Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák.

Az előadások a következő témára: "Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák."— Előadás másolata:

1 Nagy-Britannia és Franciaország

2 Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák  Politikai élet is változik  Liberális Párt  Munkáspárt (Labour Party)  Az ír kérdés  Függetlenségi harc  irányítója a Sinn Fein  IRA  fegyveres harc  Kölcsönös vérengzések  1922 Írország nagyobb része független, de 6 északi megye Észak-Írország Nagy-Britannia része maradt

3 A gyarmatbirodalom átszervezése  A gyarmatbirodalom a vh. után növekedett, de  szilárdsága nem volt a régi  Why? a nemzeti mozgalmak erősödése  Közel-kelet  feszültségek forrása  India Gandhi fellépése  alkotmány (1935)  Autonóm „fehér” gyarmatok  1931 Westminsteri Statútum Domínium helyébe a Brit Nemzetközösség lépett  Gazdasági problémák  világkereskedelem  1913: 14,5%  1937: 9,8%  Hagyományos iparágak   Munkanélküliség 

4 Anglia részesedése a világkereskedelemből 1913 1937

5  Az ipari termelés stagnálása miatt a gazdasági válság hatása nem olyan nagy méretű mint pl. USA-ban, ezért nincs számottevő belpolitikai feszültség (szociális támogatások pl. munkanélküli segély bevezetése)  Külpolitikájára a szovjetellenesség és az agresszorokkal való megbéké- lés jellemző.  1924. McDonald munkáspárti kormánya és Baldwin konzervatív kormánya váltja egymást  1926. Balfour-formula elismerte a domíniumok külpolitikai önállóságát  1931. Brit Nemzetközösség létrehozása (westminsteri statútum)

6  1931. Brit Nemzetközösség létrehozása (westminsteri statútum)  1938-tól erősödik a Churchill vezette ellenzék (Chamberlain-kormány, Halifax külm.), amely erőteljesebb fellépést követel Németország ellen.  1 csoport: autonóm országok, egyenjogúak Angliával, önálló kül- és belpolitika, gazdaság és hadsereg, csak a király személye és a protek- cionista gazdaságpolitika köti össze őket (Ausztrália, Új-Zéland, Íror- szág, Kanada, Dél-Afrika);  2. csoport: részleges önkor- mányzatot kapnak (India, Palesztina, Egyiptom);  3. csoport: megmarad a hagyo- mányos gyarmat szintjén (Nigéria, Ceylon) O.D. Skelton (debout à droite) observe une cérémonie de signature par Le très Honorable William Lyon Mackenzie King.

7

8 Brit gyarmatbirodalom

9 Franciaország  A világháború vitathatatlan győztese  Kontinens vezető hatalma lett  A vh-t követő gazdasági visszaesést   tudja megfékezni  tartós társadalmi feszültség, politikai instabilitás  Parlamenti választások  csekély koalíciós többség   nemzeti blokk baloldali szövetség (Poincare) (Herriot)    sikerül az infláció megfékezésére 

10  1923. Ruhr-vidék megszállása (politikai és gazdasági válságot eredményez)  1925. gyarmati háborúk (marokkói riff közt., Szíria ellen).  1926. a társadalmi feszültségek miatt fasiszta párt is alakul Franciaországban: Tűzkeresztesek Szövetsége (de la Rocque vezeti).  1934. fasiszta puccskísérlet   1936. népfront kormány alakul Leon Blum vezetésével (radikálisok + kommunisták + szocialisták + szakszervezetek alakítják), belső harcok miatt a kezdeti gazdasági és szociális sikerek után megbukik, jobboldali kormányok követik.

11 Ruhr-vidék, 1923. szabotázsakciók a francia megszállás idején Ruhr-vidék, 1923. francia katona őriz egy vonatot

12 A marseille-i merénylet

13 Francia gyarmatbirodalom  Külpolitikájában a baloldali kormányok a biztonság elvét, a jobboldaliak a francia nagyság újraélesztését tűzték ki célul, ám mindkét irány sikertelen, Franciaország gyakorlatilag elszigetelődik.  1920-as évek közepétől erősebben támogatja a kis-antantot, növelve Duna-medencei befolyását.