Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tóth Mihály. 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3.A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tóth Mihály. 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3.A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium."— Előadás másolata:

1 Tóth Mihály

2 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3.A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3.A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az „ügyészi bizonyosság” kérdései 5. A vádemelésről való döntés eljárási kérdései 5.1. A vádemelés formái, a vádirat 5.2. A vádemelés részbeni mellőzése 5.3. A vádhalasztás 5.4. A közvetítői eljárás 6. Jogorvoslat az eljárás ügyészi szakában 7. A pótmagánvádló fellépése 8. A vád képviselete, a váddal való rendelkezés kérdései

3 a) további nyomozási cselekményt végezhet, vagy az elvégzéséről rendelkezhet, b) a nyomozást felfüggesztheti, c) a nyomozást megszüntetheti, d) az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határozhat, e) vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről.

4 Az ügyészi döntés határideje A döntésre az ügyésznek harminc napja van. Ezt a határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben harminc nappal meghosszabbíthatja. Nagy terjedelmű ügyben az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész kivételesen ennél hosszabb - legfeljebb kilencven napos - határidőt is engedélyezhet. A határidőt további cselekmény elvégzése esetén a nyomozási cselekmény elvégzésétől kell számítani.

5 A nyomozás felfüggesztése (ismétlés) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha a) a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható, b) a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, c) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, d) az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, e) jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendő nyomozási cselekmény már nincs, f) nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni, g)nemzetközi büntetőbíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi, h)a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző- felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. További különös felfüggesztési ok (ügyészi szakban) 6 hónapra történő felfüggesztés Közvetítői eljárásra utalás esetén

6 Kitekintés („kábítószer-elterelés”) (Kábítószer birtoklása) 180. § (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer- használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították.

7 A nyomozás megszüntetése (ismétlés) Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, a) ha a cselekmény nem bűncselekmény, b) ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény, c) ha nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, d) ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek, e) a gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt, f) a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt, g) ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható, h) ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, i) és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen. Az a), b), e), g) és h) pontjában meghatározott esetekben, továbbá, ha a büntethetőséget a gyermekkor zárja ki [Btk. 22. § a) pont], a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. További (különös) megszüntetési okok: fedett nyomozó, együttműködő személy, megbízhatósági vizsgálatot végző személy

8 A vád, a vádemelés és az azzal összefüggő kérdések

9 Történeti adalékok

10 A vádemeléssel az eljárás minőségileg új szakaszába lép, változnak az alanyok, a nyomozó hatóságok befejezték a munkájukat, a bíróság eljárását a továbbiakban a vád határozza meg, kereteit az jelöli ki. A vádelv azt jelenti, hogy a bíróság csak a megvádolt személyek felelőssége tárgyában dönthet (e körben viszont döntenie is kell), s csak a vád tárgyává tett tényeket ítélheti meg. A bíróságnak tehát - az általa lefolytatott bizonyítás eredményétől függetlenül - nincs lehetősége arra, hogy a megvádolt személyen kívül másnak (vagy másnak is) kimondja a bűnösségét, vagy az eljárást olyan tényekre is kiterjessze, amelyeket a vád nem tartalmazott. Ha ilyet észlel az ügyészt kell felhívnia az eredeti vád korrekciójára. Fontos azonban az is, hogy - a bíróságnak valamennyi megvádolt személy és minden vád tárgyává tett cselekmény tekintetében valamilyen döntést hoznia is kell (ki kell merítenie a vádat) és - a vádhoz kötöttség a vád tárgyává tett tények vádtól eltérő minősítésére nem vonatkozik, a bíró a jogi minősítést (a tények keretei között) tehát megváltoztathatja. A vádmonopólium és a törvényes vád összefüggő fogalmak, azt fejezik ki, hogy bírósági eljárás csak erre feljogosított személy (az ügyész illetve a magánvádló) bírósághoz intézett indítványa alapján indulhat.

11 vád írásbeli szóbeli vádirat vádindítvány feljelentés bíróság elé állítás (ügyész) (pótmv.-ló) (magánvádló) (ügyész §)

12 A vádirat szerkezete A vádirat tartalmazza a) a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, b) a vád tárgyává tett cselekmény leírását, c) a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítését, d) az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltétel (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése, hozzájárulás a büntetőeljárás megindításához) meglétét, e) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyész hatáskörére, illetőleg illetékességére vonatkozó szabályokra való utalást, f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt, g) a bejelentett polgári jogi igényt, továbbá az egyéb indítványokat, h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges, i) a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak, j) a tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt.

13 Fővárosi Főügyészség NF. 111/2014. V Á D I R A T A szeptember 12.-e óta előzetes letartóztatásban lévő: H. László /: Encsen, 1943 május 35.-én született, anyja: Veszelka Juliska szig. száma , Budapest, XXIV. kerület Birkózógép u. 8. lakos, büntetlen előéletű./ vádlott a következő bűncselekményt követte el. [tényállás] A bűncselekmény elkövetését az egyes tényállási elemeket tekintve a következőkkel bizonyítom: [bizonyítandó és bizonyító tények összekapcsolása] E tények alapján H. Lászlót v á d o l o m: 1. rb. a Btk § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálására a Be 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a 17. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. Az ügyész hatásköre és illetékessége a Be. 30. § (1) bekezdésén alapul. Közlöm, hogy a nyomozás során Ft bűnügyi költség keletkezett. A büntetésre a tárgyaláson, annak adatai alapján terjesztek elő indítványt. Indítványozom, hogy a Bíróság a tárgyalásra idézze meg: vádlottként: H. Lászlót 1244 Bp. Birkózógép u. 8 védőként: Dr. Fiscalis György kirendelt védőt 1234 Bp. Őrző u. 23. tanúként: szakértőként értesítse: A bizonyítási eljárás sorrendjét illetően a vádiratban leírt sorrendet indítványozom. Budapest, 2014 február 10. fővárosi főügyész

14 A vádemelés részbeni mellőzése Az ügyész határozattal mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni kell, és a vádemelés részbeni mellőzését a sértettel közölni kell. Azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, amely miatt az ügyész a vádemelést mellőzte, a bűnügyi költséget az állam viseli. Az ügyész a határozatban tájékoztatja a sértettet, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti, valamint, hogy annak a cselekménynek a tekintetében, amely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye.

15 A büntetőjogi mediáció Az ET 2100/220/IB Kerethatározata az áldozatok jogállásáról büntető ügyekben is előírja

16 A közvetítői eljárás (A Btk-ban a tevékeny megbánás – 29. §) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Az ügyész indítványra vagy hivatalból dönt, pozitív döntés esetén az eljárást hat hónapra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. Pozitív feltételekNegatív feltételek -élet, testi épség, egészség, méltóság, szabadság elleni, közlekedési vagyon ell. bcs., -legfeljebb öt évi fenyegetettség -beismerő vallomás, -jóvátételi képesség és hajlandóság, -konszenzus a sértett és a vádlott között, -Az ügyész pozitív döntése -többszörös, különös visszaesés -bűnszervezeti elkövetés -halált okozó cselekmény -próbaidő, vádhalasztás vagy még ki nem töltött büntetés alatti elkövetés

17 A büntető ügyekben történő közvetítés részletes jogi szabályai 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

18 A mediációs eljárás lehetséges következményei Sikertelen megegyezés Sikeres megegyezés vádemelés 3 éves fenyegetettség5 éves fenyegetettség Befejezett jóvátétel megszűntetés Folyamatban lévő jóvátétel Vádhalasztás 1-2 évre Vádemelés, korlátlan bírói enyhítés lehetősége

19 A vádemelés elhalasztása Az ügyész a vádemelés helyett háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt - a bűncselekmény súlyára, és a rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre határozattal elhalaszthatja, ha ennek a gyanúsított jövőbeni magatartásában mutatkozó kedvező hatása feltételezhető. Ha a Btk §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer- függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. Az ügyész a vádemelést tartás elmulasztásának vétsége miatt egy évre elhalasztja, ha ettől az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható. Különös méltánylást érdemlő esetben a vádemelés ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt is elhalasztható. Ez esetben a vádelhalasztás tartama a törvényben meghatározott büntetési tétellel azonos. A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított a) többszörös visszaeső, b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.

20 Jogorvoslat az ügyészi szakban Akire nézve az ügyész e fejezet szerinti eljárásában hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez. A felettes ügyész a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el. A felettes ügyész - ha a panaszt alaposnak találja - a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. A panaszt el kell utasítani akkor is, ha az elkésett vagy nem jogosulttól származik. A panasz elbírálásáról a panaszt tevőt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetőleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye. Vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak. Akinek az ügyész e fejezet szerinti eljárásában tett intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása a jogait vagy érdekeit közvetlenül sérti, az a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Ha e törvény az ügyész részére intézkedés megtételére határidőt állapított meg, az intézkedés elmulasztása miatt akkor lehet panasszal élni, ha a határidő eredménytelenül eltelt. Az ügyész intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani. Ha a panaszt az ügyész, illetve a felettes ügyész alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket megteszi.

21 Nyomozás, ügyészi szak A bíróság eljárása rendes*Panasz *Felülbírálati indítvány *Fellebbezés (a nyom. bíró döntése ellen) *Fellebbezés *Kifogás *Tárgyalás tartása iránti kérelem (tárgyalás mellőzése esetén) Igazolási kérelem rendkívüliPerújítás Felülvizsgálat Jogegységi eljárás Jogorvoslat a törvényesség érdekében Alkotmányjogi panasz A jogorvoslatok teljes rendszere

22 Kizárt, illetve speciális hatású jogorvoslat a bírósági eljárást megelőzően KIZÁRT Nyomozás elrendelése Nyomozási cselekmények sorrendje és foganatosítása Vádemelés SPECIÁLIS Megrovást sérelmező panasz (ha nincs más megszüntetési jogcím vádat kell emelni) Vádhalasztást sérelmező terhelti panasz (vádat kell emelni)

23 A pótmagánvádló fellépése Általános feltételek: 1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszűntette, 2) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, 3) a nyomozás adatai alapján közvádas bűncselekményt nem állapít meg, 4) a vádat elejtette. Különös feltételek: ****- elutasítás, megszüntetés, részbeni mellőzés esetén: a) pótmagánvádnak helye van (lásd a táblázatot), b) a jogosult ( a sértett – halála esetén házastárs, élettárs, egyenesági rokon, törvényes képviselő a döntés ellen jogorvoslattal élt, de panaszát elutasították, c) elutasítástól számított 60 napon belül vádindítványt nyújt be, d) a jogosult ügyvédi képviselettel rendelkezik (kivéve, ha szakvizsgát tett), e) a bíróság a vádindítványt nem utasítja el (mert elkésett, nem jogosult, a vád nem törvényes, nem tartalmazza a kötelező alaki kellékeket). ****- vádelejtés esetén: a) 15 napon belül a vádelejtésről értesítés – 60 napon belül fellépés b) vádindítvány benyújtása ( + indokok a vádelejtéssel szemben) c) a bíróság nem utasítja el.

24 a feljelentés elutasításának oka: - nem bűncselekmény, - a bűncselekmény gyanúja hiányzik - büntethetőséget kizáró ok (pl. jogos védelem, végszükség, tévedés) - halál, elévülés kegyelem, - magánindítvány, feljelentés, kívánat hiánya, - res judicata a nyomozás megszüntetésének oka: - nem bűncselekmény, - nem állapítható meg bcs. elkövetése - nem a gyanúsított követte el, vagy ez nem áll. meg, - kizáró ok – kivéve kényszergyk., - halál, elévülés, kegyelem - egyéb megszüntető ok - magánind.,feljelentés. kívánat hiánya, - res judicata, de általában nincs helye: gyermekkorú vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető elkövetővel szemben és az elkövető halála esetén Pótmagánvádlói fellépés (aláhúzva, amikor lehetséges)

25 Megszüntetés vagy elutasítás esetén a pótmagánvádlói fellépés összefoglalása A kifejezett sértett természetes személy, A megszüntetés jogcíme a fellépést nem zárja ki, A sértett a folytatás érdekében panaszt tett, A panaszt elutasították, Az elkövető azonosítható, és nem fiatalkorú, Jogi képviselő útján 60 napon belül vádindítvány benyújtása

26 JOGEGYSÉGI DÖNTÉSEK 5/2009. A pótmagánvádló és képviselője lehet tanú is. (nincs kizáró ok) ( ami azért fontos, mert egyébként ügyészként nem járhat el, aki tanú –Be. 31. § (1) c) pont) 3/2004. Az állam (sérelmet szenvedett szerve) felléphet-e pótmagánvádlóként? A BJE szerint igen, ám az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítette!

27


Letölteni ppt "Tóth Mihály. 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3.A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések