylag kevés sejt jelenik meg. A regenerálódás sejtes összetétele az ependima sejtjeiből és többféle kötőszöveti (dermisz, izom, zsírszövet, a gerinc oszteocita) sejtből származik. A nem idegi elemek osztódnak, létrehozzák az izmot és a porcos csövet, majd az ependima osztódik és dorzális irányban meghosszabbodik. Hüllők: Hasonlóan a kétéltűekhez a gyíkok regenerálódó farka egy tulajdonképpeni szegmentálatlan porcos cső, ami tartalmazza a regenerálódott gerinchúrt ami a centrális csatorna ependimájából képződik.

22 TÁMOP /1/A Regenerációs hasonlóságok KétéltűekKétéltűek RovarokRovarok Transzplantáció Beékelődés Transzplantáció Nincs beékelődés Transzplantáció Beékelődés Transzplantáció Beékelődés PD deléció PD duplikáció

23 TÁMOP /1/A Regenerációs bevésődés Amputáció M A11 A13 M A11 A13 M A11 A13 Inaktiváció Off Aktiváció On Nincs expresszió Memorizált Újonnan képződött Génexpresszió On Off On Off On Off On Off On Off On

24 TÁMOP /1/A A végtag regenerációja A regeneráció 3 stádiumra osztható: 1.Sebgyógyulás vagy preblasztéma stádium: Véralvadás történik ill. az epidermisz bazális régiójából sejtek vándorolnak be a sérült szövet közepébe. A seb epitéliummal borított lesz ami vastagabb, mint a tulajdonképpeni végtagi epidermisz. 2. Blasztéma létrehozása : A sejtek az epitél burok mögött felszaporodnak és létrehozzák a blasztémát. A mezenhimális - blasztemális sejtek myoblasztokat, izomsejteket, korai porcsejteket majd porcot hoznak létre. A dedifferenciációs fázis alatt a csonk disztális részén a blasztéma képzés közben a hyaluronát (HA) szint megemelkedik. Ahogy a blasztéma tovább fejlődik, a HA szint lecsökken. A kollagén lebontása és a HA csökkenése jellemzi a vándorlás megindítását a sérült szövetből. 3. Dedifferenciációs és morfogenetikus fázis: A blasztéma helyrehozza a végtag hiányzó részét. Specifikusan, ha az alkari régió sérült, akkor a blasztéma alkar izommá, csonttá, porccá és bőrré alakul.

25 TÁMOP /1/A A kétéltűek szemlencséjének regenerálódása Miután a lencse sérült vagy eltávolításra került, a szivárványhártya dorzális része megvastagodik és egy hasíték jelenik meg a külső és belső íriszlamellák között Amőboid sejtek vándorolnak be a hasítékba, megemelkedik az RNS és DNS szintézis ill. a mitotikus sejtosztódás A dorzális régió pigment sejtjeit bekebelezik a bevándorló amőboid sejtek A létrehozott nem pigmentált kubikális sejtek egy epitél alapú üreges hólyagot hoznak létre, ami kiterjed a belső és külső lamellákra A hólyag belső fala meghosszabbodik az üreg felé és létrehozza az elsődleges lencserost sejteket A lencse specifikus crytallin fehérje termelődni kezd Az elsődleges lencserostok a hólyag elülső felébe kerülnek, ahol középső magot formáznak a lencse epitélium mögött, mely létrehozza a másodlagos lencserostokat A másodlagos lencserostok körbeveszik az elsődleges rostokat A közbülső részen a magi lencserostok degenerálódnak.

26 TÁMOP /1/A Az idegi őssejtek differenciálódási kapacitása Differenciáció Noggin Low-RA FGF-2 Passzázs (6 nap) in vitro in vivo Testi sejtek Neurogenezis Neurogenezis Korai neurogenezis Projektáló neuron Cholinerg neuron Dopaminerg neuron Motor neuron Neuron Gliogenezis Gliogenezis Késői neurogenezi s Interneuron GABAerg neuron NeuronAsztrocitaOligodendrocita Differenciáció iPS sejtek ES sejtek iPS sejtek ES sejtek EmbrioidtestecskeEmbrioidtestecskePrimérneuroszféraPrimérneuroszféra EmbrióEmbrió MásodlagosneuroszféraMásodlagosneuroszféra ÚjszülöttÚjszülöttFelnőttFelnőtt BlasztocisztaBlasztociszta BlasztocisztaBlasztociszta

27 TÁMOP /1/A A gerincesek regenerációját befolyásoló faktorok •Állat testmérete • Idegrendszer •Hipofízis •A-vitamin és származékai •Inzulin

28 TÁMOP /1/A Összefoglalás •Minden élő organizmus képes valamilyen szintű regenerációra szövetsérülés után. •Az evolúció korai fokán az állatok képesek a teljes szervezetet regenerálni, fejlettebb evolúciós stádiumokban ez a regenerációs képesség csak bizonyos szövetekre jellemző. • Neoblasztok, hemoblasztok, progenitor alakok és őssejtek vesznek részt ebben a folyamatban.


Letölteni ppt "Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító."

Hasonló előadás


Google Hirdetések