Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr 2011. október 14–15. Bodnár Gábor tanársegéd, SZIE GK doktorandusz,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr 2011. október 14–15. Bodnár Gábor tanársegéd, SZIE GK doktorandusz,"— Előadás másolata:

1 A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr október 14–15. Bodnár Gábor tanársegéd, SZIE GK doktorandusz, SZTE GTK

2 Munkám vázlata A vidéki tér rövid jellemzése A vizsgált területegységek Módszertan Eredmények ismertetése Összefoglalás 2

3 A vidéki tér jellemzői Ha az urbánus és rurális térségeket társadalmi szempontból vizsgáljuk, az emberi erőforrások területi differenciálódása ma is igen jól megfigyelhető (Obádovics, 2004). A vidék és város relációjában jelentkező differenciáltság szemléltetésére alkalmas, ha a településrendszer két pólusát hasonlítjuk össze, vagyis a nagyvárosokat és az aprófalvakat (Nemes Nagy 2009). Az aprófalu: ▫ elhelyezkedését illetően peremhelyzetű, ▫ minőségek tekintetében elmaradott, ▫ szerepkörét illetően funkcióhiányos. A falvakban (főleg a törpe- és aprófalvakban) a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkahelyteremtés a legnehezebb feladat (Szörényiné Kukorelli 2005) 3

4 Magyarországon a rendszerváltás okozta sokk hatásai a rurális területeken kulminálódtak (Szörényiné Kukorelli 2005) A rendszerváltáshoz kapcsolódóan, az azutáni faluformáló folyamatok tekintetében (Beluszky és Sikos T. 2007): a falusi társadalmat a differenciálódás és az ennek következtében kialakuló polarizáció jellemzi. A polarizációnak számos dimenziója van: ▫ többek közt a munkaerő-piaci helyzet ▫ vagy éppen a helyi társadalom összetétele. 4 A vidéki tér jellemzői

5 5 A fenntartható vidéki fejlődés jövőképe Stratégia a vidéken élők jobb életminőségéért II. pillér Társadalom II. pillér Társadalom III. pillér Gazdaság és infrastruktúra IV. pillér Környezet I. pillér Politika Forrás: Szörényiné Kukorelli 2005

6 A vidék fogalma megközelíthető az erre a térre jellemző települések mérete, funkciói, épített környezete szerint, de mivel a város meghatározhatósága lényegesen egyértelműbb, sokan vélik úgy, hogy a falu egyszerűen nem városi település, s vidéki térség pedig az, ami nem városias térség (Csatári 2001). Vincze (2005) szerint Magyarországon azt a település tekinthető vidékinek, amely városi státussal nem rendelkezik, vagy rendelkezik ugyan városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek elhagyása (KSH 2008) A munkámban alkalmazott lehatárolás 6 Vizsgált területegységek

7 Magyarországon e módszer szerint 2525 település minősül vidékiesnek A munkában használt vidék tipológia alapján az ország területének km 2 -e vidékies, amely területen fő él 7

8 Felhasznált adatok Teir adatbázis A kistérségek elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok köre a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat 3. sz. melléklete alapján (társadalmi-szociális mutatók): ▫ 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a lakónépességből, %, 2010 átlaga ▫ 2. Tartósan – legalább 12 hónapja folyamatosan – nyilvántartott álláskeresők aránya a lakónépességből, %, 2010 átlaga ▫ 3. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő, 2009 ▫ 4. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0–29 éves népességből, %, 2009 ▫ 5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, 2009 Némi módosítás az adatelérhetőség miatt 8

9 Főkomponens elemzés: - Lényegében dimenziócsökkentési eljárás - Mintaalkalmasság elvégzése Az 5 adatsorból 1 komponenst képeztem: - Öt kategóriát alakítottam ki egyenlő osztályközzelés elneveztem őket (Fejlett települések, Átlagos fejlettségű települések, Átlag alatti fejlettségű települések, Fejletlen települések, Legfejletlenebb települések) - Így kaptam egy komplex képet Magyarország vidéki, társadalmi helyzetképéről 9 Módszertan

10 A magyar vidék társadalmi helyzetképe táblázat 10 Legfejlettebb településekLegfejletlenebb települések 1. Tornakápolna (Borsod-Abaúj-Zemplén) …2516. Babarcszőlős (Baranya) 2. Bakonykúti (Fejér) …2517. Vilmány (Borsod-Abaúj-Zemplén) 3. Gombosszeg (Zala) …2518. Ózdfalu (Baranya) 4. Sukoró (Fejér) …2519. Szászfa (Borsod-Abaúj-Zemplén) 5. Gosztola (Zala) …2520. Kisvaszar (Baranya) 6. Velemér (Vas) …2521. Gerényes (Baranya) 7. Sajóörös (Borsod-Abaúj-Zemplén) …2522. Rakacaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén) 8. Teresztenye (Borsod-Abaúj-Zemplén) …2523. Alsószentmárton (Baranya) 9. Nagyvenyim (Fejér) …2524. Piskó (Baranya) 10. Kismaros (Pest) …2525. Fáj (Borsod-Abaúj-Zemplén)

11 11 A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fejlett települések (562) Átlagos fejlettségű települések(1243) Átlag alatti fejlettségű települések (589) Fejletlen települések (121) Legfejletlenebb települések (10)

12 A magyar vidék társadalmi helyzetképe - megállapítások A rangsor végén figyelhetőek meg kiugró értékek A két legfejletlenebb csoportba tartozó falvak elhelyezkedésüket illetően is egyértelműen periférikusak Az agglomerációk lehatárolása után is éles különbség látható a fejlett városokhoz közeli és a fejletlen vidékek falvai között 12

13 Köszönöm szépen a figyelmet! 13


Letölteni ppt "A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr 2011. október 14–15. Bodnár Gábor tanársegéd, SZIE GK doktorandusz,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések