Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről  A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről  A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást,"— Előadás másolata:

1 Szakképzés és a gazdaság kapcsolata

2 Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről  A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást, a Nemzetgazdasági Minisztérium megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelyekben rögzítésre került az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítések és konkrét feladatok köre.

3 Szakképzés korszerűsítése  125 szakmáról van szó, ebből 48 szakma teljesen átvilágításra került, ennek az eredménye, hogy a 48 szakmában 50 %- kal növelték a gyakorlati órák számát.  A szakképzés korszerűségét mozdítaná elő, hogy a vizsgáztatás két napos lenne,ellenben a 4-5 napos vizsgákkal.  3 éves képzésben induló osztályokban diák venne részt. Ez az összes hallgatók egyharmada.

4 Az OKJ várható szabályozása Hatályos szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő Kimenetek Iskola- rendszerű Felnőtt- képzés Összesen Tervezet szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő Kimenetek Iskola- rendszerű Felnőtt- képzés Összesen

5 A válság hatásai.  Feltétlenül meg kell említeni a világgazdasági válság hatásait az elmúlt 3-5 évre, melynek következtében szinte minden, korábban igényelt szakmában jelentősen visszaesett a munkaerő-piaci kereslet. Ennek ellenére a munkáltatók által a prosperitás éveiben leginkább igényelt szakképesítésekből egyértelműen továbbra is képezni kell a fiatalokat, sőt a képzés volumenének növelése is mindenképpen indokolt.

6 A felnőttképzés, továbbképzés.  Az álláskeresők korszerűtlen tudását támasztja alá az is, hogy jelentős részük 40 és 50 év feletti, akik szakmai végzettségüket és szaktudásukat régebben szerezték, azt sem fejleszteni, sem karbantartani a rendszerváltás utáni időszakban nem tudták. Számukra a felnőttképzés és a továbbképzés nyújthat segítséget. Ennek reformja szintén elodázhatatlan. Annak a szakképzés elveire kell épülnie, azokkal teljes mértékben párhuzamban.

7 A pályaelhagyás, elhivatottság.  Tovább nehezíti az irányszámok meghatározását, hogy az elhelyezkedni szándékozó fiatal szakmunkások jelentős része csak átmenetileg dolgozik a szakmájában, rövid idő elteltével pályaelhagyóvá válik. A kutatási tapasztalatok szerint sokuk nem rendelkezik olyan szintű, korszerű tudással, amelyre a munkáltatónak szüksége van, ezért megválnak egymástól. Igen komoly gondot jelent a fiatal pályakezdők körében a szakmai elhivatottság hiánya is.

8 A szakmában való elhelyezkedés.  Pontatlanul ugyan, de becsülhető a szakmunkás bizonyítványt megszerző fiatalok szakmában történő elhelyezkedési aránya. Az elmúlt évek kutatásai alapján kijelenthető, hogy az általános iskolára épülő szakképesítések esetében mindössze a pályakezdők 20%-a helyezkedik el a szakmájában, illetve jelenik meg a munkaerő-piacon. A többiek szinte automatikusan bejelentkeznek álláskeresőnek.

9 A szakmában való elhelyezkedés.  Az érettségire épülő szakmát megszerző fiatalok körében sem jobb a helyzet. Körülbelül egyötödük, egynyolcaduk kerül be a munkaerő-piac aktív tagjai közé. Jelentős részük szintén munkanélküliként regisztráltatja magát, de sokan főiskolán, egyetemen tanulnak tovább.  Megállapítható, hogy legalább ötször, nyolcszor annyi szakmunkást kell képezni az iskolákban, mint amennyire a munkaerő-piacon az adott évben szükség van.

10 Duális képzés  A duális képzést megújult képzési programokkal, a gazdaság szereplőinek és a kamaráknak a nagyobb közreműködésével a gazdaság igényeihez közelítve kell megvalósítani. A fentiekben vázolt kormányzati intézkedések egyértelműen ezen irány felé mutatnak országos és régiós szinten egyaránt.

11 Szakképzés irányainak és arányainak meghatározása.  RFKB működéséhez kapcsolódóan idén is egy átfogó felmérés készült.  gazdaság igényeit.  munkaerő-piaci kereslet adatait.  országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve  megállapíthassuk a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait.

12 A kutatás felépítése  A GVI által előre kidolgozott kérdőíveztetés a tavalyi felméréshez hasonlóan zajlott.  A megyei kamarák munkatársai központilag meghatározott terv szerint,  adott ágazatokban,  meghatározott alkalmazotti létszám kategóriájú cégeket kerestek fel,.

13 A kutatás célja és résztvevői.  A kutatás lényege a vállalkozások jövőbeni (1-3 év) munkaerő igényének felmérése,  a még tanulószerződéses diákokkal való megelégedettség mértékének,  a szakmával rendelkező pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek és  a diplomás pályakezdők munkaerő piaci lehetőségeinek vizsgálata volt.  A felmérést a gazdasági kamarák végezték, az adatgyűjtés pedig megyénként folyt.

14 Szakértői mélyinterjúk  Ezt a kutatási eredményt egészítette ki egy úgynevezett szakértői mélyinterjúkból álló, az  Érdekképviseletek által ugyancsak személyesen készítendő kérdőíves felmérés, előre egyeztetett szervezettel és határidővel.  GVI által meghatározott 4 kritérium valamelyikéből. Lehetett választani.  - Nagyfoglalkoztatók HR munkatárssal,  - Munkaügyi központ vezetőivel,  - Önkormányzati vezetőkkel  - Szakiskolai vezetőkkel történő lekérdezés.

15 Kérdőívezés iskolai végzettség szerinti megoszlása(Tolna megye).  A kérdőívezést minden esetben személyesen végeztük, kivéve  pályakezdő szakmunkások(140 fő) tekintetében telefonos kérdezést engedélyezték a tavalyi tapasztalatok alapján. A döntésre szükség is volt, mert ezt a célcsoportot nagy számban kellett megkeresni, elérhetőségük viszont igen bizonytalan volt.  diplomás pályakezdőknél(28 fő)

16 Létszám kategóriai megoszlás  A mikro vállalkozások körében (47 db) céget kerestünk fel, betartva az ágazati felosztást is.  A főt foglalkoztatottaknál(74 db)  A legnagyobb létszámú cégeknél(8 db) nincs több 250 fő feletti foglalkoztató.  Idei évben közszférás interjúból (3 db) elkészítésére is kaptunk felkérést, amit ugyancsak határidőn belül teljesítettünk.

17 Kérdőívek megoszlása

18 Munkaerőtöbblet  A válság hatására megváltozott a szakképzés iránti igény. Az álláskeresők közül a legtöbben még most is az  eladó,  irodai adminisztrátor,  felszolgáló,  kőműves,  lakatos,  szabó-varrónők,  szakács,  festő-mázoló és  vagyonőri állásokban szeretnének elhelyezkedni.

19 Munkaerőhiány  Ezzel szemben munkaerő hiányt a korábbi évektől eltérően a régiónkban nem az építőiparban és a gépészetben jeleztek a vállalkozások, hanem a következő szakmákban:  - egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások,  - ügyintéző  - tartósipari munkás  - gyümölcs-zöldségfeldolgozó  - biztosítási ügyintéző  - erdész  - hírközlési foglalkozások  - egyéb szociális foglalkozások.

20 Szakiskolai ösztöndíjra javasoltak Dél- Dunántúl SzakmacsoportSzakmaBelépők MezőgazdaságGazda102 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 122 KözlekedésJárműfényező48 GépészetSzerszámkészítő23 Géplakatos90 Gépi forgácsoló129 Hegesztő164 Építőiparkőműves349 Egészségügyápoló174 Elektrotechnika- elektronika Villanyszerelő124

21 A DDRFKB. által elfogadott Hiány szakképesítések  Mezőgazdaság: - kertész, - erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, - gazda - növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó  Közlekedés: - járműfényező, - karosszérialakatos,  Könnyűipar: bőrdíszműves, - cipész, - cipőjavító,  Gépészet: - szerszámkészítő, - géplakatos - szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, - hegesztő,  Építészet: - épület- és építménybádogos,  Élelmiszeripar:  Élelmiszeripar: - borász, - pék, - húsipari termékgyártó,  Elektrotechnika: - elektronikai műszerész, - villanyszerelő

22 Szakképzés az Európai Unióban  A szakképzés színvonala alapozza meg azt a tudás alapú társadalmat és gazdaságot.  Az EU fejlettebb országaiban sokféle szakoktatási rendszer működik, ezek közös jellemzőjük:  gazdasággal igen szorosan együttműködnek  munkaerő-piaci igényekre épülnek, és  a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat markánsan figyelembeveszik,  decentralizált módon funkcionálnak.

23 Hazai rendszer  Ezekkel szembeállítható a magyar szisztéma, mely  folyamatosan változik  rendkívül drága  gazdaság igényeit csak kis mértékben és jelentős fáziskéséssel követi.  Alapvetően centralizált irányítású, így a helyi sajátosságokat is csak kevésbé veszi figyelembe.

24 A Régió szakképzés helyzete  A Dél-dunántúli Régió munkaerő-piacára különösen jellemző az igen kis mobilitás. Ezért különösen fontos, hogy a szakemberképzés elsődlegesen helyi szinten történjen.  Az oktatási intézmények irányítását eddig a megyei és a települési önkormányzatok, mint fenntartók látják és látták el.  A jövőben a szakképzés irányítása állami kézbe kerül, és várhatóan a minisztérium fennhatósága alatt fog állni.

25 Összegzés  A őszén kezdődő kedvezőtlen gazdasági változások jelentős részben azokat a vállalkozókat érintették, akik a legnagyobb fejlesztésekben gondolkodtak. Rövid időn belül azonban a fejlesztési elképzelések helyébe a fennmaradásért való küzdelem lépett.

26  A gazdasági válság általánosan rontja a munkaerő- piaci pozíciókat, viszont nem jelent érdemi befolyásolást az utóbbi években feltárt munkáltatói elvárásokra.  Közép- és hosszú távon a gazdaság mindenképpen nagy számban igényli a szakképzett, jól felkészült fizikai dolgozókat.

27  A prognózisok alapján az iskolarendszer várható kibocsátása nem fogja fedezni ezeket az igényeket. A szakképzési rendszer korábban feltárt anomáliáit érdemben nem módosítja a jelenlegi gazdasági visszaesés.  Nincs semmi arra mutató jel, hogy a remélt növekedési szakaszban más ágazatok vennék át a vezető szerepet az építőipar, fémfeldolgozás, gépipar, elektronikai iparágaktól.

28  Kialakult az a vélemény, hogy a válságot követő gazdasági helyzetre kell koncentrálni és olyan szakmákat kell preferálni szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal és a szakképzésben résztvevő gazdálkodókat decentralizált alappal, melyek a gazdaság fellendülését segítik.  A szakképzést egyébként sem rövidtávon lehet meghatározni, hanem hosszú távú stratégia mentén.

29  Köszönöm megtisztelő figyelmüket!  Dr. Fischer Sándor


Letölteni ppt "Szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről  A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések