A víztakarékosság és a szennyezés- megelőzés a vízválság tükrében

Az előadások a következő témára: "A víztakarékosság és a szennyezés- megelőzés a vízválság tükrében"— Előadás másolata:

1 A víztakarékosság és a szennyezés- megelőzés a vízválság tükrében
Egyéni viselkedés és globális környezeti problémák Dr. Gayer József

2 Tartalom Globális kihívások, vízválság
Az EU vízpolitikája és a társadalmi részvétel Települési csapadékvizek példája

3 Növekedési ütem Reid & Miller (1989) U.S. Bureau of the Census
Richards (1991), WRI (1990) NOAA

4

5 Egy vízmozgalom kialakulása
1992: Dublin/Rió elvek, Riói Föld Csúcs, riói egyezmények (UNCBD, UNFCCC, UNCCD) 1997: I. Víz Világfórum : 6. Víz Világfórum, résztvevő, miniszteri nyilatkozatok, 2000: ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok háromévente Víz Világjelentések 2012: Rió + 20

6 Vízkészletek Édesvíz: 2,53% – 35 x 106 km3 2/3 hó, jég
Eloszlás egyenlőtlen Észak és Közép-Amerika 15% víz – 8% ember Dél-Amerika 26% víz – 6% ember Európa 8% víz – 13% ember Afrika % víz – 13% ember Ázsia % víz – 60% ember Ausztrália, Óceánia 5% víz – < 1% ember

7 Vízkészletek Felszín alatti víz kitermelésének jelentős növekedése

8 Vízkészletek A túlhasználat következménye

9 Az élettel kapcsolatos kihívások
1,1 milliárd ember fenntartható vízellátás nélkül 2,4 milliárd ember szanitáció (szennyvízelhelyezés) nélkül A vízhez kötődő betegségek: A szennyezett víz fogyasztás – hasmenés A vízi ökoszisztémában élő rovarok, csigák terjesztik – malária, bilharziázis Elégtelen vízellátás, higiénés problémák – rüh, trachoma Millenniumi Fejlesztési Célok 2015-re felére csökkenteni az ellátatlanok arányát Évi kétmilliárd eset – 300 millió súlyos Halálos: malária 1 millió, többi 2,2 millió

10 Az élettel kapcsolatos kihívások
Veszélyeztetett Emlősök 24% Madarak 12% Halfajok 33% Az ökoszisztémák A víz minden ökoszisztéma lényeges eleme, mennyiségi, vagy minőségi problémák csökkenthetik a biodiverzitást, táplálékforrást, stb. Földfelszín 6% mocsarak, lápok, mangroveerdők, vizenyős prérik 1800 óta 50% kiszáradt, Duna mentén 80%

11 Vízgazdálkodás bizonytalanságok és kockázatok közepette
Víz Világjelentés 2012 Vízgazdálkodás bizonytalanságok és kockázatok közepette

12 Víz Világjelentés 2012 Az érintettek minél korábban kapcsolódjanak be a döntéshozatali folyamatokba: javítva a döntések minőségét, növelve elfogadottságát és növelve a megvalósítás sikerét A víz és a változások hajtóerői közötti összefüggéseket is feltárja.

13 Jó hír – rossz hír 2012-ben UNICEF/WHO közös jelentése (2012) szerint a MDG vízellátási cél teljesült! A szanitációs cél viszont nem fog teljesülni 2015-re!

14 A globálistól a helyi szintig

15 Magyarország Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény (1994) EU tag (2004)

16 Magyarország Teljesítenünk kell az EU VKI-t Duna-medence, országos és
egyéb releváns szinteken

17 § EU Víz Keretirányelv (VKI)
Végső cél a vizek jó állapotának elérése 2015-re Felszíni vizek: ökológiai és kémiai Felszín alatti vizek: kémiai és mennyiségi a vízzel kapcsolatos európai jog összefoglaló törvénye

18 EU Víz Keretirányelv (VKI)
a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák véd. fenntartható vízhasználatok elősegítése emisszió csökkentésével a vízminőség javítása felszín alatti vizek védelme árvizek és aszályok káros hatásának mérséklése

19 EU VKI jellemzői 800.000+ km2 81 millió lakos 14 (+5) ország
Minden víz Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő-szemlélet Az érintettek bevonása

20 Társadalmi részvétel

21 Az érintettek bevonása

22 A Valenciai Víz Bíróság

23 A Valenciai Víz Bíróság

24 Az érintettek bevonása
A társadalmi részvétel eszköz: a döntéshozatal javítására a környezeti ügyek társadalmi tudatosítására a tervek elfogadtatására

25 Az érintettek bevonása
Ha a kormányzati szervek megosztják a felelősséget az érdekeltekkel, az javíthatja a hatékonyságot. A társadalom tagjai is felelősséget viselnek. Nem erőltethető rá az emberekre a részvétel. Az érdekeltek részéről szándék, bátorság, érettség és energia-ráfordítás szükséges, hogy bekapcsolódjanak a folyamatba.

26 Az európai vízpolitika és a társadalom
Preambulum „Ezen irányelv sikere az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság, ide értve a vízhasználókat is, bevonásától függ.”

27 Az európai vízpolitika és a társadalom
A társadalmi részvétel szintjei ACTIVE INVOLVEMENT CONSULTATION INFORMATION SUPPLY AKTÍV RÉSZVÉTEL KONZULTÁCIÓ INFORMÁCIÓ ÁTADÁS Biztosítani kell Bátorítani kell VKI 14. cikk

28 Az európai vízpolitika és a társadalom
A társadalmi részvétel eszköz: ….. a tervek elfogadtatására VGT

29 A VKI konzultációs határidői Minden esetben 6 hónap konzultáció!
VGT határidők: 2009, 2015, 2021(dec.) -3 év: VGT ütemterv és munkaprogram (benne konzultációs terv), -2 év: jelentős vízgazdálkodási kérdések, -1 év: VGT tervezet. Minden esetben 6 hónap konzultáció!

30 VGT egységek

31 A társadalom bevonás stratégiája
Írásos és szóbeli konzultáció 42 alegységen 4 részvízgyűjtőn országosan

32 Az intézményi biztosítékok
országos – Orsz. Vízgazdálkodási Tanács 4 részvízgyűjtő – RVT 12 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottság (KÖVIZIG)

33 A tanácsok összetétele + Alulról-felfelé delegáció!
40% kormányzat 20% civil szerv. 20% vízhasználók 20% szakma-tudomány + Alulról-felfelé delegáció!

34 A tanácsok feladata figyelemmel kísérik a folyamatot,
tájékoztatják a nyilvánosságot, véleményezés, javaslattétel, a VGT társadalmi kontrollja. Erős civil részvétel. Az OVT tagjai között: WWF Magyarország HOLOCÉN Magyar Hidrológiai Társaság GWP Magyarország Duna Környezetvédelmi Fórum

35 42 fórum (VGT 2009) Cél: Észrevételek gyűjtése, 30-40 résztvevő/fórum,
40-50 észrevétel/fórum, Emlékeztető Összesen: résztvevő, észrevétel

36 25 tematikus és területi fórum
mezőgazdaság, halászat, rekreáció, fejlesztési programok, termálvizek, az önkormányzatok szerepe, Duna, Tisza, Balaton, Dráva, nagy tavak, . . . Összesen: /1500

37 A civil szervezetek kérésére meghosszabbított írásos konzultáció

38 A VGT tartalma A vízgyűjtő bemutatása Vizeket érő terhelések és hatásaik Védett területek kataszterezése Monitoring hálózati térképek Monitoring hálózatok eredményei Környezeti célkitűzések Vízhasználatok gazdasági elemzése Intézkedési programok A közvélemény bevonása Egyéb releváns programok és tervek listája A klímaváltozás kezelése

39 Víztestek 213 869 185

40 Intézkedések példái Erózióvédelem Ivóvízbázis védőterülete
Jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő tápanyag- és növényvédőszer-használat NATURA2000 Hullámtér-szélesítés, Puffersáv (védősáv) Nitrát-felesleg megszüntetése (jó mg-i gyakorlat, !! karszt, szennyezett területek Mg-i művelés megszüntetése a parti sávban Meder-rehabilitáció

41 Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény (1994)
Duna-medence Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény (1994)

42 Megfigyelők Black Sea Commission

43 A „Blueprint” Az EU vízpolitika céljait re nem fogjuk elérni. (EEA 2010) EU válasz: „Blueprint to Safeguard Europe's Water”, elkészül 2012 végére Cél: jó minőségű, megfelelő mennyiségű víz minden jogos vízigény kielégítésére. Időtávlata , (EU 2020 stratéga)

44 A „Blueprint” előkészítése
12. Zöld Hét május 3. Európai Víz Konf. Brüsszel, május

45 A városiasodás hatásai
vízhozam t vízhozam t vízhozam

46 Változó koncepció t t 1970-es évekig:
„Minél gyorsabban szabaduljuk meg a csapadékvíztől” t vízhozam t vízhozam 1990 – „Amilyen lassan csak lehet”, Vízminőség szabályozás

47 Urbanizáció extremizáció Változás Hatás Válasz
Pb, Zn, Cu, SO4, BOI, KOI, N, P, stb. XX. század T extremizáció

48 A csapadékvíz mint készlet

49 A csapadékvíz mint készlet
Tetővíz hasznosítás locsolás, WC öblítés, mosás . . .

50 Tetővíz hasznosítás

51 Tetővíz hasznosítás Átlagos esetben napi 45l/fő vízigényt fedezhetünk tetővízből. (Dulovicsné, 2008) Ez a fogyasztás kb. 40%-át teszi ki.

52 Zöld tető

53 Zöld tető

54 Zöld tető

55 A települési vízgazdálkodás összefüggései
Vízgyűjtő-gazdálkodás Települési vízgazdálkodás Városgazdálkodás

56 Ez még nem tudatosult eléggé a közondolkodásban.
Végszó Globális problémák Lokális hatások Ez még nem tudatosult eléggé a közondolkodásban. Mindnyájan felelősek vagyunk magunkért, utódainkért (jelenért, jövőért) és a környezetünkért.

57

58 Köszönöm a figyelmet