Eger 2008.VI.27. dr. Kéri István elnök. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a versenyképességi pólusok kialakításának előkészítéséről /2005. okt./

Az előadások a következő témára: "Eger 2008.VI.27. dr. Kéri István elnök. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a versenyképességi pólusok kialakításának előkészítéséről /2005. okt./"— Előadás másolata:

1 Eger 2008.VI.27. dr. Kéri István elnök

2 E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a versenyképességi pólusok kialakításának előkészítéséről /2005. okt./ „ A hazai fejlesztéspolitika fókuszában – egyik kiemelt célkitűzésként – a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításában jelent konkrét lépéseket az öt vidéki nagyvárosban és Budapesten kialakítandó – az európai kutatási és gazdasági térbe is jó eséllyel integrálható – versenyképességi pólus. Annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos előkésztő és tervező munkát a helyi közösségek folytathassák, s ehhez szükséges forrásokat a munkát koordináló önkormányzatok megkaphassák, a hatályos jogszabályok értelmében a kormány döntése szükséges.” dr. Baráth Etele

3 „A fejlesztési pólusok kialakításának funkcionális modellje A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek alapvetően négy funkcionális szintjét különböztethetjük meg: I. Innovációs funkciók II. Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók III. Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók IV. Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb befektetési környezet kialakítása.” Fejlesztési Pólusok: Támogatási szerződés 1. mell. 3. pont: /2005.dec./

4 „Ha még nem csináltál egy dolgot, akkor háromszor kell megcsinálnod” /2005./ Először: hogy legyőzd a félelmed. (Új Dunántúli Napló: Pécs-Baranya jövőjéért 2003) Másodszor: megtanuld, hogyan kell csinálni. (Pécs TV: Távlatok 2004) Harmadszor: hogy kiderítsd, szereted-e csinálni. (Projekt: Pécs az életminőség pólusa 2005) (elegendő-e a tudásod, vannak-e partnereid, állóképességed, pontos célod stb.)

5 /2005./ A WHO szerint az „egészség” a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. Egy életminőségi pólus tehát lényegében nem más, mint a három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttműködés, ahol a fizikai állapot megőrzéséhez az egészségipart, a szellemi állapot megőrzéséhez a kulturális ipart, valamint a szociális állapot megőrzéséhez a környezetipart rendeli hozzá.

6 Az egészségipar, a kulturális ipar és a környezetipar bázisán A fejlesztések során horizontális követelmény az innováció orientáltság, az innováció orientáltság, a korszerű informatika alkalmazása, és a korszerű informatika alkalmazása, és a fejlesztési célokat támogató képzés a fejlesztési célokat támogató képzés /2005/

7 A HÁROM PRIORITÁS A HÁROM PRIORITÁS /2005./ A PARTNERSÉG, a konkrét KÖZÖS TERV és a NEMZETKÖZI LÁTHATÓSÁG NEMZETKÖZI LÁTHATÓSÁG egyesíti a három alapvető elemet- vállalatok, képzés, kutatás / innováció -, ezek együtt alkotják a versenyképességi pólusok építőköveit. CÉL, A JÖVEDELEM TERMELŐ KÉPESSÉG JAVÍTÁSA

8 Területi hálózatos együttműködés /a mi klaszterünk 2006./ Pécs az életminőség pólusa > egy komplex klaszter > az OFK egy dinamizált szegmense Egészség-kulturális és környezetipar > alklaszterek, termékcsoportok > OTK dinamizált regionális szegmensei Integráló projektek, hálózatok > szubklaszterek > NSRK beavatkozási tengelyei, intézkedései A Pólus dinamizálhatóságának alapja: Üzleti szemlélet > vállalkozások, kamarák /teljesítmény elv miatt/ Induktív, projektalapú, önfejlesztő rendszer > partnerségre építve Társadalmi hasznosság > versenyképesség, profitábilitás, nemzetközi láthatóság, fenntartható fejlődés

9 Paradigmaváltás: egészségügyi ellátástól az egészségiparig Orvosok, diplomások dolgoznak, de nem betegellátást végeznek A páciens nem betegszerepben, hanem mint fogyasztó jelenik meg: - Mozgástréningen vesz részt, diétát, méregtelenítést tanul - Bőrét kezelteti szépségkúra segítségével - Fogait biológiai fogászati technikákkal kezelik KKV szektorban új tudás intenzív munkahelyeket hoz létre A posztgraduális képzés alanyai lehetnek: orvosok, pszichológusok, testnevelők, gyógytornászok, kozmetikusok, dietetikusok, speciális trénerek EGÉSZSÉGIPAR

10 A KULTURÁLIS PIAC SAJÁTOSSÁGA A tudástársadalom ismérveinek tömörített hordozója, a társadalom technika formáló erejét fejezi ki. A tudás gazdaság megtestesítője, a technika társadalom átalakító szerepének közvetítője. Tudás intenzív foglalkoztatottak, magas minőségű új termék és szolgáltatás létrehozására.

11 A globális klímaváltozás és az életminőség. A helyi közösségek kapcsolata – a természeti erőforrásokon keresztül – a gazdasággal. Agráripar – ipari termelés – közszolgáltatás, mint területi /nem ágazati/ elvű klaszter. A környezeti és az emberi egészség egységes kezelése javítja a költséghatékonyságot. /ivóvíz,parlagfű, allergia, CO2 kibocsátás stb./ Meg kell akadályozni a termelés és a fogyasztás egyes költségelemeinek indokolatlan áthárítását más közösségekre. KÖRNYEZETIPAR

12 PROJEKTEK, mint a pólus CSELEKVÉSI programjai /2005./ önfejlesztő, önfenntartó képesség igazolása önfejlesztő, önfenntartó képesség igazolása integráló jelleg, tőkevonzó hatás bemutatása integráló jelleg, tőkevonzó hatás bemutatása finanszírozhatóság, saját erő biztosítása finanszírozhatóság, saját erő biztosítása fenntartható fejlődés szolgálata fenntartható fejlődés szolgálata az EU-s piac 2010 körüli fogyasztói keresletére építve. az EU-s piac 2010 körüli fogyasztói keresletére építve.

13 SZERVEZET FEJLESZTÉS Programirányító testület /2005. márc.-2005. dec./ Pólus Stratégiai Irányító Tanács /2006-2008./ Pécs Fejlesztési Kft > Egészségipari Klaszter Tanács /2006-2008./ - Biotechnológiai Innovációs Bázis Egy. - P. Egészségipari Innovációs Konzorc. - P. Egészségipari Inn. Kp. Zrt. > Kulturális Ipar Klaszter Tanács - EKF Menedzsment Kht - Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter > Környezetipari Klaszter Tanács Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége

14 Az egészségipari klaszter egyes elemei és azok egymásközti viszonya /2005./ Szolgáltatás Gyártás,forgalmazás Termékfejlesztés Alap és alkalmazott kutatás, K+F Tudásközpont (egyetemek, kutatóintézetek) Inkubációs ház(spin off vállalkozások,K+F profilú kisvállalkozások) Kis-, közép- és nagyváll. kórház,szakrendelő,családorvos, gondozóhálózat,egyéb egészségügyi szolgáltatások, kapcsolódó szolgáltatások

15 PÉCSI EGÉSZSÉGIPARI INNOVÁCIÓS KÖZPONT /PROJEKT-CSOMAG GOP 07. 1.2.2./ I. Egészségipari Innovációs Központ /kutatás/ Innovációs blokkok: preventív medicina reagensek és diagnosztikai eljárások orvostechnikai eszközök táplálkozás-tudomány II. Biotechnológiai Innovációs Bázis /technológia transzfer/ Kiemelt feladatok: Kutatói mobilitás biztosítása K+F+I támogatása Szellemi termékek hasznosítása Gyártás, forgalmazás Klaszter szervezés III. Inkubátorház: Befogadó és szolgáltató Központ

16 A PROJEKT JELLEMZŐ ISMÉRVEI Kiegyensúlyozott partnerség a társadalmi, kutatóintézeti, és az ipari szereplők, valamint a Zrt. tulajdonosai között. Folyamatosan alakul, bővül a partneri kör. Egységes keretbe foglalt multi- és interdiszciplináris projektek halmaza. Harmonikus egyensúly a horizontális és vertikális fejlesztések között. Az innováció és inkubátor-program szerves része a projekt- szerkezet rövid, és hosszú távú alkotó elemeinek. A résztvevő kkv-k, már hosszabb ideje értékesítenek saját terméket a világpiacon.

17 K+F+I határon belüli hálózata

18 HOGYAN JUTOTTUNK EL EDDIG Mi voltunk a kakukktojás a résztvevők között. Piacfejlesztő stratégiát tartottunk szükségesnek, amelynek nem eszköze, hanem központja az ember. Indulástól a program koordinátora a kamaránk volt. Így könnyen azonosultunk a projekt helyetti program finanszírozással, ami rendszerek tervezéséről, működtetéséről szól. Az innovációs lépcső: stratégia és megvalósíthatósági tanulm. a projektcsomag, mint pályázat szervezeti megújulás termék, és szolgáltatás A helyi kkv szektor megerősítését szolgálja. Közérthető kommunikáció, benchmark, transzparencia. Verseny a helyi korrekt és kevésbé ilyen ellenfelekkel. Mindig előrébb jártunk, mint a tervezők és a programozók. A stratégia megvalósítása eddig kiállta a gyakorlat objektív kritikáját.

19 HOGYAN TOVÁBB A régió specializálódását elindította, ezt kell stabilizálni. A 100-150 km-es körzethatárt már túlléptük, figyelembe veendő a menedzsment szervezet fejlesztésénél. A PEIK projekt és közvetlen kapcsolódásai a rendszer szem- léletű stratégia valóra váltásának alig 10-15%-a. A mobil, modulrendszerű, munka centrikus /MMM/ progra- mokhoz, ilyen szemléletet és munkastílust kell társítani. Már a horizontális pályázatok kerültek benyújtásra. Készülünk az akkreditációs pályázat benyújtására. Továbbra is a projektekhez célszerű forrást keresni, nem pedig fordítva.

20 Sikeresebb pólus aktivitást kívánva