Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CIVITAS. PROBLÉMA: a zalaegerszegi CIGÁNYKÉRDÉS  Ma az ország 10,1 millió lakójából mintegy 8% cigány. Arányuk a 60 év feletti lakosságból ennél kisebb,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CIVITAS. PROBLÉMA: a zalaegerszegi CIGÁNYKÉRDÉS  Ma az ország 10,1 millió lakójából mintegy 8% cigány. Arányuk a 60 év feletti lakosságból ennél kisebb,"— Előadás másolata:

1 CIVITAS

2 PROBLÉMA: a zalaegerszegi CIGÁNYKÉRDÉS  Ma az ország 10,1 millió lakójából mintegy 8% cigány. Arányuk a 60 év feletti lakosságból ennél kisebb, a munkaképes korúaknál átlagos, ugyanakkor a gyermeki életkorban, a 0-14 év közöttiek között az átlagnál nagyobb az arány. Elemzők állítják, hogy a jelenlegi óvodás-korosztályban a 25%-ot meghaladja. Ha igazuk van a becslőknek, akkor 15 év múlva az ország munkaerő szükségletét legalább negyedrészben cigányok adják! De nemcsak segédmunkások kellenek majd ebből a körből, hanem kellenek szakmunkások, művezetők, mérnökök, orvosok, tanárok, közgazdászok, tisztek, jogászok is!  Ezzel szemben nézzük meg a cigányság mai reprezentációját a közép- és felsőfokú oktatásban! Tapasztalatunk szerint a szakmunkásképzésben 4-5%, a szakközépiskolás szinten ennél gyengébb az arányuk, gimnáziumokban pedig már alig találunk roma tanulót! ISKOLÁNKBA MINDÖSSZE EGY CIGÁNY TANULÓ JÁR! A felsőoktatásban az arány jóval 1% alatt van!

3 PROBLÉMA  A mindennapos DISZKRIMINÁCIÓ  Embertelen ÉLETKÖRÜLMÉNYEK  Nagyon kevés cigány származású fiatalnak van lehetősége felsőoktatási intézményekben tanulni. 1)  Nincs horizontális szolidaritás  A média inkább a voyeur kegyetlenségével kezeli a romákat, mintsem az etikai minimumról tudomást vevő humánum képeit alkotná meg!  Az értelmiségiek közönye  A politikusok tehetetlensége 2)  „Ha nem lesz egy program ami azonos szintre hozásról szól, akkor össztársadalmi összeomlás következik be. „ (Drótos András) 1) Forrás: Bogdán János CKÖ elnök Zalaegerszeg 2) Forrás: Tóth Andrea - a CKÖ szociológusa - szakdolgozata 2) Forrás: Tóth Andrea - a CKÖ szociológusa - szakdolgozata

4 PROBLÉMA A magyar állampolgár romákat pusztán az absztrakt állampolgári szolidaritás logikája okán megilleti az emberi jogok csorbítatlan, teljes köre. De túl mindezen, ezek az emberek a mai magyar társadalom és kultúra tevékeny részesei, a kulturális közösség tagjai még akkor is, ha ez a közösség mára egyre inkább felbomlóban van, s a párbeszéd helyét átvette a közöny – és újabban a nyílt megvetés és ellenséges semmibevétel. Holott – s ebben az országban naponta beszélünk a hagyományok szerepéről – a romák nem a társadalmon kívüli lét örökösei csupán, hanem a magyar társadalomban való otthonra lelés, majd az elidegenedés élményének az örökösei is. Ezt igen veszélyesnek tartom, mert akaratlanul is a szegregációt segíti elő, ha újra és újra elfeledkezünk arról, hogy a magyar romáknak ez a hazájuk.. Itt élnek (és halnak szégyenteljesen fiatalon), s függetlenül attól, hogy néhányukban felmerült az emigráció gondolata, a nagy társadalom az ő otthonuk is, és közös problémánk, ha hazájuk szerethetetlen lesz, ha a hazaszeretet számukra csupán absztrakt norma maradhat, és nem érzéki valóság, megélt mindennapi tapasztalat. (internet forrás felhasználásával) ( Zalai Hírlap)

5 PROBLÉMA * A prezentációban felhasznált képek Zalaegerszegen és a környező településeken készültek *

6 INFORMÁCIÓK Tóth Andrea hivatkozott dolgozatából idézünk:  Nem alakul ki náluk a biológiai óra, mely alapja a rendszeres életnek.  A cigány családok nem engedik, hogy gyermekeiket az iskola szocializálja  A cigány gyerekeket felnőttes problémák foglalkoztatják(neveltetésükből adódik). Pályaválasztás, párválasztás, lakásszerzés, ám mindezeket nem traumaként élik meg, hiszen családjuk elrendezte már ezeket a dolgokat. Így náluk a dackorszak elmarad. A tanárok viszont nem tudnak mit kezdeni a kicsinyített felnőttekkel. Iskolastatisztikai vizsgálatok alapján (Gallup):  A roma népesség szinte fele nem végezte el a 8 általánost, tehát őket funkcionális analfabétáknak lehet tekinteni. A többségi társadalomban a fiatalok több mint 80%-a tanul tovább az általános iskola elvégzése után, a romáknál ez az arány alig haladja meg a 20 %-ot. Szakmunkásképző iskolába a nem roma fiatalok kétszer akkora eséllyel jutnak, mint a romák, a szakközépiskolában pedig tizenötször akkora.  Egy cigány tanulónak ötvenszer kisebb az esélye arra, hogy diplomát szerezzen, mint nem cigány társainak. A 20 évnél idősebb népesség iskolázottsága Magyarországon (%) Iskolai végzettség Romák Nem romák 0-7 általános általános4125 szakiskola21 szakmunkásképző1221 érettségi224 felsőfok010 összesen100

7 INFORMÁCIÓK  Az általunk készített felmérés alapján:  A romák rendelkeznek ismerettel a helyi közéleti kérdésekkel és a roma kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban.  A romák részt kívánnak venni a közéletben.  A romák nem rendelkeznek a szükséges állampolgári készségekkel és technikákkal, amelyek segíthetik őket a helyi közéletben való eredményes részvételben.  A romák jelentős része (46,6%) elégedetlennek minősíti a kisebbségi önkormányzat ( CKÖ ) munkáját.  A romák 40%-a bízik abban, hogy a CKÖ teljesíti elvárásaikat.  Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes CKÖ-k munkájának eredményességében.  90%-uk ellenezné a kisebbségi önkormányzatok felszámolását  A roma kultúra, a nyelv vagy történelem oktatásával szemben a romák inkább a munkaerő- képzés, a szociális segélyezés, a lakásellátás és a diszkriminációs esetek feltárásában látnák szívesen a CKÖ -t.  A romák nem támogatják az önrendelkezés gondolatát.

8 INFORMÁCIÓ  „Ha nem mutatunk szolidaritást, ha nem teremtjük meg az együttes, a közös élmény megéléséhez szükséges kapaszkodókat, formákat és normákat, akkor ennek a tunyaságnak, folyamatos mulasztásnak egyszerre lesz vesztese magyar és roma!” (Tóth Andrea)

9 MEGOLDÁS „CIGÁNYOKÉRT A CIGÁNYOKKAL”  SZOCIALIZÁCIÓ  FELZÁRKÓZTATÁS  PÉLDAMUTATÁS  HIGIÉNIA  CIGÁNYOK TANÍTTATÁSA  Itt az idő, hogy legalább a romakérdésben az értelmiségi, a politikai- és médiaelit egy új, civilizatorikus szövetséget kössön egymással!

10 MEGOLDÁS  „.. Hogy olyan értékeket hozzunk el Európából, amely értékek itt Magyarországon is csiszolódnak, de amelyeknek stabilizálására szükség van ahhoz, hogy jól érezzük magunkat itt a Kárpát- medencében mindannyian, akik itt élünk. Ez a tolerancia, a kisebbségek tisztelete, az együttműködés és az emberben az ember tisztelete…” (Göncz Kinga, esélyegyenlőségi miniszter)  A cigányprobléma erőszakkal nem megoldható!  A romakérdés megoldása döntően a többségi társadalom kezében van.  Ugyanakkor tudomásul kell venni: a társadalom, a segélyszervezetek, akár még a politikai pártok is segíthetnek – de a cigányok gondját-baját a cigányok önirányítása, céltudatos összedolgozása nélkül lehetetlen orvosolni!

11 MEGOLDÁS Teleki László államtitkárral konzultáltunk: Teleki László államtitkárral konzultáltunk: A foglalkoztatás terén a képzések és átképzések erősítését emelte ki az államtitkár úr, aki szerint a romák többsége egy, vagy egyetlen szakmával sem rendelkezik, és emiatt kiszorulnak a munkaerőpiacról is. A cél, hogy a megyei munkaügyi központoknál lévő decentralizált foglalkoztatási keretből képzésre költhető pénzből minél több jusson a hátrányos helyzetűek, kiemelten a romák segítésére- hangsúlyozta az államtitkár. A foglalkoztatás terén a képzések és átképzések erősítését emelte ki az államtitkár úr, aki szerint a romák többsége egy, vagy egyetlen szakmával sem rendelkezik, és emiatt kiszorulnak a munkaerőpiacról is. A cél, hogy a megyei munkaügyi központoknál lévő decentralizált foglalkoztatási keretből képzésre költhető pénzből minél több jusson a hátrányos helyzetűek, kiemelten a romák segítésére- hangsúlyozta az államtitkár.

12 CSELEKVÉSI TERV Csapatunk hónapok óta részt vesz a városi Cigány Kisebbségi Ö nkormányzat munkájában. Ennek keretében segítünk a különböző programok szervezésében és levezetésében, melyeken a romáknak lehetőségük nyílik arra, hogy tehetségüket megmutassák. A Zalaegerszegen létrehozott Hétvégi Kollégiumnak köszönhetően sokat javult a roma gyerekek iskolai felzárkóztatása a térségben és a tehetséges tanulók felkarolása is megoldottá vált. Továbbá gondot kell fordítani a roma identitástudat erősítésére, a cigányság elfogadására a többségi társadalomban.

13 CSELEKVÉSI TERV A Hétvégi Kollégium célja:  A nagycsoportos óvodás korosztály felkészítése az általános iskolai tanulmányok megkezdésére. Alaptudás biztosítása, hogy az általános iskola alsó tagozatában a gyermekeknek lehetőségük szerint ne kelljen pótvizsgázniuk, osztályt ismételniük.  A nagycsoportos óvodás korúak lehetőség szerint ne kerüljenek kisegítő iskolába.  Az általános iskolás korúak túlkorosság miatt ne hagyják abba általános iskolai tanulmányaikat.  Felkészítés pótvizsgára  A gyermekek többsége fejezze be általános iskolai tanulmányait és képességeik, illetve tanulmányi eredményeik alapján nyerjenek felvételt szakmunkásképző intézetekbe, szakközépiskolákba és gimnáziumokba. Működésének ideje: alkalmazkodva az állami oktatási évhez, minden év szeptember 1-jétől június 15-éig szombatonként óráig, valamint augusztus 1-jétől a pótvizsgákig. Kötelező feladatain kívül fakultatív foglakozásokat, háztartási alapismereteket adó tanfolyamokat, erkölcsi valamint alapvető higiéniás ismereteket, szociális támogatásokat ad. A „diploma megszerzéséért” projekt célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, de különösen a cigány származású fiatalok fejezzék be középiskolai tanulmányaikat. A Hétvégi Kollégium kiscsoportos felzárkóztató programját igénybe vevő fiatalok szerezzék meg az érettségi bizonyítványt. Az egy diák- egy tanár tehetséggondozó programján részt vevő középiskolás fiatalok tanulmányaikat folytassák főiskolákon és egyetemeken. A „diploma megszerzéséért” projekt célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, de különösen a cigány származású fiatalok fejezzék be középiskolai tanulmányaikat. A Hétvégi Kollégium kiscsoportos felzárkóztató programját igénybe vevő fiatalok szerezzék meg az érettségi bizonyítványt. Az egy diák- egy tanár tehetséggondozó programján részt vevő középiskolás fiatalok tanulmányaikat folytassák főiskolákon és egyetemeken.  1. lépés: segíteni a fiatalokat abban, hogy minél többen csatlakozhassanak e programokhoz

14 CSELEKVÉSI TERV  további lépések: >Mentális fejlődést és a tanulmányokat segítő tréningek alkalmazása, amelyek feltárják a diákok egyéniségét és tehetségeit. >Erős kapcsolatrendszer kialakítása a megyei középfokú oktatási intézményekkel, hogy azok szívesebben fogadják a cigány fiatalokat és segítsék őket intézményük adta lehetőségek keretein belül tanulmányaik sikeres befejezésében. >Romológia óra bevezetése az általános iskolákban – annak elősegítésére, hogy a társadalom elfogadja a cigányokat.  Nevelési tanácsadó tréningjei: „tanulás tanulása”, személyiségfejlesztő, önismereti és kommunikációs készséget fejlesztő  Roma kulturális nap – a hagyományok megőrzéséért

15 Készítette: KÖLCSEY I. : Méhes Patrícia Leimeiszter József Srágli Marietta Zöldág Balázs


Letölteni ppt "CIVITAS. PROBLÉMA: a zalaegerszegi CIGÁNYKÉRDÉS  Ma az ország 10,1 millió lakójából mintegy 8% cigány. Arányuk a 60 év feletti lakosságból ennél kisebb,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések