Szakképzés és a gazdaság kapcsolata

Az előadások a következő témára: "Szakképzés és a gazdaság kapcsolata"— Előadás másolata:

1 Szakképzés és a gazdaság kapcsolata

2 Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről
A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást, a Nemzetgazdasági Minisztérium megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelyekben rögzítésre került az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítések és konkrét feladatok köre.

3 Szakképzés korszerűsítése
125 szakmáról van szó, ebből 48 szakma teljesen átvilágításra került, ennek az eredménye, hogy a 48 szakmában 50 %- kal növelték a gyakorlati órák számát. A szakképzés korszerűségét mozdítaná elő, hogy a vizsgáztatás két napos lenne,ellenben a 4-5 napos vizsgákkal. 3 éves képzésben induló osztályokban diák venne részt . Ez az összes hallgatók egyharmada.

4 Az OKJ várható szabályozása
Hatályos szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő Kimenetek Iskola-rendszerű Felnőtt-képzés Összesen 258 171 429 1301 Tervezet szakképesítések száma Szakképesítés+gyűjtő Kimenetek Iskola-rendszerű Felnőtt-képzés Összesen 190 76 266 636

5 A válság hatásai. Feltétlenül meg kell említeni a világgazdasági válság hatásait az elmúlt 3-5 évre, melynek következtében szinte minden, korábban igényelt szakmában jelentősen visszaesett a munkaerő-piaci kereslet. Ennek ellenére a munkáltatók által a prosperitás éveiben leginkább igényelt szakképesítésekből egyértelműen továbbra is képezni kell a fiatalokat, sőt a képzés volumenének növelése is mindenképpen indokolt.

6 A felnőttképzés, továbbképzés.
Az álláskeresők korszerűtlen tudását támasztja alá az is, hogy jelentős részük 40 és 50 év feletti, akik szakmai végzettségüket és szaktudásukat régebben szerezték, azt sem fejleszteni, sem karbantartani a rendszerváltás utáni időszakban nem tudták. Számukra a felnőttképzés és a továbbképzés nyújthat segítséget. Ennek reformja szintén elodázhatatlan. Annak a szakképzés elveire kell épülnie, azokkal teljes mértékben párhuzamban.

7 A pályaelhagyás, elhivatottság.
Tovább nehezíti az irányszámok meghatározását, hogy az elhelyezkedni szándékozó fiatal szakmunkások jelentős része csak átmenetileg dolgozik a szakmájában, rövid idő elteltével pályaelhagyóvá válik. A kutatási tapasztalatok szerint sokuk nem rendelkezik olyan szintű, korszerű tudással, amelyre a munkáltatónak szüksége van, ezért megválnak egymástól. Igen komoly gondot jelent a fiatal pályakezdők körében a szakmai elhivatottság hiánya is.

8 A szakmában való elhelyezkedés.
Pontatlanul ugyan, de becsülhető a szakmunkás bizonyítványt megszerző fiatalok szakmában történő elhelyezkedési aránya. Az elmúlt évek kutatásai alapján kijelenthető, hogy az általános iskolára épülő szakképesítések esetében mindössze a pályakezdők 20%-a helyezkedik el a szakmájában, illetve jelenik meg a munkaerő-piacon. A többiek szinte automatikusan bejelentkeznek álláskeresőnek.

9 A szakmában való elhelyezkedés.
Az érettségire épülő szakmát megszerző fiatalok körében sem jobb a helyzet. Körülbelül egyötödük, egynyolcaduk kerül be a munkaerő-piac aktív tagjai közé. Jelentős részük szintén munkanélküliként regisztráltatja magát, de sokan főiskolán, egyetemen tanulnak tovább. Megállapítható, hogy legalább ötször, nyolcszor annyi szakmunkást kell képezni az iskolákban, mint amennyire a munkaerő-piacon az adott évben szükség van.

10 Duális képzés A duális képzést megújult képzési programokkal, a gazdaság szereplőinek és a kamaráknak a nagyobb közreműködésével a gazdaság igényeihez közelítve kell megvalósítani. A fentiekben vázolt kormányzati intézkedések egyértelműen ezen irány felé mutatnak országos és régiós szinten egyaránt.

11 Szakképzés irányainak és arányainak meghatározása.
RFKB működéséhez kapcsolódóan idén is egy átfogó felmérés készült. gazdaság igényeit . munkaerő-piaci kereslet adatait. országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve megállapíthassuk a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait.

12 A kutatás felépítése A GVI által előre kidolgozott kérdőíveztetés a tavalyi felméréshez hasonlóan zajlott. A megyei kamarák munkatársai központilag meghatározott terv szerint, adott ágazatokban, meghatározott alkalmazotti létszám kategóriájú cégeket kerestek fel,.

13 A kutatás célja és résztvevői.
A kutatás lényege a vállalkozások jövőbeni (1-3 év) munkaerő igényének felmérése, a még tanulószerződéses diákokkal való megelégedettség mértékének, a szakmával rendelkező pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek és a diplomás pályakezdők munkaerő piaci lehetőségeinek vizsgálata volt. A felmérést a gazdasági kamarák végezték, az adatgyűjtés pedig megyénként folyt.

14 Szakértői mélyinterjúk
Ezt a kutatási eredményt egészítette ki egy úgynevezett szakértői mélyinterjúkból álló, az Érdekképviseletek által ugyancsak személyesen készítendő kérdőíves felmérés, előre egyeztetett szervezettel és határidővel. GVI által meghatározott 4 kritérium valamelyikéből. Lehetett választani. - Nagyfoglalkoztatók HR munkatárssal, - Munkaügyi központ vezetőivel, - Önkormányzati vezetőkkel - Szakiskolai vezetőkkel történő lekérdezés.

15 Kérdőívezés iskolai végzettség szerinti megoszlása(Tolna megye).
A kérdőívezést minden esetben személyesen végeztük, kivéve pályakezdő szakmunkások (140 fő) tekintetében telefonos kérdezést engedélyezték a tavalyi tapasztalatok alapján. A döntésre szükség is volt, mert ezt a célcsoportot nagy számban kellett megkeresni, elérhetőségük viszont igen bizonytalan volt. diplomás pályakezdőknél (28 fő) 15

16 Létszám kategóriai megoszlás
A mikro vállalkozások körében (47 db) céget kerestünk fel, betartva az ágazati felosztást is. A főt foglalkoztatottaknál (74 db) A legnagyobb létszámú cégeknél (8 db) nincs több 250 fő feletti foglalkoztató. Idei évben közszférás interjúból (3 db) elkészítésére is kaptunk felkérést, amit ugyancsak határidőn belül teljesítettünk.

17 Kérdőívek megoszlása

18 Munkaerőtöbblet A válság hatására megváltozott a szakképzés iránti igény. Az álláskeresők közül a legtöbben még most is az eladó, irodai adminisztrátor, felszolgáló, kőműves, lakatos, szabó-varrónők, szakács, festő-mázoló és vagyonőri állásokban szeretnének elhelyezkedni.

19 Munkaerőhiány Ezzel szemben munkaerő hiányt a korábbi évektől eltérően a régiónkban nem az építőiparban és a gépészetben jeleztek a vállalkozások, hanem a következő szakmákban: - egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások, - ügyintéző - tartósipari munkás - gyümölcs-zöldségfeldolgozó - biztosítási ügyintéző - erdész - hírközlési foglalkozások - egyéb szociális foglalkozások.

20 Szakiskolai ösztöndíjra javasoltak Dél- Dunántúl
Szakmacsoport Szakma Belépők Mezőgazdaság Gazda 102 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 122 Közlekedés Járműfényező 48 Gépészet Szerszámkészítő 23 Géplakatos 90 Gépi forgácsoló 129 Hegesztő 164 Építőipar kőműves 349 Egészségügy ápoló 174 Elektrotechnika-elektronika Villanyszerelő 124

21 A DDRFKB. által elfogadott Hiány szakképesítések
Mezőgazdaság: - kertész, - erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, - gazda - növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Közlekedés: - járműfényező, - karosszérialakatos, Könnyűipar: bőrdíszműves, - cipész, - cipőjavító, Gépészet: - szerszámkészítő, - géplakatos - szerkezetlakatos , gépi forgácsoló, - hegesztő, Építészet: - épület- és építménybádogos, Élelmiszeripar: - borász, - pék, - húsipari termékgyártó, Elektrotechnika: - elektronikai műszerész, - villanyszerelő

22 Szakképzés az Európai Unióban
A szakképzés színvonala alapozza meg azt a tudás alapú társadalmat és gazdaságot. Az EU fejlettebb országaiban sokféle szakoktatási rendszer működik, ezek közös jellemzőjük: gazdasággal igen szorosan együttműködnek munkaerő-piaci igényekre épülnek, és a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat markánsan figyelembeveszik, decentralizált módon funkcionálnak.

23 Hazai rendszer Ezekkel szembeállítható a magyar szisztéma, mely
folyamatosan változik rendkívül drága gazdaság igényeit csak kis mértékben és jelentős fáziskéséssel követi. Alapvetően centralizált irányítású, így a helyi sajátosságokat is csak kevésbé veszi figyelembe.

24 A Régió szakképzés helyzete
A Dél-dunántúli Régió munkaerő-piacára különösen jellemző az igen kis mobilitás. Ezért különösen fontos, hogy a szakemberképzés elsődlegesen helyi szinten történjen. Az oktatási intézmények irányítását eddig a megyei és a települési önkormányzatok, mint fenntartók látják és látták el. A jövőben a szakképzés irányítása állami kézbe kerül, és várhatóan a minisztérium fennhatósága alatt fog állni.

25 Összegzés A őszén kezdődő kedvezőtlen gazdasági változások jelentős részben azokat a vállalkozókat érintették, akik a legnagyobb fejlesztésekben gondolkodtak. Rövid időn belül azonban a fejlesztési elképzelések helyébe a fennmaradásért való küzdelem lépett.

26 A gazdasági válság általánosan rontja a munkaerő- piaci pozíciókat, viszont nem jelent érdemi befolyásolást az utóbbi években feltárt munkáltatói elvárásokra. Közép- és hosszú távon a gazdaság mindenképpen nagy számban igényli a szakképzett, jól felkészült fizikai dolgozókat.

27 A prognózisok alapján az iskolarendszer várható kibocsátása nem fogja fedezni ezeket az igényeket. A szakképzési rendszer korábban feltárt anomáliáit érdemben nem módosítja a jelenlegi gazdasági visszaesés. Nincs semmi arra mutató jel, hogy a remélt növekedési szakaszban más ágazatok vennék át a vezető szerepet az építőipar, fémfeldolgozás, gépipar, elektronikai iparágaktól.

28 Kialakult az a vélemény, hogy a válságot követő gazdasági helyzetre kell koncentrálni és olyan szakmákat kell preferálni szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal és a szakképzésben résztvevő gazdálkodókat decentralizált alappal, melyek a gazdaság fellendülését segítik. A szakképzést egyébként sem rövidtávon lehet meghatározni, hanem hosszú távú stratégia mentén.

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Fischer Sándor