Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

52-53. lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "52-53. lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése."— Előadás másolata:

1 lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése

2 Szaporodás A faj fennmaradását biztosító életjelenség, melynek során az élőlények utódokat hoz- nak létre. Fajtái: ivaros - és ivartalan szaporodás

3 Ivartalan szaporodás: az utód egy sejtből vagy testi sejtekből keletkezik Előnyei:  Egy szülőt igényel  Sok utódot eredményez  Kevesebb kedvező körülmény kell hozzá, mint az ivaros szaporodáshoz Hátránya:  A faj formaszegénységét eredményezi (mert az utódok tulajdonság változatai teljesen megegyeznek a szülőkével), (mert az utódok tulajdonság változatai teljesen megegyeznek a szülőkével), így a környezet megváltozásakor könnyen kipusztulhat így a környezet megváltozásakor könnyen kipusztulhat

4 Fajtái:Spórával  Spóra: ivartalan szaporító sejt  Nagy számban keletkezik, könnyen terjed  A spóratartóban, a spóraanyasejt osztódásával jön létre jön létre Moszatok, mohák, harasztok Vegetatív testrészekkel - Teleptest részével - Pl. mohák, zuzmók - Módosult vegetatív szervekkel - pl. hagymával, indával - Hajtásos növények

5 Ivartalan szaporítás: az ivartalan szaporodás emberi beavatkozással végbe- menő formája A termesztett növényeknél alkalmazza az ember. Milyen esetbe? - ha a növény nem termel magot - ha teljesen ugyanolyan tulajdonság változatokkal rendelkező utódokat szeretne létrehozni, rendelkező utódokat szeretne létrehozni, mint a szülőnövény mint a szülőnövényAlapja:  a regeneráció (állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódó képességüket) (állandósult szöveti sejtek visszanyerik osztódó képességüket)

6 Módjai:  Dugványozás: a vegetatív szervrészt nedves környezetben helye- zik, és ott pótolja a hiányzó részeit a vegetatív szervrészt nedves környezetben helye- zik, és ott pótolja a hiányzó részeit pl. szárdugványozás: muskátli pl. szárdugványozás: muskátli levéldugványozás: fokföldi ibolya levéldugványozás: fokföldi ibolya

7

8  Növénynemesítő szervátültetés: Az előnyös tulajdonságú („nemes”) növény sejtcso- portját áthelyezik és összenövesztik a nemesítendő alannyal Az előnyös tulajdonságú („nemes”) növény sejtcso- portját áthelyezik és összenövesztik a nemesítendő alannyal (nemesítendő alany: a gyökérrel hajtással rendelkező növény, amely rosszabb tulajdonságú, mint a nemes) pl. gyümölcsfák, rózsa pl. gyümölcsfák, rózsa Fajtái: Fajtái: Oltás: rügyes oltóág összenövesztése Szemzés: egy rügy beültetése, összenövesztése

9

10 Ivaros szaporodás : a petesejt és a hímivarsejt egyesüléséből létrejött a petesejt és a hímivarsejt egyesüléséből létrejött zigótából alakul ki az utód zigótából alakul ki az utódElőnye:  Az utódokban a szülők tulajdonságainak változatai szabadon keverednek, szabadon keverednek, ezért az utódok változatosak lesznek, ezért az utódok változatosak lesznek, így a faj jobban alkalmazkodik a környezet változásaihoz így a faj jobban alkalmazkodik a környezet változásaihozHátrányai:  Két szülő kell hozzá  Kevesebb utódot eredményez  Több kedvező körülmény kell hozzá

11 A zárvatermők ivaros szaporodása Színhelye a virág Előfeltétele:  A megporzás: a pollennek a portokból a termő bibéjére kerülése bibéjére kerülése  Módjai: víz, levegő vagy állatok segítségével - Víz segítségével: a víz áramlása sodorja a virágport vagy a porzós virágot egy másik növény termős virágjához virágjához - szélporozta növények nagyon sok virágport juttatnak a levegőbe - állatporozta virágok és a megporzást végző állatok között szoros kapcsolat alakult ki, feltűnő színe és illata van a virágoknak nektárt (cukros nedvet) termelnek

12

13  Az ivarsejtek kialakulása:  Hímivarsejtek képződése - a portokban jönnek létre az egysejtes - a portokban jönnek létre az egysejtes virágporszemek, virágporszemek, - az egysejtes virágporszemekből képződ- - az egysejtes virágporszemekből képződ- nek a két sejtes ( érett) virágporszemek nek a két sejtes ( érett) virágporszemek - ezek egyik sejtje a vegetatív sejt, a másik - ezek egyik sejtje a vegetatív sejt, a másik a generatív sejt, a generatív sejt, - a generatív sejt osztódásával alakul ki - a generatív sejt osztódásával alakul ki a két hímivarsejt a két hímivarsejt

14  Petesejt képződése a termő magházának a magkezdemé- a termő magházának a magkezdemé- nyében alakul ki az embriózsák, nyében alakul ki az embriózsák, ebben 7 sejt képződik, ebben 7 sejt képződik, egyik sejtje a petesejt egyik sejtje a petesejt

15

16 Megtermékenyítés: kettős megtermékenyítés  Az egyik hímivarsejt a petesejttel a másik az embriózsák központi sejtjével egyesül a másik az embriózsák központi sejtjével egyesül

17

18 A növények egyedfejlődése Egyedfejlődés:  A zigótától az élőlény elpusztulásáig tartó folyamat  Szakaszos folyamat  A szakaszok egymást nem pótolhatják és a sorrendjük sem cserélhető fel

19 A virágos növények egyedfejlődésének szakaszai:  Embrionális fejődési szakaszok  Megtermékenyítés  Mag - és a termésképzés (csíraképzés)  Magnyugalmi állapot  Posztembrionális fejlődési szakaszok  Csírázás  Vegetatív szervek kialakulása  Virág kialakulása  Ivarsejt képződés

20 Embrionális fejlődés szakaszai   Megtermékenyítés   Kettős megtermékenyítés   Mag- és termésképzés (csíraképzés)   Miből mi képződik a megtermékenyítés után? megtermékenyített petesejtből: embrió (= csíra), sziklevél az embriónak kialakul a gyököcskéje és a rügyecskéje megtermékenyített központi sejtből: táplálószövet tápanyagokat és hormonokat tárol a csírázáshoz magkezdemény burkából: maghéj magkezdeményből: mag magház falából: termésfal mag és a termésfal = termés

21

22

23  A magérése során - az embrió befejezi a növekedését - víztartalma lecsökken - anyagcsere folyamatai minimálisra csökkennek  Magnyugalmi állapot  Az érett mag éveket is eltölthet ebben az állapotban csírázó képességét megtartja

24

25

26 Posztembrionális fejlődés szakaszai  Csírázás: az embrió csíranövénnyé fejlődése, a mag raktározott tápanyagainak felhasználásával raktározott tápanyagainak felhasználásával  Belső feltételei:  A mag érettsége (raktározott tápanyagok, hormonok jelenléte)  Csírázás gátló anyagok lebomlása húsos terméseknél  Külső feltételei:  víz és az oxigén  Csírázás folyamata: - a vízfelvétel hatatására: megduzzad a mag, anyagcsere folyamatai fokozódnak: elkezdődik a raktározott tápanyagok felhasználódása : elkezdődik a raktározott tápanyagok felhasználódása : - energiatermelésre - energiatermelésre - beépülnek a növekedésnek indult embrióba - beépülnek a növekedésnek indult embrióba

27 - a duzzadás és a növekvő embrió nyomása miatt felreped a maghéj a maghéj - kibújik a magból a növekvő gyökér- illetve hajtáskezdemény Csírázás formái:  „föld feletti csírázás” típusa: - kilép a felrepedt maghéjból a gyököcske, lefelé növekszi (pozitív geotropizmus), rögzíti a csírázó magot a talajban - a sziklevél alatti szárrész megnyúlik, így a szikleveles - a sziklevél alatti szárrész megnyúlik, így a szikleveles szárat kiemeli talajból szárat kiemeli talajból a sziklevelek szétnyílnak, szabaddá válik a hajtáscsúcs a sziklevelek szétnyílnak, szabaddá válik a hajtáscsúcs a két fotoszintetizáló levéllel a két fotoszintetizáló levéllel kétszikűek pl. a vetemény babnál kétszikűek pl. a vetemény babnál

28

29  „földben csírázás”típusa: - a sziklevélen keresztül jut a tápláló szövetből a táplálék az embrióhoz az embrióhoz - az embrió védőburkos a magból kilépő gyökér és hajtáskezdemény védőburka a magból kilépő gyökér és hajtáskezdemény védőburka átszakad átszakad - a fejlődő gyökéren gyökérszőrök jelennek meg - a sziklevél a földben marad, csak a sziklevél feletti szárrész jut a felszínre, zöld színű szárrész jut a felszínre, zöld színű - a szár alsó részéből járulékos gyökerek nőnek ki, mellékgyökerek mellékgyökerek egyszikűek pl. a kukorica egyszikűek pl. a kukorica

30

31   Vegetatív szervek kialakulása: az első vagy első két lomblevél megjelenésétől a fajra jellemző gyökér- és hajtásrendszer kialakulásáig   Belső feltételei:   hormonok jelenléte (pl. auxin)   Külső feltételei:   Víz (fotoszintézishez, párologtatáshoz)   CO 2 (fotoszintézishez)   Ásványi sók ionjai   Fény (fotoszintézishez) hiányában halványsárga levelű, erősen megnyúlt szárú fiatal növény fejlődik   Hőmérséklet növényfajonként és az egyedfejlődés során is változik a hőmérséklet igény

32  Virág kialakulása:  Belső feltétele:  hormonok (gibberellinek) jelenléte  Külső feltételek:  Hőmérséklet (pl. az őszi búza igényli a csírázás előtti hosszabb hideg hőszakaszt a virágképzéséhez) hosszabb hideg hőszakaszt a virágképzéséhez)  Fény egyes fajoknál a megvilágítás időtartamához kötött a egyes fajoknál a megvilágítás időtartamához kötött a virágképzés virágképzés  Rövidnappalos növények: 12 óránál rövidebb megvilágítást igényelnek trópusi származású növények pl. krizantém trópusi származású növények pl. krizantém  Hosszúnappalos növények: 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek szubtrópusi, mérsékelt vagy hideg övből származ- szubtrópusi, mérsékelt vagy hideg övből származ- nak pl. búza nak pl. búza  Ivarsejt képződés: lásd a növények szaporodása leckét!


Letölteni ppt "52-53. lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések