Számításelmélet Számítástudomány alapjai JPTE ősz Kilián Imre H-7683 Gyűrűfű Cseresznyéskert tel: ( ritkán használható)

Az előadások a következő témára: "Számításelmélet Számítástudomány alapjai JPTE ősz Kilián Imre H-7683 Gyűrűfű Cseresznyéskert tel: ( ritkán használható)"— Előadás másolata:

1 Számításelmélet Számítástudomány alapjai JPTE 2005. ősz Kilián Imre H-7683 Gyűrűfű Cseresznyéskert tel: +36-73-554412 (20-5521751 ritkán használható) kilian@axelero.hu

2 Bonyolultságelmélet Complexity Theory Mi mennyi?-re bonyolult? Hogyan mérhető? Minőség  Mennyiség? –Számítási modellek –Eldönthetőség –Erőforrásigény (Idő és tár) –Nemdeterminizmus és párhuzamosság –Információbonyolultság –Döntési fák –Kommunikációs bonyolultság –Kriptográfia

3 Bonyolultságelmélet Complexity Theory Hopcroft-Ullman: Introduction to Automata Theory, Language and Computation, AddisonWesley 1979. Papadimitru: Számítási bonyolultság, Novodat 1999. Lovász-Gács: Computational Complexity (Postscript fájl, 1994.) Bach Iván: Formális nyelvek. Typotex 2001.

4 Alapfogalmak Ábécé:  véges szimbólumhalmaz. Szavak, mondatok: az ábécé betűiből képzett véges sorozatok. Nyelv: L az ábécé betűiből képezhető összes véges sorozat egy részhalmaza. Az L nyelv szavai, mondatai: az L elemei Üres szó:  Üres nyelv:  (de!!  ≠{  })  i : a betűiből alkotott, pontosan i hosszú szavak  * = i=1 U  L i Összes szó:  * |w  * | vagyis a || operátor: egy w szó hossza Nyelv: L  * abc szerinti/alfabetikus/lexikografikus rendezés Z,Z + egész számok, pozitív egészek R,R + valós számok, pozitív valósak Q,Q + racionális számok, pozitív racionálisak

5 Függvények aszimptotikus viselkedése: A Θ jelölés Hatékonyságfüggvények értékkészlete/értelmezési tartománya: egész számok Függvényhalmazt határoz meg: „=„ itt halmazhoz tartozás Adott f(n) függvényhez akkor mondjuk, hogy Θ(g(n)) = f(n), ha Léteznek n0, c1, c2 állandók, hogy n>n0 esetén 0<=c1*g(n)<=f(n)<=c2*g(n) (aszimptotikusan korlátok közé szorítható)

6 Az alacsonyabb rendű tagok elhagyhatók A legmagasabb rendű tag együtthatója elhagyható Bizonyítás gondolatmenete: az ilyen módon leegyszerűsített függvényhez meghatározható a n0 küszöbérték, és a c1, c2 aszimptotikus alsó és felső korlátok úgy, hogy 0<= c1*g(n)<=f(n)<=c2*g(n) teljesüljön

7 Pl: n 2 /2-3n = Θ(n 2 ) Azaz: 0<=c1*n 2 <=n 2 /2-3n<=c2*n 2 | /n 2 0<=c1<=1/2-3/n<=c2 Válasszuk n-t szabadon meg… Pl:n>n0=7 c2=0,5 c1=0

8 O jelölés Aszimptotikus felső korlát Adott f(n) függvényhez akkor mondjuk, hogy O(g(n)) = f(n), ha Léteznek n0, c állandók, hogy n>n0 esetén 0<=f(n)<=c*g(n) (aszimptotikusan felső korlát alá szorítható) Legrosszabb érték becslésére használják

9 Ω jelölés Aszimptotikus alsó korlát Adott f(n) függvényhez akkor mondjuk, hogy Ω(g(n)) = f(n), ha Léteznek n0, c állandók, hogy n>n0 esetén 0<=c*g(n) <=f(n)

10 Tétel f(n) és g(n)-re: f(n) = Θ(g(n)) akkor és csak akkor, ha f(n) = O(g(n)) és f(n) = Ω(g(n)) Bizonyítás: házifeladat

11 o jelölés (kis ordó) Aszimptotikus éles!! felső korlát Adott f(n) függvényhez akkor mondjuk, hogy o(g(n)) = f(n), ha Bármely c állandóra Létezik n0 állandó, hogy n>n0 esetén 0<=f(n)<=c*g(n) Másik definíció: az f(n) a g(n)-hez képest jelentéktelenné válik, vagyis lim(n  ∞)f(n)/g(n) = 0

12 ω jelölés Aszimptotikus éles!! alsó korlát Adott f(n) függvényhez akkor mondjuk, hogy ω(g(n)) = f(n), ha Bármely c állandóra Létezik n0 állandó, hogy n>n0 esetén 0<=c*g(n) <=f(n) Másik definíció: f(n) a g(n)-hez képest tetszőlegesen nagy lehet, vagyis lim(n  ∞)f(n)/g(n) = ∞

13 Tulajdonságok (bizonyítás nélkül) Tranzitivitás, vagyis (O-ra, o-ra, Ω-ra, és ω-ra is!!): f(n) = Θ(g(n)) és g(n) = Θ(h(n)) akkor f(n) = Θ(h(n)) Reflexivitás: (O-ra és Ω-ra is!) f(n) = Θ(f(n)) Szimmetria: f(n) = Θ(g(n)) akkor és csak akkor, ha g(n) = Θ(f(n)) Felcserélt szimmetria: f(n) = O(g(n)) akkor és csak akkor, ha g(n) = Ω(f(n)) f(n) = o(g(n)) akkor és csak akkor, ha g(n) = ω(f(n))

14 Vigyázat! Párhuzam! –f(n) = O(g(n)) ≈ a<=b –f(n) = Ω(g(n)) ≈ a>=b –f(n) = Θ(g(n)) ≈ a=b –f(n) = o(g(n)) ≈ a<b –f(n) = ω(g(n)) ≈ a>b Bár hasonlít a valós számok fölött értelmezett függvényekre, a Trichotómia NEM IGAZ!! Vagyis előfordulhat, hogy két függvényre. f(n)- re és g(n)-re –sem f(n) = Θ(g(n)) –sem f(n) = o(g(n)) –sem f(n) = ω(g(n))nem teljesül….

15 Példa Mutassuk meg, hogy an 2 +bn+c=Θ(n 2 )

16 Számítási modellek Mi a számítógép? Mi az algoritmus? „…mechanikusan kiszámítható matematikai eljárás…”  Church tézis Matematikai gép: O=F(I) O,I  * (stringek) Turing gép (1936)… Random Access Machine (RAM) Véges automata – Sejtautomata Def: Szimuláció: M1 gép szimulálja M2-t, ha M1 ugyanazon bemenő stringekre ugyanazokat a kimenő stringeket állítja elő, mint M2

17 Véges automaták Reguláris nyelvek felismerésére Csak olvasófej van és véges vezérlés. Memória nincs. M=(Q, , ,q 0, F), ahol… Q az állapotok véges halmaza  A szalagábécé q 0  Q: kitüntetett kiinduló állapot F  Q: elfogadó állapotok halmaza  Q   Q, az automata mozgási szabályai

18 Véges automaták működése Automataállapot, v. konfiguráció: K=, ahol: q: az automata belső állapota w: a bemenő szalag tartalma… k i  k j az automata egy lépése akkor következik be, ha k i = és k j =, valamint létezik  q j mozgási szabály. k i  *k j q i -ből w j bemenő szalag első (j-i) karakterének elolvasásával q j -be véges számú (j-i) lépéssel jut el Az automata egy w szót akkor fogad el, ha:  *, ahol q  F

19 Diszkusszió Véges automaták ábrázolása: gráf, melynek csomópontjai az állapotoknak felelnek meg, élei a beolvasott karakterekkel vannak címkézve. Pl: Felismert nyelv: a i b j c k Megadható-e két  q 1, ill.  q 2 szabály? Nemdeterminisztikus automata… Mi van akkor, ha k=, de nincs  q1 szabály? Nem teljes automata… a abc bc

20 Példák Adjunk meg véges automatát, amely betűvel kezdődő, betűvel vagy számmal folytatódó szimbólumokat ismer fel. Adjunk meg véges automatát, amely egész számokat és egyszerű tizedes törteket ismer fel. Adjunk meg véges automatát, amely csak a betűvel kezdődő, betűvel vagy számmal folytatódó szimbólumokat nem ismer fel.

21 Turing gép és megállási problémája Turing 1936. Szalag-író/olvasófej-véges vezérlőmű T=(Q, , , ,q 0,F), ahol –Q: véges állapothalmaz  : kezdő ábécé, véges szimbólumhalmaz  : a szalag ábécéje,   :mozgási szabályok -q 0 :kiindulási állapot -F  Q: elfogadó állapotok halmaza -Mozgási szabályok: Qx   Qx(  -º)x{l,r}, ahol º az üres szimbólum. (az állapot és az elolvasott szimbólum függvényében átmegy egy új állapotba, visszaír valamit és jobbra vagy balra elmozdul) -Esetleg: több szalag, esetleg több lépés 

22 Példák Adjunk meg olyan Turing gépet, amely a ‘wcw’ nyelvet elemzi, ahol w=(aub)*. Adjunk meg olyan Turing gépet, amely a bemenő szót átmásolja Adjunk meg olyan Turing gépet, amely az x 1,…,x n sorozatból előállítja az x 1,…,x n sorozatot. Hogyan lehet Turing géppel karaktert beszúrni? Hogyan lehet fog-t (két függvény szuperpozícióját kiszámítani)?

23 Church-tézis: minden, ami algoritmusokkal megvalósítható, az T-géppel kiszámítható Eljáráshívás: T1 hívja T2-t. Egyesítsük az állapotaikat. Induljon a T1, hívás: olyan szabály, ami a T2-t indítja, Befejezés: T2 végállapotai után térjen valahová T1-be vissza Beszúrás: T állapothalmaza legyen képes egy szimbólum eltárolására. A szalagra férjen még egy jelölő is. Jelöljük meg a helyet. Cseréljük ki a tároltat a szalagon levővel. Lépjünk jobbra. Ha üres szimbólumot olvasunk, akkor visszatekerünk a jelölőig; ha nem, akkor a cserétől újrakezdjük a ciklust.

24 A T-gép megáll, ha nincs a helyzetnek (állapot-szalag) megfelelő szabály. Elfogadja a bemeneti nyelvet, ha elfogadó állapotban áll meg. Elutasítja, ha nem elfogadó állapotban áll meg, vagy végtelen ciklusba esik. Neumann-elv: program-adat ekvivalencia T-gép képes egy (másik) T-gépet szimulálni úgy, hogy induláskor a szalagján van a (másik) gép leírása. (kb. 60 mozgási szabály elég hozzá).  Univerzális T-gép A T-gép egyenértékű egy kettős veremautomatával. Számítógép: Random Access Machine egyenértékű a T-géppel Egy T-gép által elfogadott bemenetek egy nyelvet alkotnak Tétel: A T-gépek a Chomsky 0 osztályú (legszabadabb) nyelvek elemzésére képesek

25 A megállási probléma Megállapítható-e, hogy mikor esik a T-gép végtelen ciklusba? Módszer: univerzális T- gépnek odaadjuk a T-gép(ek) leírását bemenetként… Odaadhatjuk-e univerzális T-gépnek a saját leírását bemenetként? Odaadhatjuk-e egyes T-gépeknek a saját leírásukat bemenetként? Mi történik?  lesz olyan, amelyik elfogadja/elutasítja/ciklusba esik Legyen: L1 azon T-gép leírások nyelve, amelyek sajátmagukat elfogadják, L2 pedig azoké, amelyek sajátmagukat elutasítják

26 Az univerzális T-gépet egészítsük ki egy a leírást megkettőző (gép+adat) előkészítő algoritmussal. Ez a T-gép éppen az L1 nyelvet fogja elfogadni. Készíthetünk-e olyan T-gépet, amely az L2 nyelvet fogadja el?  Nem Tfh. létezik ilyen (a saját leírását elutasító gépeket elfogadó) gép. Mit csinál ez a gép a saját leírásával?  Ha elfogadja, akkor a saját leírását elutasítónak kell lennie, vagyis el kellene utasítania  Ha elutasítja, akkor a specifikáció miatt el kellene fogadnia  Nincs az L2 nyelvet elfogadó T-gép. Az L2 nyelv nem írható le generatív módon

27 Eldönthető-e minden T-gépre és minden bemenetre, hogy a T-gép megáll-e?  Nem. Tfh. igen. Ekkor szerkeszthető lenne olyan T- gép, ami minden (gépleírást és bemenet párt) elfogad, ha a gép a bemenetre ciklusba esne, és elutasít vagy ciklusba esik, ha a gép az adatra megállna. Mit tenne a gép a saját megkettőzött leírására?  elfogadná? (akkor, ha ciklusba kellene esnie)  ellentmondás  elutasítaná vagy ciklusba esne? (akkor a specifikácó miatt meg kellene állnia…  ellentmondás  nem dönthető el minden gépre és bemenetre, hogy a gép megáll-e  Léteznek nem eldönthető problémák…