Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

India. Ipar • XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” • Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "India. Ipar • XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” • Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit."— Előadás másolata:

1 India

2 Ipar • XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” • Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit (francia, holland…) • 1858 brit korona fennhatósága (táska-kapitalizmus – angol pénz, helybeli gyapot, munkás, piac itteni pamutüzem) „Oszd meg és uralkodj” elv Olcsó angol iparcikkek behozatala, indiai kézműipar elsorvad, alapanyagot kezd termelni (gyapot Malva-fennsíkon…)

3 • Következmény: csak textilipar marad (kézművesség, bányászat … nincs) Ipari növények, élvezeti cikkek termelése miatt csökken a gabonatermelés – éhínségek • 1947 függetlenség Államosítás, 5 éves tervek mezőgazdaság, szállítás fejlesztése, iparosítás (lassú fejlődés + népességnövekedés gyors)

4

5 Energiagazdaság • Feketeszén (falu fával, trágyával fűt) a legfontosabb Nagy készletek, jó minőségű kokszolható Damodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék” • Barnaszén Himalája Sivalik lánca, Assam tartomány, • Kőolaj, földgáz Bengál-öböl selfen – kevés, drága (áramlások) Import 32%-a!!!

6 Villamosáram termelés • Szén alapú hőerőmű • 1/3 vízerőmű – Gangesz és mellékfolyói • Atomerőmű – (Világ 7. urán) fejlesztik, katonai célú felhasználás (atomhatalom)

7 • Mumbai Bhabha Atomkutató Központ projektje: India áramellátásának egy részét tórium alapú atomreaktorok végzik • Miért éppen tórium? Felhasználása után sokkal kevesebb veszélyes hulladék marad, a tóriumalapú reaktorok ráadásul olcsóbbak, helytakarékosak, hiszen hűtésük nem igényel nagy nyomású vizet. Az uránreaktorokkal szemben a robbanás esélye is jóval kisebb, mert víz hiányában nem képződik hidrogén sem. Az átállás ráadásul igen gazdaságos: egy tonna tórium körülbelül kétszáz tonna uránt vagy három- négymillió tonna szenet helyettesíthet. Mindezek ismeretében sem mellékes, hogy becslések szerint a világon háromszor annyi tórium áll rendelkezésre, mint urán. A tórium főként ritkaföldfémekben és a monazit nevű ásványban található meg.

8 Ásványkincsek • Vasérc (Világ 6.-7.) Hatalmas készletek, jó minőségű (2/3-a Fe) 2/3-át exportálja Damodar-folyó völgye „indiai Ruhr-vidék”(ahol szén is!) • Mangán (Világ 6.-7., exportban az 1.) • Bauxit India közepén • Réz (Bihar állam) • Króm, Nikkel, Ólom, Cink - (Gudjarat állam) • Egykor hatalmas gyémánt, arany és ezüst bányászat csökken

9

10 Feldolgozóipar • A II. világháború után fejlesztették ( csak textilipar, teafeldolgozás, cukoripar volt) • Nagyon koncentrált (gyarmati múlt) Kikötőkben+indiai Ruhr-vidéken • Erős állami szerepvállalás • Alapja: nyersanyag bőséges, olcsó munkaerő Gond: tőke hiánya, szakemberek hiánya, helyi piac óriási, de szegény

11 Kohászat, gépipar • Vaskohászat – Jamshedpur (Jamshed Tata nevű párszi (nép) gazdag ember alapította) Bhila-i (Rajpur mellett) – orosz segítséggel épült • Alumíniumkohászat (Világ X.) Kohóalumíniumot exportál

12 Bhila

13 • Főleg közlekedési gépek gyártása (nagy távolságok!) Önellátó: textilgép, bicikli, elektrotechnika Többi import! • Mozdony, vagongy. – Delhi, Jamshedpur, Varanasi (Benares), Madras (különféle nyomtáv!)

14 • Hajóépítés – Mumbai (Bombay), Calcutta • Repülőgépgyártás – Bangalore, Delhi, Varanasi • Autógyártás, összeszerelés - Mumbai (Bombay), Calcutta, Bangalore, Delhi

15 Tata Motors Headquartered in MumbaiMumbai

16 Vegyipar • A legdinamikusabban fejlődő iparág • Szénvegyészet – Sindri - Ázsia egyik legnagyobb műtrágya és cementgyára

17 • Kőolajfinomítás és gyógyszeripar a kikötőkben • (India a világ 3. legnagyobb un. Generikus gyógyszergyártója. Pl. az USA-ban eladott gyógyszerek hatóanyagainak 80%-a, a generikus AIDS szerek 4/5-e itt készül! Generikus – a gyógyszer szabadalma lejárt India küzd az un. Evergreening ellen – a világ gyógyszergyártói kis változtatással ismét szabadalmaztatják termékeiket. A tét a gyógyszerek ára, vagyis a hozzáférés. A indiaiak 2/3-a kevesebb mint 2 dollárból él naponta) (2004 óta Richter-nek is van indiai vegyesvállalata Vapi-ban)

18 Könnyűipar - textilipar • Ma is a legfontosabb ág. Legősibb • Pamutipar (Világ 2.) Jutaipar (Bangladesbe került jutaföldeket újra telepítették) – kötelek, zsákok Selyemipar (ma inkább műselyem) • Calcutta, Mumbai, Varanasi, Madras, Kanpur, Hyderabad

19

20 Élelmiszeripar • Cukorgyártás – Gangesz mentén

21

22 Élelmiszeripar

23 Elekrotonika, IT (information technology) • Elektronikai berendezéseket, mobiltelefonokat és távközlési műholdakat gyártanak. • Nukleáris kutatások • Szoftverfejlesztés (a világ vezető szoftvergyártói közé tartozik). • IT Services and business process outsourcing (BPO) Üzleti folyamatok kiszervezése IT Servicesbusiness process outsourcing • Bangalore, Hyderabad, Delhi, Mumbai and Kolkata. BangaloreHyderabadDelhiMumbaiKolkata • Bangalore = Silicon Valley of India vezető IT központ BangaloreSilicon Valley of India

24

25 • India a következő Szilícium-völgy –A legnagyobb technológiai cégek programozók tízezreit képezik ki és állítják ott munkába. Folyamatosan figyelik India iskoláit, hogy a végzős diákoknak autót, lakást és rugalmas munkabeosztást kínálva jussanak jól képzett, olcsó alkalmazottakhoz. Egy indiai programozó átlagosan dollárt keres óránként. Egyesült Államokbeli társa 120 dollárt is kaphat. • Újabb és újabb cégek jönnek létre. A bővítéseket többek között a „Kövesd a Napot” típusú modellek gerjesztik. Amikor az amerikai központban lemegy a Nap, és az alkalmazottak befejezik a munkát, az elkészített anyagot elektronikusan Indiába továbbítják. A cég ottani emberei aztán továbbdolgoznak vele. Így amíg amerikai kollégáik alszanak, ők elvégzik a következő munkafázist. Este pedig visszaküldik az anyagot az akkor ébredő Amerikába. Igen sok cég végezteti Indiában pl. a könyvelését, adatainak feldolgozását. Így válik India a „világ háttérirodájává”.

26 Mumbai

27


Letölteni ppt "India. Ipar • XVII.-XVIII. sz. európai utazóknak India a „jólét és bőség országa” • Gyarmatosítás – Brit Kelet-Indiai Társaság kiszorítja ellenfeleit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések