Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Polónyi István Konfliktusok a felsőoktatás- finanszírozásban 2006 május 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Polónyi István Konfliktusok a felsőoktatás- finanszírozásban 2006 május 29."— Előadás másolata:

1 1 Polónyi István Konfliktusok a felsőoktatás- finanszírozásban 2006 május 29

2 2 A felsőoktatás kiadásai és hallgatói Magyarországon

3 3 Kutatási ráfordítások Növekszik a nagyprojektek aránya

4 4 A tömegesedő felsőoktatás finanszírozása A hallgatólétszám növekedéstől elmarad a közösségi ráfordítások növekedése, ennek okai ill. eszközei: 1.) Új finanszírozási forma: egyre többet egyre kevesebbért  normatív (képletszerinti) finanszírozás,  projektfinanszírozás 2) A képzés költséghatékonyságának növekedése – a fajlagos ráfordítások csökkentése  kreditrendszer,  gyakorlati és össz-óraszám csökkentés,  évfolyamlétszám és szemináriumi létszám növelés,  Oktatók kötelező óraszámának növelése 3) Az alacsonyabb ráfordítás-igényű szakok arányának növekedése (bölcsész, jogász, közgazdász, stb.) 4) Az alacsonyabb ráfordítás-igényű képzési formák arányának növekedése (távoktatás, részidős képzés) 5) a felsőoktatási intézményrendszer átalakítása (integráció) 6. A kutatások versenyfinanszírozása (tanszéki intézeti és költségvetési kutatások helyett pályázati rendszer)

5 5 A normatív finanszírozás előzményei ben finanszírozási koncepció Magyarországon. Célok: •(1) a minisztériumi felsőoktatás irányítás törekvése, hogy az igen alacsonynak ítélt hallgatólétszám növelésének ösztönzésére alkalmas eszközzel rendelkezzen - (mivel az intézmények egy része egyáltalán nem volt lelkes a hallgatólétszám növeléséért - merthogy nem voltak abban érdekeltek) •(2) ugyanakkor sok intézmény látta, hogy a felsőoktatás iránt igen erőteljes a hallgatói kereslet, s a növekvő hallgatólétszámmal növekvő támogatást remélt •(3) ettől nyilvánvalóan nem függetlenül a készülő Világbanki hitel javasolt intézkedései között fontos helyen szerepelt a felsőoktatás korszerűbb finanszírozásra való átállítása.

6 6 A normatív finanszírozás előzményei 2 Az 1993 évi felsőoktatási törvény: egy több csatornás normatív finanszírozást határoz meg. •DE a kormányrendelet igen késett. Mert: •Nem volt érdeke az új finanszírozás a pénzügyi kormányzatnak, hiszen az időközben – lényegében politikai nyomásra - elindult hallgatólétszám növekedés fejkvótaszerű finanszírozása a költségvetésből, egyre növekvő támogatást igényelt volna, amire az államháztartás reformja (Bokros csomag) után semmi lehetőség nem volt. •Nem volt érdeke egy ilyen finanszírozás az agrár és egészségügyi képzést felügyelő tárcáknak, és egyetemeiknek sem - ugyanis ezen ágazatok intézményeinek kondíciói sokkal jobbak voltak, mint a művelődési tárca intézményeié – ráadásul mindkét szféra stagnáló szakember-kibocsátással kalkulált hosszabb távon, - s mindez jelentős támogatásvesztéssel fenyegetett. •De nem volt érdeke a képletszerinti finanszírozás a felsőoktatási szféra gazdasági apparátusának sem, ugyanis az addigi költségvetési alku – amelyben ők voltak a domináns szereplők, s amely alku zártsága, s a tervezés bonyolultsága - számukra jelentős hatalmat biztosított, most a rendszer nyitottabbá, áttekinthetőbbé vált volna, ami hatalmuk meggyengülésével fenyegetett. •És természetesen nem volt érdeke az új finanszírozás azoknak az intézményeknek sem, amelyek nem akartak, vagy nem tudtak hallgatólétszámot növelni.

7 7 A 154/1996. (X. 16.) a képzési normatívák bevezetéséről a felsőoktatásban című Kormány rendelet Jellemzői: •- az állami felsőoktatásban először tette a képzés finanszírozását normatívvá •- 14 képzési normatívát határozott meg •- csak a képzési előirányzatról és a képzési normatívákról szól, •- a létesítmény-fenntartási normatívák kialakítására ebben a fázisban nem került sor. A 14 normatíva a következő volt: •Főiskolai bölcsész tanári, gazdasági (és államigazgatási) főiskolai szakcsoport •Óvó-, tanítóképzési főiskolai szakcsoport •Műszaki és természettudományi főiskolai szakcsoport •Agrár főiskolai szakcsoport •Egészségügyi főiskolai szakcsoport •Művész tanárképzési főiskolai szakcsoport •Jogász képzési egyetemi szakcsoport •Közgazdász, bölcsész és szociológus képzési egyetemei szakcsoport •Művészeti képzési szakcsoport •Természettudományi, műszaki és testnevelési egyetemi szakcsoport •Agrárképzési egyetemi szakcsoport •Orvos és állatorvos képzési egyetemi szakcsoport •Tanárképzési kiegészítő egyetemi normatíva •Nemzetiségi pedagógusképzés főiskolai kiegészítő normatívája

8 8 Az egyszerűsített és összevont normatív finanszírozás évi (képzési és létesítmény-fenntartási együttes) normatívák Az évi normatívák

9 9 A képzési, tudományos és létesítmény- fenntartási normatíva- rendszer

10 10 Patyomkin finanszírozás •A képletszerinti finanszírozás korábbi elvei válságba kerültek. •gyakorlatilag nincs – s tegyük hozzá – nem is volt sosem következetes a képletszerinti finanszírozás alkalmazása. A minisztérium sosem nyújtott annyi többlet támogatást, mint amennyi a számítás alapján járt volna – és sosem vont el támogatást azért, mert a számítás szerint kevesebbet kellett volna adni. •A minisztérium a mai napig a bázis finanszírozást alkalmazza, - majd ezt követően igyekszik úgy módosítani a finanszírozási rendszert (a normatívák és a kiegészítő elemek összegét), hogy az előzőek szerint kiszámított intézményi támogatások kiadódjanak. •Arról van tehát szó, hogy a képletszerinti finanszírozás nem úgy működik, hogy a normatívákat – valamilyen elv szerint – meghatározzák, s azokat a hallgatólétszámmal összeszorozva kiszámítják az intézményi támogatásokat, - hanem fordítva: először kiszámítják az egyes intézmények támogatását (bázis módszerekkel), s utána megpróbálnak olyan normatívákat meghatározni, amelyekkel számolva kiadódik az egyes intézmények korábban kiszámított támogatása. •A felsőoktatás teljesítményelvű finanszírozása tehát 2002 óta Patyomkin finanszírozássá vált, s mind az oktatáspolitika, mind a felsőoktatás csalódott abban. Ugyanis nem sikerült a központi költségvetés elemévé tenni, - azaz a felsőoktatás egészének a központi költségvetésből való részesedése nem függ sem a hallgatólétszámtól, sem a normatíváktól, - tehát nem. •De a képletszerinti finanszírozás eddigi rendszere - a csökkenő számú normatívákkal - nem tudott eleget tenni a felsőoktatási intézmények azon elvárásának sem, hogy legyen alapja a karok közötti pénzelosztásnak.

11 11 A felsőoktatás finanszírozás néhány vonzata A teljesítményarányos finanszírozás szervezeti vonzata részleges gazdálkodási autonómia Gazdasági autonómia = foglalkoztatási, gazdálkodási problémák megoldásának saját hatáskörbe utalása. Intézményfinanszírozás:  Az intézmények alapvető inputjuk azaz a tanulólétszámuk alapján kiszámított globális költségvetési támogatást kapnak, amelynek felhasználásáról - többé-kevésbé - szabadon döntenek Kutatásfinanszírozás:  Az intézmények illetve kollektívák, egyének meghatározott feladatokra, projektekre kapják a pénzt, - amely feladatokat és pénzfelhasználást szigorúan kontrollál a forrásbiztosító

12 12 Következmények  Gazdasági autonómia  Elmozdulás a vállalatszerű működés felé – vállalkozó egyetem  Professzionális menedzsment, vállalkozói kultúra  A karok, tanszékek, vezető oktatók, kiskollektívák önállósága visszaszorul  Oktatási és kutatási autonómia csökken  helyette vállalati (egyetemi) üzleti tervek, piaci alkalmazkodás  Vállalati autonómiában nincs, v nagyon korlátozott a részegységek autonómiája

13 13 A szolgáltató egyetem •A gazdálkodó, vagy szolgáltató egyetemeken „a „főhatalom” a professzorok, professzori testületek, az akadémiai stáb kezéből kicsúszik, és átkerül az adminisztratív stábhoz, az egyetemi menedzserekhez.” •A szolgáltató egyetemek igyekeznek szerves kapcsolatba kerülni régiójukkal − hallgatóik mellett megrendelőik, gazdasági kapcsolataik nagy része is onnan kerül ki. A kutatási, fejlesztési, innovációs témák megválasztása során meghatározó szerepet játszik a hasznosíthatóság, a bevételszerzés. •A szolgáltató egyetemek egyik legradikálisabb fajtája a vállalkozói egyetem. Ennek legfontosabb jellemzői: –a vállalkozói egyetem erős és professzionális menedzsmentet épít ki; –létrehozza az ún. fejlesztő perifériákat; –a finanszírozás diverzifikált, különböző jellegű forrásokból származnak a bevételek; –erős és stimulált akadémiai hátországa van; –az egyetem egészét áthatja a vállalkozói kultúra.

14 14 A finanszírozási elvárások Állami Számvevőszék: Jelentés a központi költségvetésből kutatásfejlesztési célokra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről augusztus Ajánlás a miniszternek Kezdeményezze  a felsőoktatási intézmények állami kutatási támogatásában a teljesítményarányos finanszírozás súlyának növelését,  minden felsőoktatási intézményben és kutatóhelyen nevesítsenek kutatói követelményrendszert,  a felsőoktatási kutatóhelyek támogatás-számítási alapjában vegyék figyelembe a kutatás eredményességét jellemző teljesítménymutatókat.

15 15 A szolgáltató egyetem belső racionalizálása Belső hatékonyságot elősegítő mozzanatok •Funkcionális (oktatási és kutatási ) költségek nyomon követése, elemzése - működési költségeket befolyásoló tényezők feltárása (óraszámok, létszám, munkakövetelmények) •A szabad kapacitások feltárása – oktatói, kutató, fejlesztői kapacitások, helyiség és eszközkihasználás ________________________________________________________________ Következmény: •A belső hatékonyság menedzselése - kötelező óraszám, munkaidő, oktatói, kutatói követelményrendszer, létszám- és időgazdálkodás stb. •Az innovációs folyamatok menedzselése – szellemi tulajdonnal való intézményi szintű gazdálkodás •A szabad (szellemi és tárgyi) kapacitások hasznosítása és a kiszolgáló, kisegítő folyamatok racionalizálása

16 16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "1 Polónyi István Konfliktusok a felsőoktatás- finanszírozásban 2006 május 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések