Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella."— Előadás másolata:

1 Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella

2  Megkerülhetők a közvetett demokrácia intézményei→közvetlen demokrácia  Az állampolgárok alacsony aktivitása, pedig az állampolgár informáltsága nő.  Az állampolgár magatartása volatilis (nem tudható kire fog szavazni, alacsony pártkötődés), pedig egyre több erőforrás arra, hogy az állampolgári viselkedés kiszámítható legyen (kampány professzionalizálódik, választási rendszerek átalakítása) 2

3 Konvencionális és nem konvencionális formák  pártokban/állampolgári érdekcsoportokban való részvétel  petíció aláírása  törvényes mozgalomban való részvétel  beszélgetés a politikáról stb. 3

4 Választási részvétel politikai kulturális kérdés (pl. kötelező-e)  Nem a társadalmi státusz hasonlósága magyaráz.  Országok közötti eltérés felülírja az országon belüli jellegzetességeket.  Konkrét tétek mobilizálhatnak. (vö. issue voting) 4

5  a világ 194 országából körülbelül 27 államban számít törvénysértésnek a szavazófülkék elkerülése. (Ausztria, Olaszo. és Hollandia már eltörölte)  Belgiumban mindig 90 és 92% között mozgott a részvétel,  Luxemburgban kicsit erősebb az ingadozás: 1999-ben 87,27%, 2004-ben 91,35 % adta le szavazatát. A mindenkori részvételi arány nem a politika iránti közbizalom fokát, hanem inkább csak azt tükrözi, hányan fütyülnek a távolmaradás miatti esetleges pénzbüntetésre. 5

6  Pénz: Szingapúr, Belgium (10, majd 25 euró), Ciprus (500 e), Luxemburg (akár 1000 e), Liechtenstein (20 frank), Schaffhausen kanton (Svájc, 3 frank), Töröko. (12 e), Ausztrália (60 D), Uruguay, Brazília.  Börtön: Fidzsi, Görögo. (2003 óta nincs büntetés), Chile, Egyiptom.  Eltiltás: Belgium (15 évre, renintenseknél),  Törlés a névjegyzékből: Szingapúr. 6

7  a politikai aktivitás csökkenőben  szekularizáció  régi törésvonalak elhalványulnak, újak keletkeznek→társadalmi foglalkozásszerkezet változásai  kampánytechnikák megváltoznak, az állampolgárok informáltabbak  kivonulás a politikából, pártelkötelezettség csökken, választási rendszerek folyamatos változtatásai 7

8 Választási részvétel intézményi tényezőinek vizsgálata ↓ Névjegyzékbe vétel módjának hatása a részvételre 8

9  Funkciója: annak biztosítása, hogy azok szólhassanak bele a képviseleti szervek összetételébe, azok döntsenek közvetlenül az ország jelentősebb ügyeiben, akik választójoggal rendelkeznek.  A választói névjegyzékbe vétel szerepe a választási eljárásban: ◦ a szavazás, ◦ az ajánlás (ajánlók és jelöltek), ◦ a népszavazási/népi kezdeményezési aláírásgyűjtés, ◦ választási szervek ◦ jogorvoslati kérelmek benyújtása ◦ választókerületek, szavazókörök kialakítása ◦ választási eredmény megállapítása (küszöbök) ◦ egyes közfunkciók betöltése 9

10 10

11 11

12  Magyarországon passzív módon kerülnek be a választópolgárok a névjegyzékbe, azaz nem kell bejelentkezniük.  A választói névjegyzék létrehozása a következőkből: ◦ Személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL)  Kiskorúak kiszűrése ◦ A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása (NESZA) 12

13 • toleránsak vagyunk a politikai részvétel nem konvencionális formái iránt is ig az egyetlen kirívó eset a 1990-es taxisblokád volt • 2002: magas részvétel, 2006-ban szintén (53%)  politikai cinizmus, állampolgári kompetencia alacsony  rendszerváltás elitista jellege  általános pártellenes érzület  atomizáció öröksége 13

14  mobilizáció  kampánystratégia  felnőttek a választók  1998-ban minimális MSZP-kampány: tartsuk alacsonyan a részvételt.  2002 Fidesz: „door to door” kampány ◦ Stabilizáló apátia? (Lipset): a magyar politikai rendszer stabilitása független az állampolgári részvételtől, de csak 2006-ig: innentől már nem gondoljuk, hogy ha cselekszünk, veszélyeztetjük a rendszert. 14

15  Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részétől Debrecenig húzódó sávban a legkisebb a részvétel, itt található mind az öt választókerület, ahol már 1990-ben is érvénytelen volt az első forduló, mert a megjelenés 50% alatti volt.  A nagyobb városokban rendre magasabb a választói aktivitás, területileg pedig a Dunántúl északnyugati részén és a Buda környéki választókerületekben. A főváros belbudai része mind a négy választáson a legmagasabb részvételi arányt mutatta, 2002-ben 82% feletti átlaggal ↓ település urbanizáltsági foka és a lakosság iskolai végzettségének szintje 15

16  Egyén kezdeményezésén alapuló rendszer: pl. USA: az választópolgár bemegy a helyi önkormányzathoz, kivárja a sort, felírják a nevét, és azt is megadhatja, kire fog voksolni.  2009-ben az USA 300 milliós összlakosságából a szavazásra jogosult lakosság kb. 208 millió, (18 éven felüli amerikai állampolgár), akik közül 187 millió regisztráltatta magát, és 130 millióan voksoltak. Tehát a szavazásra jogosultak 37,5%-a nem gyakorolta állampolgári jogait.  „egyéni felelősség elve” 16

17  általános csökkenés a politikai részvételben  a szavazók arányának csökkenése (1996- ban először az elnöki választásokon 50% alatt!)  a párttagok számának csökkenése (mind a demokrata, mind a republikánus pártban)  a politikusokban, politikai intézményekben való bizalom csökkenése. (oka: politikai botrányok, a média felhajtásai, a választási kampányok körüli pénzügyi visszaélések) vö. Ny-Európa 17

18  sorra vette a fontosabb változásokat, s megvizsgálta lehetséges összefüggéseiket.  nem befolyásoló tényezők a társadalmi tőke és részvétel csökkenésében: a lakhelyi mobilitás-földrajzi migráció (ez csökkent), az elővárosodás (a jelenség mindenütt felismerhető), a megnőtt munkaidő és időhiány (ami nem áll, mert a szabadidő nőtt, s a munkában legelfoglaltabbak a legaktívabbak is egyben).  az anyagi helyzet nem korrelál a társadalmi részvétellel (azaz nincs kapcsolat) 18

19  A televízió. Manapság az átlagamerikai napi 3 óráját, azaz szabadidejének 40%-át foglalja le.  Eközben az újságolvasás, amely erősen és pozitívan korrelál a társadalmi részvétellel és növeli a tájékozottságot, nagymértékben csökkent. 19

20  Milyen okai vannak az alacsony a választási részvételnek az Amerikai Egyesült Államokban? 20

21  közvetett a választás (elektorokra szavaznak)  bonyolult nyilvántartás a regisztrációhoz  rossz körzetesítés, kevés regisztrációs pont  apátia  nem kötelező a választáson való részvétel (kötelező szavazás a leghatékonyabb módja a magas választói részvétel elérésének (Lijphart) – de attól nem lesz kevésbé nagy az apátia és mások már megdöntötték (Putnam): United States of Apathy)  túl kevés az egy hónap a regisztrációra (20% tévesen ítéli meg a hátralévő időt) 21

22  Észak-Dakotában nincs regisztráció → az átlagosnál magasabb részvétel  Ahol van aznapi regisztrációra lehetőség, ott 15%-kal nőtt a részvétel  Kutatások: ha ezt minden államban bevezetnék, az 5%-kal növelné a kummulált választási részvételt 22

23 H: A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával. 23

24  az as időszak  csökkenő tendencia a választási részvételnél (De! Obama)  USA: elnökválasztás 24

25  személyes kérdőívezés (postai/ es kiküldés)  hólabda módszer alkalmazása a kiválasztáshoz 25

26 1.Regisztrált-e ön a választásra? 1.1. Ha nem, miért? (nyitott kérdés) 1.2. Ha igen:  Mennyit kellett várni a regisztrációkor?  Mennyi idővel a választás előtt regisztrált?  Akkor is regisztrálna-e, ha 60 percnél többet kellene várnia?  Mi motiválta arra, hogy regisztráljon? 26

27 Részt vett-e a 2009-es elnökválasztáson?  Ha igen, mi motiválta ebben? a)idő b)távolság c)az elektor személye d)az elektor által támogatott jelölt programja..stb. 27

28  Ha nem regisztrált, mi motiválná arra, hogy mégis regisztráljon?  kisebb várakozási idő  könnyen megközelíthető választási iroda  ha nem lenne előzetes preferencia-nyilvánítás  ha kevesebb személyes adat közlésével is lehetne regisztrálni  nagyobb fokú állampolgári tájékoztatás  ha a választás napján lehetne regisztrálni  hivatalos elektronikus regisztráció lehetősége 28

29 „A választási részvétel alacsony szintje kapcsolatba hozható a névjegyzékbe kerülés módjával.” 29

30  A nem regisztrálók 2/3-a magyarázza távolmaradását a következő indokokkal: -körzetesítés hiányosságai -várakozási idő -aznapi regisztráció hiánya -érdektelenség 30

31  Motor Voter Act ◦ regisztráció feltételeinek enyhítése → a részvételt növelendő ◦ regisztrációs helyek számának növelése ◦ 6 államban a választás napján is lehet regisztrálni  Idaho  Maine  Minnesota  New Hampshire  Wisconsin  Wyoming ◦ állampolgári nevelés a fiatal felnőttek körében 31

32 Köszönjük a figyelmet! 32

33  Voter Turnout  National Voter Turnout in Federal Elections: 1960–  Voter Turnout   Blais, A.(2007):Turnout in election. In: Dalton, R. J. és Klingemann, H-D. (eds): The Oxford handbook of political behavior. pp Oxford: Oxford Univerity Press  Lijphart, Arend (1997) "Unequal Participation: Democracy's Unresolved Dilemma." American Political Science Review 91:  Putnam R.D.: Bowling Alone: America's Declining Social Capital. ml ml 33


Letölteni ppt "Készítette: Máté Alexandra, Simon Edit, Somodi Ágnes, Zágoni-Szabó Bella."

Hasonló előadás


Google Hirdetések