VASÚTI PÁLYÁK Nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK.

Az előadások a következő témára: "VASÚTI PÁLYÁK Nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK."— Előadás másolata:

1 VASÚTI PÁLYÁK Nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK MUNKACSOPORT. Budapest 2013. Összeállította: Gyimesi András

2 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Alapok: Mint azt már tisztáztuk: a vasúti pálya térbeli vonalvezetésű, tengelyvonala térgörbe, melynek geometriai alapelemei: az ívek (átmeneti és kör) és az egyenesek. A pálya tengelyvonalának térszinte vett függőleges vetületét a pálya nyomának nevezzük. A pálya nyomának a terepen történő megkeresését nyomzásnak nevezzük. A pálya nyomának a terepen történő kijelölését nyomjelzésnek nevezzük. Gyimesi András 2013.

3 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Általános vonalvezetési elvek Fejlesztési tervekkel és településkapcsolatokkal legyen összhangban (nyilván a döntés nem a tervező/pályaépítő kezében…) A vízelvezetés könnyen, természetesen megoldható legyen Víztelenítés legfontosabb létesítményei: o Szegélyárok (u.n. szabványárok) o Övárok o Talpárok (5%) o Védőréteg (vízzsák) o Talpszivárgó Koronaszint: 1 m-es szabály Hegylábnál feljebb (vizfakadás) Gyimesi András 2013.

4 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Általános vonalvezetési elvek Hegyoldal: befele dőlő rétegek, meredekség Sík vidék: alacsony töltés (talajvíz, kis bevágás: hófúvásra különösen érzékeny) Vízfolyások keresztezése: Nagyobb vízfolyás: merőleges keresztezés Kisebb vízfolyás: akár szögben is, de a folyásirányt nem változtatjuk Több kis vízfolyás összevezetése  egy nagyobb műtárgy Vízfolyások szabályozása: völgy felöli oldal Bevágásban nem keresztezünk vízfolyást (magas hegységeknél fordul elő) Gyimesi András 2013.

5

6 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Általános vonalvezetési elvek Vízszintes vonalvezetés a lehető legrövidebb legyen és a lehető legkisebb földmunkával járjon Közúti pályák, ill. és egyéb infrastruktúra ne kerüljön kedvezőtlenebb helyzetben Párhuzamos közút minimum 500 m-re legyen Tűzvédelmi védőtávolságok 8m – idegen épület nem lehet 20m – tűzbiztos fedél 60m – szalma-, nádfedél, szérüskert (nyomtató és rakodó hely) Erdő 20m védősáv + felszántás a sáv szélein Gyimesi András 2013.

7

8 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Állomások elhelyezése a pályán Elvben: üzemi igény számítások alapján Valóságban: sűrűn lakott vidéken a települések elhelyezkedése, azok infrastruktúrája, adott terület forgalmi igénye együttesen határozza meg Lehetőleg vízszintes, de 1,8 ezreléknél mindenképp kisebb esésű Nagyobb telepóléstől 500m, kisebbtől 100m távolság (nem közvetlen közel!) Fontos az állomás közúti bekötése. Lehetőleg csak az állomás egyik végére telepítünk útátjárót (fejleszthetőség) Száraz terület, vízfolyást kerüljük (aránytalanul nagy műtárgyigény) Egyenesben fekvés (ha elkerülhetetlen az ív: állomás végén és nem végig) Felvételi épület (és az áruforgalmi létesítmények) lehetőleg a település felől ívben: az átláthatóság az elsődleges) Gyimesi András 2013.

9

10 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Állomások közti nyílt vonal nyomzása Vasútvonalak a vidék jellege szerinti felosztása: o síkvidéki: emelkedője kisebb mint 7 ‰ -alföldek, nagyobb folyóvölgyek o dombvidéki: emelkedői 7-15 ‰ közöttiek o hegyvidéki: 16-25‰ (extrém esetben 28-30 ‰ adhéziós vasút is van) Gyimesi András 2013.

11 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Hegyvidéki vasutak nyomzása Térkép: alapestben kisléptékű topográfiai térkép alapján, azon a vezetési elképzeléseket rögzítjük Bejárás: a terület bejárása során a vezetésik elképzeléseket pontosítjuk, gazdasági adatokkal egészítjük ki a variációkat, tisztázni kell milyen emelkedővel nyomozhatjuk a vonalat: o Ívellenállás (4-5% csökkenés - 20% a μ i =3 N/kN a 15 ‰ hez képest, de csak a vonal 20-25%-a) o Állomások elhelyezése (8-10% csökkenés – állomások emelkedése…) o Bevágás, alagút (4-5% csökkentés – nyirkosság - adhézió) o Semleges vonal „kiegyenesítése” (4-5%) o Összes csökkenés: 20-25%tehát a semleges vonal megengedett emelkedése 20- 25%-al lesz kisebb mint a mértékadó emelkedő. Azaz: e s =(0,75-0,8)e m ( két állomás közt: e s =(0,85-0,9)e m ) Ez még nem a pálya nyomvonala, csak azt mutatja meg, lehet-e egyáltalán vasutat vezetni két pont közt, az adott emelkedési viszonyok mellett, és kijelöli a körülbelüli haladási irányt. Ha nem megfelelő, élhetünk néhány lehetőséggel… Gyimesi András 2013.

12 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Hegyvidéki vasutak nyomzása – magyarázat gráááfikusan Semleges vonal: Semleges vonal emelkedőjének módosítása: Gyimesi András 2013.

13 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Hegyvidéki vasutak nyomzása – lehetőségek ha nem megfelelő a terep emelkedése Vonalkifejtés: Mesterséges úthosszabbítás Gyakori megoldás: mellékvölgybe vezetés, visszafordulás, fővölgybe visszavezetés ÁMDE! fordulás általában speciális völgyhíd vagy alagút – Költséges! Állomások speciális kialakításával nyerhetünk még hosszat: Fejállomásszerű vagy csonkavágányos „ bajuszkitérős” ÁMDE! Jelentősen csökkentik avonal teljesítőképességét, csak kis forgalomnál és csak kivételesen alkalmazhatóak Gyimesi András 2013.

14 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Hegyvidéki vasutak nyomzása – lehetőségek ha nem megfelelő a terep emelkedése Gyimesi András 2013.

15 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Dombvidéki vasutak nyomzása Dombvidéki vasútra jellemző, hogy kisebb magaslatok és völgyek sorozatán halad át, nem olyan jellegzetes nyomon, mint a hegyvidéki vasút. A tervezés nehézségét a sokféle változat közüli választás képezi. Sokkal több változatot kell tanulmányi szinten kidolgozni, majd közülük gazdasági szempontok alapján választani. A műszaki tervezés a hegyvidéki vasútnál alkalmazotthoz hasonlatosan alakul. Síkvidéki vasutak nyomzása A vonal vezetése nem a terep egyenetlenségei határozzák meg, hanem közvetlenül az állomások között halad, és a környező létesítmények, folyók, utak helyzetéhez alkalmazkodva, a határos mezőgazdasági területek művelési viszonyaira is tekintettel tervezve. Ha a vasúttal bizonyos területek megközelíthetőségét elzárjuk, megfelelő párhuzamos utaképítéséről kell gondoskodni. Gyimesi András 2013.

16 Vasúti pályák – nyomzás, vonalvezetés, nyomjelzés Nyomzás, tervezés és kitűzés gyakorlati folyamata Terepfelvétel elkészítése: Semleges vonal megkeresése Semleges vonal alapján sarokpontok kijelölése (láthatóság) Szintezés és sarokpont sokszög geometria (távolságok, hosszak) felvétele Ezen sarokpontok alapján részletfelvételek készítése Részletfelvételekből topográfiai térkép felvétele különös tekintettel a töréspontokra Vizszintes helyzetre jellemző pontok felvétele (utak, birtokhatárok, vízfolyások, épületek, kerítések stb.) Az előzőekben ismertetett módszerekkel a nyomvonal megtervezése Pályatengely befektetése Pálya tengelyvonal meghatározása figyelemmel arra, hogy a semleges vonalat minnél jobban közelítsük, valamint födtömeg kiegyenlítés elvét alkalmazzuk (bevágások< töltések aránya, de nem eszetlenül) A korábban ismertetett általános elveket mindenkor figyelembe vesszük Gyimesi András 2013.