Dél-Európa országai.  Győztes, de súlyos válság  „a háborút megnyerték, de a békét elvesztették” (nem valósultak meg területi követelési)  első vh.

Az előadások a következő témára: "Dél-Európa országai.  Győztes, de súlyos válság  „a háborút megnyerték, de a békét elvesztették” (nem valósultak meg területi követelési)  első vh."— Előadás másolata:

1 Dél-Európa országai

2  Győztes, de súlyos válság  „a háborút megnyerték, de a békét elvesztették” (nem valósultak meg területi követelési)  első vh. következtében éhínség és válságok  munkanélküliség, infláció  észak: gyárfoglaló mozgalmak, délen földfoglalás  liberális politika csődje  Szélsőségek megerősödése Olaszország a háború után

3  Szélsőségek megerősödése  pl D’Annunzio vállalkozása, 1919 Fiume elfoglalása  1920-ig független olasz köztársaság  jobboldal - 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek Szövetsége)  baloldal - 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti) Togliatti D'Annunzio

4 1920 Gabriele D’Annunzio employs piracy on trade routes on the Adriatic Sea to support the city of Fiume (present-day Rijeka in Croatia), which he has captured. He will hold the city until the end of the year.

5 Fascio di Combattimento tagkönyve D’Annunzio belépési nyilatkozata

6  1921 - Fascio di Combattimento vezére Benito Mussolini lesz  eredetileg szocialista beállítottságú újságíró  1921-ben átalakítja Nemzeti Fasiszta Párttá fegyveres alakulata a feketeingesek, a squadrák  támogatói nagypolg., nagybirt., tisztek, királyi ház, Vatikán  1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása)  1921-es választás – vereség (510-ből 35 mandátum)  Logikus következtetés  csak puccsal tudják a hatalmat megszerezni  A Marcia su Roma

7

8 Rendőrségi felvétel Mussolini még szocialistaként A két „vezér” Mussolini és a fasces Népítélet „tárgyaként”

9 Mussolini lépése  1922 10. 29. Marcia su Roma (menetelés Rómába)  26 000 sereg indul a fővárosba, de 30-40 km-re a fővárostól megállnak (nem jön támadási parancs)  kormány  szükségállapot kihirdetését kéri  III. Viktor E. visszautasítja  szabad utat biztosít a fasiszta hatalom átv  Mussolini miniszterelnök lesz 

10 Marcia su Roma

11  Megkezdődik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése, de a  parlamentáris kormányforma  koalíciós kormányzás   demokratikus intézmények fennmaradnak 1923 megalakul a Fasiszta Nagytanács 1924 megalakul az ellenzéki pártokból az „aventinusi blokk”  1924, fordulat  választás  terror légköre  65%-os fasiszta siker  a szocialisták csalással vádolják a fasisztákat  Matteoti  politikai merénylet 

12 A király és a hadsereg Mussolini mellé áll  megerősödik  1925 megkezdődik a totális állam kiépítése  Politikai pártok   parlament   Fasiszta Nagytanács tv.  önkormányzatok   Szakszervezetek   korporációs kísérletek  Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat) 1. A fasiszta, különösen, ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke. 4. A bajtársad legyen a testvéred, először azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik, mint te. 5. A puskát és a tölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad. 8. Mussolininak mindig igaza van!

13

14  Politikai konszolidálódás, Mussolini kijelentése  „kiveszem a bölcsőből a gyermeket, haláláig magamnál tartom, aztán átadom a pápának”  1929 lateráni egyezménnyel létrejön a Vatikán-állam  Olaszország elismerte a Vatikán szuverenitását  Kártérítés  Államvallás a a katolikus vallás  A pápa áldását adta a fasizmusra? - tették fel a kérdést már akkor Kiegyezés a pápával A lateráni egyezmény aláírása - 1929

15

16  1933 korporációs törvények meghozatala.  1934 Hitler hatalomra jutása után még összeütközés Mussolini és Hitler között (1934. római jegyzőkönyv: osztrák-magyar-olasz blokk, Dollfuss halála után Mussolini megakadályozza az Anschlusst).  Majd az ezt követő gyarmati terjeszkedés konfliktusba sodorja Franciaországgal és Angliával, ezért Németországhoz közeledik.  1936 Abesszínia annexiója.  1939 ápr.: Albánia megtámadása.

17  Agresszív külpolitika történelmi köntösbe öltöztetve  Imperium Romanum feltámasztása a cél:  Duna-medence elsősorban politikai befolyás kialakítása,  Földközi-tenger medencéjében (Albánia, Görögország, Marokkó, Tunézia, Algír) területszerzés,  gyarmati térségben is (Abesszínia)

18

19  Az olasz fasizmus  Különbségek a német nácizmushoz:  tv.-es keretek fennmaradnak  kiépüléséhez hosszú idő szükséges  zsidóüldözés nem kemény  munkásság egy része Mussolinit támogatja  nem önálló (No.)  „pozitívum”: maffia ellen fellép  történelmi múlttal (római birodalom) való operálás  hat rá a Marinetti-féle futurizmus (minden rossz és bűnös, mindent le kell rombolni, hogy újjá lehessen építeni a világot)

20  1923-27.: Primo de Rivera katonai diktatúrája.  1931.: köztársaság kikiáltása (majd állandó küzdelem a kormányok jobbra tolódása ellen).  1936.: népfront kormány alakul.  1936.: Franco vezetésével fasiszta felkelés (Német- és Olaszország támogatja, Anglia és Franciaország létrehozza a Benemavatkozási Bizottságot), a polgárháborúban a köztársaság hivatalos segítséget csak a Szovjetuniótól kap, bár sok nemzetközi önkéntes harcol mellettük.  1936-39.: váltakozó sikerű harcok dúlnak az országban.  1939.: Franco győzelme után fasiszta diktatúrát vezet be Spanyolországban.  Portugáliában Salazar fasiszta diktatúrája támogatja Franco csapatait. Spanyolország, Portugália El Caudillo - Franco Salazar diktátor