Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban"— Előadás másolata:

1 Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban
Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella

2 Mi a politikai részvétel?
Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia Az állampolgárok alacsony aktivitása, pedig az állampolgár informáltsága nő. Az állampolgár magatartása volatilis (nem tudható kire fog szavazni, alacsony pártkötődés), pedig egyre több erőforrás arra, hogy az állampolgári viselkedés kiszámítható legyen (kampány professzionalizálódik, választási rendszerek átalakítása)

3 Állampolgári részvételi formák
Konvencionális és nem konvencionális formák pártokban/állampolgári érdekcsoportokban való részvétel petíció aláírása törvényes mozgalomban való részvétel beszélgetés a politikáról stb.

4 Mitől függ a választási részvétel?
Választási részvétel politikai kulturális kérdés (pl. kötelező-e) Nem a társadalmi státusz hasonlósága magyaráz. Országok közötti eltérés felülírja az országon belüli jellegzetességeket. Konkrét tétek mobilizálhatnak. (vö. issue voting)

5 Kötelező részvétel a világ 194 országából körülbelül 27 államban számít törvénysértésnek a szavazófülkék elkerülése. (Ausztria, Olaszo. és Hollandia már eltörölte) Belgiumban mindig 90 és 92% között mozgott a részvétel, Luxemburgban kicsit erősebb az ingadozás: ben 87,27%, 2004-ben 91,35 % adta le szavazatát. A mindenkori részvételi arány nem a politika iránti közbizalom fokát, hanem inkább csak azt tükrözi, hányan fütyülnek a távolmaradás miatti esetleges pénzbüntetésre.

6 Büntetések Pénz: Szingapúr, Belgium (10, majd 25 euró), Ciprus (500 e), Luxemburg (akár e), Liechtenstein (20 frank), Schaffhausen kanton (Svájc, 3 frank), Töröko. (12 e), Ausztrália (60 D), Uruguay, Brazília. Börtön: Fidzsi, Görögo. (2003 óta nincs büntetés), Chile, Egyiptom. Eltiltás: Belgium (15 évre, renintenseknél), Törlés a névjegyzékből: Szingapúr.

7 Mi változott meg? a politikai aktivitás csökkenőben szekularizáció
régi törésvonalak elhalványulnak, újak keletkeznek→társadalmi foglalkozásszerkezet változásai kampánytechnikák megváltoznak, az állampolgárok informáltabbak kivonulás a politikából, pártelkötelezettség csökken, választási rendszerek folyamatos változtatásai

8 Kutatásunk Választási részvétel intézményi tényezőinek vizsgálata ↓ Névjegyzékbe vétel módjának hatása a részvételre

9 Mi is a választói névjegyzék?
Funkciója: annak biztosítása, hogy azok szólhassanak bele a képviseleti szervek összetételébe, azok döntsenek közvetlenül az ország jelentősebb ügyeiben, akik választójoggal rendelkeznek. A választói névjegyzékbe vétel szerepe a választási eljárásban: a szavazás, az ajánlás (ajánlók és jelöltek), a népszavazási/népi kezdeményezési aláírásgyűjtés, választási szervek jogorvoslati kérelmek benyújtása választókerületek, szavazókörök kialakítása választási eredmény megállapítása (küszöbök) egyes közfunkciók betöltése

10

11

12 Passzív, állandó rendszer
Magyarországon passzív módon kerülnek be a választópolgárok a névjegyzékbe, azaz nem kell bejelentkezniük. A választói névjegyzék létrehozása a következőkből: Személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) Kiskorúak kiszűrése A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása (NESZA)

13 Magyarország toleránsak vagyunk a politikai részvétel nem konvencionális formái iránt is ig az egyetlen kirívó eset a 1990-es taxisblokád volt 2002: magas részvétel, 2006-ban szintén (53%) politikai cinizmus, állampolgári kompetencia alacsony rendszerváltás elitista jellege általános pártellenes érzület atomizáció öröksége

14 Mi történt 2002-ben? mobilizáció kampánystratégia
felnőttek a választók 1998-ban minimális MSZP-kampány: tartsuk alacsonyan a részvételt. 2002 Fidesz: „door to door” kampány Stabilizáló  apátia? (Lipset): a magyar politikai rendszer stabilitása független az állampolgári részvételtől, de csak ig: innentől már nem gondoljuk, hogy ha cselekszünk, veszélyeztetjük a rendszert.  

15 Részvételi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részétől Debrecenig húzódó sávban a legkisebb a részvétel, itt található mind az öt választókerület, ahol már ben is érvénytelen volt az első forduló, mert a megjelenés 50% alatti volt. A nagyobb városokban rendre magasabb a választói aktivitás, területileg pedig a Dunántúl északnyugati részén és a Buda környéki választókerületekben. A főváros belbudai része mind a négy választáson a legmagasabb részvételi arányt mutatta, 2002-ben 82% feletti átlaggal település urbanizáltsági foka és a lakosság iskolai végzettségének szintje

16 Aktív, az egyén kezdeményezésén alapuló, ideiglenes rendszer
Egyén kezdeményezésén alapuló rendszer: pl. USA: az választópolgár bemegy a helyi önkormányzathoz, kivárja a sort, felírják a nevét, és azt is megadhatja, kire fog voksolni. 2009-ben az USA 300 milliós összlakosságából a szavazásra jogosult lakosság kb. 208 millió, (18 éven felüli amerikai állampolgár), akik közül 187 millió regisztráltatta magát, és 130 millióan voksoltak. Tehát a szavazásra jogosultak 37,5%-a nem gyakorolta állampolgári jogait. „egyéni felelősség elve”

17 USA: United States of Apathy?
általános csökkenés a politikai részvételben a szavazók arányának csökkenése (1996- ban először az elnöki választásokon 50% alatt!) a párttagok számának csökkenése (mind a demokrata, mind a republikánus pártban) a politikusokban, politikai intézményekben való bizalom csökkenése. (oka: politikai botrányok, a média felhajtásai, a választási kampányok körüli pénzügyi visszaélések) vö. Ny-Európa

18 Putnam elmélete sorra vette a fontosabb változásokat, s megvizsgálta lehetséges összefüggéseiket. nem befolyásoló tényezők a társadalmi tőke és részvétel csökkenésében: a lakhelyi mobilitás-földrajzi migráció (ez csökkent), az elővárosodás (a jelenség mindenütt felismerhető), a megnőtt munkaidő és időhiány (ami nem áll, mert a szabadidő nőtt, s a munkában legelfoglaltabbak a legaktívabbak is egyben). az anyagi helyzet nem korrelál a társadalmi részvétellel (azaz nincs kapcsolat)

19 Putnam szerint a megoldás
A televízió. Manapság az átlagamerikai napi 3 óráját, azaz szabadidejének 40%-át foglalja le. Eközben az újságolvasás, amely erősen és pozitívan korrelál a társadalmi részvétellel és növeli a tájékozottságot, nagymértékben csökkent.

20 Kutatási kérdés Milyen okai vannak az alacsony a választási részvételnek az Amerikai Egyesült Államokban?

21 Az alacsony részvétel okai
közvetett a választás (elektorokra szavaznak) bonyolult nyilvántartás a regisztrációhoz rossz körzetesítés, kevés regisztrációs pont apátia nem kötelező a választáson való részvétel (kötelező szavazás a leghatékonyabb módja a magas választói részvétel elérésének (Lijphart) – de attól nem lesz kevésbé nagy az apátia és mások már megdöntötték (Putnam): United States of Apathy) túl kevés az egy hónap a regisztrációra (20% tévesen ítéli meg a hátralévő időt)

22 Regisztráció Észak-Dakotában nincs regisztráció → az átlagosnál magasabb részvétel Ahol van aznapi regisztrációra lehetőség, ott 15%-kal nőtt a részvétel Kutatások: ha ezt minden államban bevezetnék, az 5%-kal növelné a kummulált választási részvételt

23 Hipotézisünk H: A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.

24 Operacionalizálás az 1989-2009-as időszak
csökkenő tendencia a választási részvételnél (De! Obama) USA: elnökválasztás Időszak: elég számú választás a vizsgálathoz Elnökválasztás: erről van a legtöbb adat, hozzáférhető

25 Kutatási módszerünk személyes kérdőívezés (postai/e-mailes kiküldés)
hólabda módszer alkalmazása a kiválasztáshoz

26 A kérdőív Mennyit kellett várni a regisztrációkor?
Regisztrált-e ön a választásra? 1.1. Ha nem, miért? (nyitott kérdés) 1.2. Ha igen: Mennyit kellett várni a regisztrációkor? Mennyi idővel a választás előtt regisztrált? Akkor is regisztrálna-e, ha 60 percnél többet kellene várnia? Mi motiválta arra, hogy regisztráljon?

27 Ha igen, mi motiválta ebben?
Részt vett-e a 2009-es elnökválasztáson? Ha igen, mi motiválta ebben? a)idő b)távolság c)az elektor személye d)az elektor által támogatott jelölt programja..stb.

28 Ha nem regisztrált, mi motiválná arra, hogy mégis regisztráljon?
kisebb várakozási idő könnyen megközelíthető választási iroda ha nem lenne előzetes preferencia-nyilvánítás ha kevesebb személyes adat közlésével is lehetne regisztrálni nagyobb fokú állampolgári tájékoztatás ha a választás napján lehetne regisztrálni hivatalos elektronikus regisztráció lehetősége

29 Hipotézisünk felelevenítése
„A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.”

30 Kutatási eredményünk A nem regisztrálók 2/3-a magyarázza távolmaradását a következő indokokkal: körzetesítés hiányosságai várakozási idő aznapi regisztráció hiánya érdektelenség

31 Megvalósított intézkedések
Motor Voter Act regisztráció feltételeinek enyhítése → a részvételt növelendő regisztrációs helyek számának növelése 6 államban a választás napján is lehet regisztrálni Idaho Maine Minnesota New Hampshire Wisconsin Wyoming állampolgári nevelés a fiatal felnőttek körében

32 Köszönjük a figyelmet!

33 Források Voter Turnout http://elections.gmu.edu/voter_turnout.htm
National Voter Turnout in Federal Elections: 1960–2009 Voter Turnout Blais, A.(2007):Turnout in election. In: Dalton, R. J. és Klingemann, H-D. (eds): The Oxford handbook of political behavior. pp Oxford: Oxford Univerity Press Lijphart, Arend (1997) "Unequal Participation: Democracy's Unresolved Dilemma." American Political Science Review 91: Putnam R.D.: Bowling Alone: America's Declining Social Capital. ml


Letölteni ppt "Választási részvétel intézményi tényezői az USA-ban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések