AZ ATOMERÖMÜVEK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI DÉLAFRIKÁBAN Fenyves Iván Aranydiplomás okl. gépészmérnök 2011.

Az előadások a következő témára: "AZ ATOMERÖMÜVEK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI DÉLAFRIKÁBAN Fenyves Iván Aranydiplomás okl. gépészmérnök 2011."— Előadás másolata:

1 AZ ATOMERÖMÜVEK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI DÉLAFRIKÁBAN Fenyves Iván Aranydiplomás okl. gépészmérnök 2011

2 A Lévai örökség Mi Dr Lévai András szellemi és erkölcsi örösei vagyunk. Mire kötelez ez az elhivatottság bennünket ma, a megváltozott világban? Feltétlen szakmai és emberi integritása…. Mérnöki tevékenységünk mindenkor holisztikus természetére …… A meggondoltan újra, korszerüre való törekvésre…… A nemzeti és európai érdekek szolgálatára….

3 Fukushima A Fukushima japán atomerömüben bekövetkezett sajnálatos üzemzavar és az azt követö – a média által szított – tömeghisztéria új fénybe helyezte mondanivalómat, de nem tántorított el attól a meggyözödésemtöl, hogy az atomerömüveknek nagy jövöje van. A mi feladatunk hogy a döntéseket a Lévai örökség jegyében és tölünk telhetöen az “emócionális” - tól eltávolodva a “racionális” felé közelitve befolyásoljuk. A feladat nemcsak politikai, gazdasági, müszaki területen bonyolult, ezek mellett igen fontos az oktatási és szakszerü felvilágosítási tevékenység is. Itt látom az ENPOL feladatainak egyik súlyponti területét.

4 Elözetes….  Délafrika bö tapasztalatokkal rendelkezik az atomenergia békés (és nem békés….) hasznosítása terén  Ezeket szeretném röviden ismertetni, hogy a jelenlévö hallgatóság és az ENPOL a tapasztalatok ismeretében és azok hasznosításával a lehetö leghatékonyabban és a Lévai örökség jegyében járulhasson hozzá az atomenergia további békéscélú alkalmazásához Magyarországon  Elöbb - amennyire a szükreszabott idö megengedi - néhány fontos tényt mutatok be, majd az elöadás végén összefoglalom javaslataimat a fenti cél elérése érdekében

5 Kellemetlen tények mérnököknek…  Az energetikai reaktorok a katonai kutatás-fejlesztés “melléktermékei” – az eredeti cél az atomfegyverekhez szükséges plutóniumtermelés volt.  A múltban – különösen a “tervgazdálkodás” korában - az atomerömüépitéssel kapcsolatos döntések nem tartoztak a nagy nyilvánosságra.  A mai viszonyok között ezek a döntések elsösorban politikai jellegüek. A túlnyomórészt laikus közvélemény a sajtó, TV, Internet befolyása alatt, lényegében emócionális alapon ítéli meg a pozitív, de föleg a negatív szempontokat.  A racionális döntések súlyponti szempontja a beruházási költség  A hatalmas beruházási költségeket az ajánlattevö “multik” finanszírozással kívánják biztosítani, ez újabb politikai szempont: “kinek legyünk (vagy ne legyünk) adósai? “

6 Múlt ….  Délafrika az u.n. “apartheid” idöben atomhatalom volt, saját uránbányászattal atomfegyverekkel, kiterjedt kutatás-fejlesztéssel, atomerömüvel  Még az apartheid megszünte elött (1989-93) a nukleáris fegyvereket nemzetközi szerzödés (NPT) alapján eltávolították  Csak a békés célú (csökkentett terjedelmü) kutatás- fejlesztés és az atomerömü maradt  Urándúsitó üzem (Pelindaba)

7 Jelen….  Délfrikában van az afrikai kontinens egyetlen atomerömüve: Koeberg.  Telephely: Cape Town (Fokváros) közelében az Atlanti Óceán partján  Nyomottvizes reaktor, 2x900MW egység, francia (Framatom/Areva) tervezés és szállítás.  Üzembehelyezés: 1984-85  Koeberg adja az ország energiaigényének 8-10 %-át

8 Jelen….  25 évi üzem során egyetlen jelentösebb nukleáris vonatkozású rendellenesség vagy üzemzavar sem volt

9 Opposition  Earthlife Africa A Greenpeace délafrikai megfelelöje. A megújítható energiaforrások mellett érvel  Koeberg Alert Ez a szervezet már Koeberg létesítése elött is ellenezte az atomerömüvet  CANE Coalition Against Nuclear Energy (Atomenergiaellenes Koalíció)

10 PBMR

11 Pebble bed (PBMR) 1/2  Sokáig ez volt Délafrika nagy reménysége az atomerömüvek terén  Délafrikai fejlesztésü nagyhömérsékletü, gázhütéses (He), grafitmoderátoros reaktor (Jülich mintára), Brayton körfolyamat  Viszonylag kis egységek (100-125 MW e ), építökocka rendszer, a fogyasztói súlypontra telepíthetö  Tervezés elörehaladott állapotban, a prototípus telephelye kijelölve

12 Pebble bed (PBMR) 2/2  Noha a japán Mitshubisi kínálkozott egy egység megvalósítására, de ez nem jött idöben létre, így 2010 elején az ESKOM és a kormány gyakorlatilag leállította a finanszírozást. Ok: a fejlesztési költségek gazdaságilag nem indokolhatók és a megvalósításra nincs fizetöképes vállalkozó.

13 Tórium (Th-232)  A tórium hasadóanyag nagy elönye, hogy a folyamat nem produkál plutóniumot amely a nukleáris hadianyag elöállításához szükséges.  Felezési ideje igen hosszú, 14 milliárd év.  Nagyhömérsékletü, gázhütéses reaktorok a legalkalmasabbak a tórium alapú üzemanyakciklusokhoz  Délafrika gazdag tórium lelöhelyekkel rendelkezik  Az elöbb ismertetett PBMR reaktorok alkalmasak mind urán- mind tórium alapú üzemanyaghoz

14 Olkiluoto 3 (Finnország)

15  Jelenleg a világ legnagyobb atomerömüvi egysége (létesítés alatt): 1600 MW e  Nyomottvizes EPR (European Pressurised Reactor) 3. generációs reaktor (AREVA - Franciaország) – 2443 kg/s göztermelés  Siemens turbogenerátor (telített göz, 7.8 MPa/293 o C – 1500 1/min fordulatszám, 3 kétszeres kiömlésü kisnyomású ház – vízleválasztással és újrahevítéssel)

16 Olkiluoto 3 (Finnország)  Azonos egységek létesítés alatt:  1 egység Franciaországban – Flamanville 3  2 egység Kínában – Taishan 1 & 2  ESKOM folyamatosan tárgyal az AREVA-Siemens konzorciummal két hasonló egység létesítéséröl Délafrikában  Hasonló tárgyalások folynak az amerikai Westinghouse céggel is  Két telephely a tengerparton ki van jelölve

17 Felhök, árnyékok Olkiluoto felett  Üzembehelyezés jelenlegi állás alapján 3 évvel a tervezettnél késöbb. Fö ok: az AREVA nukleáris “sziget”  Költségek a tervezettnél f>2 tényezövel túllépve. A késések és költségtúllépések enyhén szólva nem lelkesítették az ESKOM-ot, hogy hasonló atomerömüvet rendeljen az AREVA-tól.

18 Igénygörbék +25GW +40GW +15GW 40 GW

19 Költségek Atom PWR 900-1200 MW Hagyományos Szénpor szuperkritikus 800-1100MW Hagyományos Szénpor szuperkritikus 800-1100MW + füstgáz kéntelenités Szénpor szuperkritikus 800-1100MW + füstgáz kéntelenités + CO 2 lekötés Integrált szén elgázosítás + kombinált körfolyamat Gáz kombinált körfolyamat Gáz kombinált körfolyamat + CO 2 lekötés Beruházási költség $/kW e 403019002200403025678691558 %1004755100642239 Kockázatnagymérsékelt jelentös mérsékeltjelentös Energia egységköltség $/MWh83.4081.0086.50141.9092.2076.00103.10 %1009710417011191124 Kockázatnagymérsékelt jelentös mérsékeltjelentös

20 1000 km 28.5 S 024.5 E Baktérítö 23.5S Széntüzeléesü erömüvek Atomerömü Gázturbina Széntüzeléesü erömüvek Import

21 Vízellátás Délafrika egyik központi problémája a vízhiány. Az újabb meglévö és az építés alatt álló szenes erömüvek ugyan mind légkondenzációval rendelkeznek, de a vízfelhasználás így is jelentös, föleg a nedves pernyeeltávolítás, a zagyterek porzásmentesítése és nem utolsósorban a körfolyamat jelentös pótvízigénye miatt. Ez minden új széntüzelésü egység telepítését tovább nehezíti, a beruházási kötségeket növeli. A meleg környezeti hömérséklet (az ország északi részein nem ritka a 45 o C) miatt a légkondenzációs egységek termikus hatásfoka nem kedvezö.

22 Munkaerö  Az atomerömüvek hívei azzal érvelnek, hogy a létesítés sok közvetlen és közvetett új munkahelyet teremt  Én ezzel szemben azt a kétségemet szeretém kifejezni, hogy honnan lehet - az ugyan nem túl nagyszámú - de rendkívül magas szakképzettségü és gyakorlattal rendelkezö szakembert biztosítani, akik a létesítéshez, üzemhez és karbantartáshoz szükségesek?

23 Mi a probléma az atomerömüvekkel? 1. Gazdaság - költségek 2. Politika – hitelek, közvélemény, 3. Biztonság – lakosság, terrorizmus 4. Hulladékelhelyezés, környezetvédelem

24 Gazdaságosság Ez a fö szempont. A mai “neoliberazilált”, “globalizált” világban a hosszútávú gazdaságossági vizsgálatok pontossága nagyon bizonytalan. Ugyanígy: a határidötervezés is nagyon bizonytalan

25 Politika Ez az “új” dimenzió. A döntések nem müszaki-gazdasági alapon történnek, hanem a napi politika, az úgynevezett “szabad demokrácia” hatalmi harcai alapján.  Hitelpolitika: kinek tartozzunk, kinek nem?  Bizalom: kiben bízzunk, kiben nem?  Ki a hosszútávú barátunk, ki az ellenségünk?

26 Biztonság Nincs 100%-os biztonság. Az utolsó pár tized vagy század % javulás lényegében pénzkérdés. Repülögépek lezuhannak, mégsem gondol senki a légiforgalom leállítására. A biztonság növelése nem kizárólag müszaki probléma és pénzkérdés, hanem szakemberképzési feladat. Igen fontos: a terrorizmus elleni védekezés és a hasadási termékek “illetéktelen” (terrorista) kezekbe kerülésének megakadályozása.

27 Hulladékelhelyezés Szerintem ez a legsúlyosabb és jelenleg megoldatlan probléma.

28

29

30 Hová tovább?  A következö 20 évben létesítendö 20-40 GW új kapacitást “megújítható” (szél, Nap, bió) technológiával fedezni vagy naív és laikus álom, vagy megfizethetetlen beruházási költséget igényel  Mint láttuk, a korszerü új szenes erömüvek mind beruházás, mind üzemköltség szempontjából egyenértéküek vagy gazdaságtalanabbak az atomerömüvekhez viszonyítva.  Az ESKOM más lehetöségekkel is számol: hatalmas vizerömüvek a Kongó folyón, “offshore” gáz és olaj lelöhelyek Délafrika nyugati partján….  A küzdelem egyfelöl a józan ész, másfelöl a politika és a média által szított tömehisztéria között NYILT.

31 Zárszó Köszönöm figyelmüket ! Remélem hogy egy távoli ország problémáinak rövid ismertetése hasznos volt a magyar energetikai társadalom számára. Önök nagyon nehéz helyzetben vannak, az utóbbi évek gazdasági, politikai, társadalmi változásai a régi értékrendeket felborították. Sok sikert kívánok az önök elött álló rögös útra !!!