Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. tétel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. tétel."— Előadás másolata:

1 3. tétel

2 Önre hárul a külső logisztikai láncban megoldandó egyik sajátos feladat, azaz a szállítás alatt lévő áruk követése. Milyen információkkal kell rendelkezni ahhoz, hogy ezt a feladatot megoldja? Információtartalom vázlata A GPS-rendszer és alrendszerei A vezérlő-ellenőrző alrendszer részei A GPS rendszerek helymeghatározási szolgáltatásai A helymeghatározás alapja

3 GPS A vállalati információs folyamat is átnyúlik a vállalat határain. A külső logisztikai láncban megoldandó egyik sajátos feladat a szállítás alatt lévő áruk követése, amely egyet jelent a szállító eszközök követésével. Az eszközök, áruk, szállítmányok földrajzi helymeghatározásának egyik korszerű és sajátos eszköze a GPS (Global Positioning System, globális helymeghatározó rendszer). A logisztikai rendszerek külső szállítási alrendszerében kiemelt jelentősége van a szállítóeszközök és a rakományok pontos: földrajzi helymeghatározásának, illetve mozgásuk folyamatos és lehetőleg emberi beavatkozás nélküli követésének. Ezt a feladatot látja el a teljes Föld felületére kiterjedő GPS-rendszer.

4 A rendszer felépítését tekintve három részből, alrendszerből tevődik össze:
a műholdas alrendszer, a vezérlő-ellenőrző alrendszer és a felhasználói alrendszer. A műholdas alrendszer jelenleg 24 műholdat foglal magában, amelyek km magasságban keringenek a Föld körül. A keringési idő 12 óra, és közel azonos földi nyomvonalon haladnak végig. A pályákon olyan módon helyezkednek el egymástól 60o-kal eltolva, hogy bármely pontról, minden időpontban legalább 6 műhold által sugárzott jel legyen fogható a Föld bármelyik pontján.

5 A vezérlő-ellenőrző alrendszer két részre osztható:
Központi vezérlő állomás, amely Colorado-ban, az Egyesült Államokban található, ill. öt megfigyelő állomásból álló hálózat. Az állomások a Csendes-óceán, az Indiai-óceán, az Atlanti-óceán szigetein és Colorado-ban helyezkednek el. A megfigyelő állomások mérik a műholdakról kibocsátott jeleket, amelyeket egy minden műholdat leképező modellbe visznek be. A modell pontosan kiszámítja a pálya adatait és a műhold órájának korrekcióját. A központi vezérlő földi antennákon keresztül juttatja vissza a pálya-, és időadatokat. A műholdról ezeknek egy részhalmaza kerül vissza a vevőre.

6 A GPS-rendszereknek két helymeghatározási szolgáltatása van
1. PPS (Precise Positioning System, pontos helymeghatározás), amelyet csak erre a célra minősített felhasználók alkalmazhatnak, például az amerikai és vele szövetséges hadsereg, bizonyos kormányszervek. Pontossága horizontálisan 22 méter, vertikálisan 27,7 méter, idő 100 nanoszekundum. (Újabban ennél már pontosabb) 2. SPS (Standard Positioning System, szabványos helymeghatározó rendszer), amelyet polgári célra fejlesztettek ki, korlátozás és költségmentesen bárki használhatja, aki rendelkezik vevőkészülékkel. Pontossága: horizontálisan: 100 m, vertikálisan: 156 m, idő: 340 nanoszekundum.

7 A helymeghatározás alapja
A helymeghatározás alapja a műholdak és a felhasználó vevője közötti távolságok mérése. A távolságmérést idő mérés alapján mérik. A kisugárzott jel, amely közel fénysebességgel halad, véges idő alatt éri el a vevőt. Az eltelt időből számítható ki a megtett távolság. A szállítmány földrajzi koordinátáinak meghatározása a legfontosabb feladat. Ezen kívül szolgáltatásként elérhető még a gépkocsi fedélzeti kijelzőn való folyamatos nyomon követése, a menetteljesítményre vonatkozó információk regisztrálása, a raktér felügyelete (hőmérséklet, páratartalom), vészhelyzetek jelzése is.

8 A GPS-rendszer és alrendszerei
A vezérlő-ellenőrző alrendszer részei A GPS rendszerek helymeghatározási szolgáltatásai A helymeghatározás alapja 20


Letölteni ppt "3. tétel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések