Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Termelés-gazdaságtan alapok Lippai Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Termelés-gazdaságtan alapok Lippai Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék."— Előadás másolata:

1 Termelés-gazdaságtan alapok Lippai Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

2 Bevezetés A termelésmenedzsment feladata a termeléshez közvetlenül kapcsolódó erőforrások hatékony működtetése. A termelés-gazdaságtan a termelésben felhasznált erőforrások mérésének és értékelésének legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja: az erőforrások mérésének lehetőségeit naturális és gazdasági egységekben; a tervezett és tényleges erőforrás-felhasználás viszonyát és az eltérések okait; a költségek és a termelés kapcsolatának törvényszerűségeit; a termeléshez kapcsolódó pénzáramlás menedzsment vonatkozásait.

3 Miért kell menedzselni a termelésben? Hatékonyan kell működni Mi az a hatékonyság? Cél: Minél kevesebb munkaerő, minél kevesebb anyag, minél kevesebb energia, minél kisebb készletek, minél gyorsabb gyártás stb. Szükséges a felhasznált erőforrások mérése természetes egységben (kg, l, m stb.), ill. gazdasági egységben (Ft).

4 Termelőrendszerek Az input erőforrásokat anyag energia munkaerő alakítja át termékké vagy szolgáltatássá. Ugyanezen elvek érvényesek szolgáltató rendszerekre is

5 Példák termelőrendszerekre

6 Tartalom 4.1.: a termelő- és szolgáltató rendszerek legfontosabb jellemzőit tárgyalja és osztályozza a termelőrendszereket a gyártott termék, illetve nyújtott szolgáltatás tömegszerűsége alapján 4.2.: az erőforrás-felhasználást modellező és értékelő költségszámítási rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, valamint a fejlődés legfontosabb állomásait ismerteti : termékek, illetve folyamatok költségeinek hagyományos mérését és értékelését mutatja be; ismerteti a hagyományos termékkalkuláció alapjait, bemutatja az ár-költség-fedezet-nyereség modellt és annak alkalmazási lehetőségeit, áttekinti a standard költségszámítás alapjait, majd azok menedzsment vonatkozásait mutatja be. 4.6.: a hagyományos költségelemzési modellek problémáira megoldást adó tevékenység alapú költségelemzést tárgyalja, valamint ismerteteti a bevezetés feltételeit 4.7.: a készletekkel kapcsolatos költségeket tárgyalja és a készletek költség- hatékony menedzselésének kérdéseit vizsgálja

7 Hogyan működik a vállalat? készletgazdálkodás Beszerzés Termelés, szolgáltatás Értékesítés Alapanyagok Ügyfelek beszállítók kiválasztása rendelések (mikor?, mennyit?) minőségmenedzsment marketing

8 Az eredményesség mutatói Pénzügyi mutatók:  Profit  Megtérülési ráta (profit a befektetéshez viszonyítva)  Cash-flow (pénzjövedelem) Működési mutatók:  Termelési ráta - az eladott termékeké  Készlet - valamennyi, a készletekbe fektetett pénz  Működési költségek

9 Termelést leíró mutatók Termelt mennyiséget kifejező mutatók: arra utalnak, hogy megfelelő-e a termelési folyamat által gyártott mennyiség. Pl.: kibocsátási ráta, ciklusidő stb. Készletek alakulását kifejező mutatók: a termelési folyamat működtetéséhez szükséges anyagok (alapanyagok, alkatrészek, végtermékek) mennyiségére utalnak. Just-In-Time Pl.: átlagos készletszint, utánrendelési idő stb. A termelési folyamat közvetlen működtetésének költsége: azokat a költségeket tartalmazza, amelyet a termelésmenedzsment döntéseivel befolyásolni tud. Pl.: karbantartás, a minőségszabályozás költsége vagy a teljesítménybérben dolgozó munkások közvetlen bérköltsége

10 Termelőrendszerek működési mutatóinak összefüggései

11 A pénzügyi és működési mutatók kapcsolata

12 Termelési folyamatok osztályozása Osztályozás a termék szolgáltatás tömegszerűsége alapján: Egyedi gyártás Kis- és középsorozat-gyártás Nagysorozat-gyártás Tömeggyártás

13 Egyedi gyártás Gantt-diagramja T/P ≤1

14 Egyedi gyártás jellemzői Az inputperiódus (P) és az egyetlen termék elkészítési idejének (T) aránya egynél kisebb, tehát ritkábban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges, tehát a termék nincsen mindig jelen a termelőrendszerben Elméleti értelemben egyedi gyártás az, amikor P→∞, tehát minden terméket csak egyetlen egyszer készítünk el, de termelésmenedzsment szempontból többször is gyárthatjuk, csak a termelőrendszerben ritkán van jelen. Projektmenedzsment eszközei, egyedi gyártásütemezés

15 Kis- és középsorozat-gyártás Gantt-diagramja

16 Kis- és középsorozat-gyártás jellemzői Az inputperiódus (P) és egy darab termék elkészítési idejének (T) aránya egynél nagyobb, tehát gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges, tehát a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen, tehát A termék gyakori ismétlődése miatt a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani. Minden erőforráson van bőségesen elegendő szabad kapacitás további termékek gyártásához. Termelésütemezés

17 Nagysorozat-gyártás Gantt-diagramja t max /P≥1 t több /P<1

18 Nagysorozat-gyártás jellemzői  Az inputperiódus (P) és egy darab termék elkészítési idejének (T) aránya egynél nagyobb, tehát a termék mindig jelen van a rendszerben van legalább egy olyan olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal, tehát ugyanakkor az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez, ezért a műveleti idők többségére (t több ) igaz, hogy Ebben az esetben a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás Kapacitástervezés, szűk keresztmetszet karbantartásának tervezése

19 Tömeggyártás Gantt-diagramja t több /P≥1 t max /P≥1

20 Tömeggyártás jellemzői Valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására, ezért az erőforrások többségére igaz, hogy Minden erőforrás állandóan egyetlen terméket gyárt, továbbá a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik. Gyártósor-kiegyenlítés, minőségbiztosítás

21 A gyártási típusok jellemzői I.

22 A gyártási típusok jellemzői II.

23 A termékéletgörbe idő igény bevezetés növekedés érettség hanyatlás

24 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői I. Bevezetés Egyedi, esetleg kissorozatgyártás jellemzi. Kis mennyiségben készülő termék, cél minél több vásárló meghódítása. A termelésmenedzsmentnek elsősorban az új termék nyújtotta magas műszaki-technológiai jellemzők elérésére, a kiemelkedő minőségre, valamint a piaci megjelenés ígért határidejének betartására kell koncentrálnia

25 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői II. Növekedés Tömegszerűség megváltozik: először a kis-, majd középsorozat, végül a nagysorozat-gyártás lehet a jellemző. Ebben a szakaszban a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbá válnak a költségszempontok. Szükségessé válik a disztribúciós hálózat kiépítése, az alkatrészellátás és szervízhálózat megszervezése.

26 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői III. Érettség A nagysorozat- és tömeggyártás a jellemző. A versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik a gyártási költség. A termelésmenedzsment fő feladatává lép elő a termelékenység javítása, a költségcsökkentés, esetleg az automatizálás. Hanyatlás Az igény csökken, a kapacitásokat le kell építeni A termelésmenedzsment feladata a kapacitások alternatív felhasználási lehetőségeinek megtalálása

27 Termék – folyamat mátrix I. bevezetés növekedés I.növekedés II. érettség Egyedi gyártás Kis- és közép- sorozat- gyártás Nagy- sorozat- gyártás Tömeg- gyártás

28 bevezetés növekedés I.növekedés II. érettség Egyedi gyártás Kis- és közép- sorozat- gyártás Nagy- sorozat- gyártás Tömeg- gyártás A B Termék – folyamat mátrix II.

29 bevezetés növekedés I.növekedés II. érettség Egyedi gyártás Kis- és közép- sorozat- gyártás Nagy- sorozat- gyártás Tömeg- gyártás C D Termék – folyamat mátrix III.

30 Termék – folyamat mátrix IV. bevezetés növekedés I.növekedés II. érettség Egyedi gyártás Kis- és közép- sorozat- gyártás Nagy- sorozat- gyártás Tömeg- gyártás Piaci igénytől való függés Rugalmasság

31 Készletgazdálkodás Lippai Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

32 Készletekkel kapcsolatos döntések Stratégiai döntések: azt határozzák meg, hogy egy készletezési rendszernek milyen szinten kell kielégítenie a vevői igényeket Pl. alacsony készletszint, de ezáltal alacsonyabb készletezési költség és alacsonyabb eladási ár vagy magasabb szolgáltatási szint, de ennek eredményeképpen magasabb ár Működési döntések: arra adnak választ, hogy a stratégia által meghatározott szolgáltatásszintet hogyan érheti el a vállalat a leggazdaságosabban, vagyis, hogy miből, mikor, mennyit és hogyan rendeljen.

33 Készletezéssel kapcsolatos alapfogalmak Tisztán készletező rendszerről beszélünk akkor, ha a megrendelt mennyiség egyszerre érkezik meg a raktárba a külső szállítótól. Termelő-készletező rendszerről beszélünk, ha a megrendelt mennyiséget egy termelési folyamat szolgáltatja és a termelés ütemében tölti fel a raktárt. Független igényű készletezési rendszerről beszélünk, ha a raktározott termék iránti igény nem függ egy másik termék iránti igénytől. Függő igényű készletezési rendszerről beszélünk, amikor a raktározott termék igénye egy másik termék igényétől függ.

34 Készletezési mechanizmusok A készletezési mechanizmus azt a szabályt határozza meg, amely alapján a „hogyan rendeljünk” kérdésre válaszolunk. A készletezési mechanizmus meghatározza, hogy milyen esemény, vagy események bekövetkezésekor kell a rendelést feladni, és a rendelés nagyságát milyen elvek szerint kell meghatározni. Alapesetei: Folyamatos készletvizsgálat Periodikus készletvizsgálat

35 Folyamatos készletvizsgálat

36 A folyamatos készletvizsgálat jellemzői Készletszint Idő s L L T1T1 T2T2 Q Q (Q,s) rendszer

37 Periodikus készletvizsgálat S Q 1 L L L Idő Készletszint Q 2 Q 3 R R (S,R) rendszer

38 A készletgazdálkodás költségei Lényeges költségek: Egy költség akkor lényeges, ha nagyságát befolyásolja az, hogy hogyan válaszoltuk meg a „miből, mikor, mennyit rendeljünk” kérdést. Lényegtelen költségek: A költségek akkor tekinthetők lényegtelennek a készletezési döntések szempontjából, amikor függetlenül attól, hogy a projekt hogyan alakul (megvalósul vagy sem), a fix jellegű költségeket akkor is fizetni kell. Ugyanaz a költség egyes helyzetekben lényeges, más esetekben pedig lényegtelen lehet. A konkrét helyzet dönti el, hogy mely költségeket kell a döntéshozatalánál figyelembe venni.

39 A készletgazdálkodás költségtípusai Összes költség összetevői: Beszerzési költség Rendelési költség Készlettartási költség Hiányköltség

40 Beszerzési költség A szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék előállításának, vagy beszerzésének költsége.

41 Rendelési költség Adminisztratív költségek A tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek Gépek átállításának költségei Átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama Anyagveszteség

42 Készlettartási költség A készletekben fekvő tőke elmaradt haszna A készlettartás mennyiségtől függő költségei Technikai és fizikai avulás költségei Mennyiségi veszteségből adódó költségek Biztosítások, vámok stb.

43 Hiány költség Késve szállítás többletköltsége Elvesztett vevő elmaradó hozama

44 Az egyszerű EOQ (Economic Order Quantity) modell Feltételek: Az igény (D) állandó Utánrendelési idő (L) állandó (zéró) A rendelt mennyiség (Q) egyszerre jön Minden igényt kielégítünk A rendelési költség (A) független a rendelt tételnagyságtól A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel L=0

45 Teljes költség számítása ahol D – az igény ismert értéke egy vizsgált egységnyi (év, hó, hét stb.) időszakban ([darab/időszak]), v – egységnyi mennyiség beszerzési ára ([Ft/darab]), A – egyetlen rendelés költsége, amely feltételeink alapján független a rendelt mennyiségtől ([Ft/rendelés]), Q – a megrendelt mennyiség ([darab]), I Átl – az átlagos készletszint nagysága ([darab]), r – a készlettartási ráta ([Ft/Ft/időszak]), amely kifejezi, hogy a beszerzési költség hányad részét tekintjük készlettartási költségnek a vizsgált egységnyi időszakban. E paraméter fejezi ki a feltételeink között meghatározott beszerzési költség és készlettartási költség közötti arányosságot. P – beszállítási ráta ([darab/nap]), (B – hiányráta ([Ft/Ft/időszak]) ).

46 A modell által figyelembe vett költségek I. Beszerzési költség: 1D Q K

47 A modell által figyelembe vett költségek II. Rendelési költség: 1D Q K K=AK=A K=A∙DK=A∙D

48 A modell által figyelembe vett költségek III. Készlettartási költség: 1D Q K

49 A készlettartási és rendelési költségek alakulása

50 A készletgazdálkodás egyensúlyi elve Az optimális rendelési- tételnagyságnál a rendelési és készlettartási költségek megegyeznek!

51 Az optimális rendelésitétel-nagyság függvényei Optimális rendelésitétel-nagyság ciklusideje: Optimális rendelésitétel-nagyság teljes költségfüggvénye:

52 Példa 1/a. Legyen egy termék iránti igény egy évben átlagosan darab. A rendelési költség Ft. Egy darab beszerzési költsége Ft, az éves készlettartási ráta pedig 60%. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? Mennyi a készletezési politika teljes költsége? Mennyi idő telik el két rendelés között?

53 Példa 1/a. D = 3600 db/év A = Ft v = 2500 Ft/db r = 60% (0,6) 360 munkanap inputperiódus

54 Példa 1/b. A vállalat jelenleg évente kétszer rendel. Hány százalékkal növeli ez a készletezés teljes költségét? Félévente egyszeri rendelés esetén a rendelési tételnagyság is feleződik: 3600/2 = 1800 db

55 Utánrendelési készletszint (mikor rendeljünk?) Mikor kell a rendelést feladni? Hiány kialakulása nem megengedett Minimalizáljuk a teljes költséget D Q Készletszint Idő T EOQ

56 Az utánrendelési készletszint meghatározása Ha T EOQ ≥L:s=D·L Ha T EOQ

57 Példa 1/c Legyen egy termék iránti igény egy évben átlagosan darab. A rendelési költség Ft. Egy darab beszerzési költsége Ft, az éves készlettartási ráta pedig 60%. Az utánrendelési idő 30 nap. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. (EOQ=240 db) Mekkora az utánrendelési készletszint?

58 Periodikus készletvizsgálat

59 Optimális rendelésitétel-nagyság beszállítási (termelési) rátával Idő s Készletszint Idő I Átl

60 Átlagos készletszint termelési ráta esetén Idő t1t1 t2t2 I max Készletszint Q D P P-DP-D

61 Optimális rendelésitétel-nagyság teljes költségfüggvénye:

62 Készletgazdálkodás egyensúlyi elve (termelési ráta esetén)

63 Példa 2. Egy termék iránt jelentkező igény egy évben átlagosan darab. A kérdés az, hogy mekkora sorozatok gyártása optimális, ha az átállási költség Ft és a termékből 16 darab készül el naponta. Egy darab gyártási költsége Ft, az éves készlettartási ráta 60%. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. Mekkora az optimális gyártási sorozatnagyság? Mennyi idő alatt fogy el a megrendelt mennyiség? Mennyi idő alatt szállítják le a megrendelt mennyiséget? Mennyi a készletezési politika teljes költsége?

64 Példa 2/a D = 3600 db/év P = 16 db/nap A = Ft v = 2500 Ft/db r = 60% 360 munkanap

65 Példa 2/b A vállalat megrendeléseit félévente szokta feladni, és ezt az rendszert kívánja megvalósítani a vizsgált terméknél is. Az ártárgyalások során mekkora egységárat kell kialkudnia, hogy ilyen módon optimális készletezési politikát valósíthasson meg? Évi 2 rendelés: Q=1 800 db Optimalitási kritérium, a készletgazdálkodás egyensúlyi elve:

66 Utánrendelési készletszint termelési ráta esetén (mikor rendeljünk?) Idő t1t1 t2t2 I max Készletszint Q D P P-DP-D Mikor kell a rendelést feladni? Hiány kialakulása nem megengedett Minimalizáljuk a teljes költséget

67 Az utánrendelési készletszint meghatározása Ha T EOQ ≥ L és t 2 ≥ L:s=D·L Ha T EOQ ≥ L és t 2 < L:s=(P-D)·(T EOQ -L) Ha T EOQ < L és t 2 ≥ L’:s=D·L’ Ha T EOQ < L és t 2 < L’: s=(P-D)·(T EOQ - L’) T EOQ t1t1 t2t2 L1L1 L2L2 L3L3 L4L4 L3’L3’ L4’L4’

68 Példa 2/c Egy termék iránt jelentkező igény egy évben átlagosan darab. A kérdés az, hogy mekkora sorozatok gyártása optimális, ha az átállási költség Ft és a termékből 16 darab készül el naponta. Egy darab gyártási költsége Ft, az éves készlettartási ráta 60%. Az utánrendelési idő 18 nap. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. (EOQ=480 db, T EOQ =48 nap) Mekkora az utánrendelési készletszint?

69 Példa 2/c T EOQ t1t1 t2t2 L s

70 Egyéb készletgazdálkodási modellek A beszerzési költség a rendelt mennyiség függvényében változhat – mennyiségi árkedvezmény Proporcionális Növekmény jellegű Az igény nem állandó és előre nem ismert Sztochasztikus készletgazdálkodási modell (biztonsági készlet, hiány gyakorisága)

71 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Termelés-gazdaságtan alapok Lippai Rita PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések