A gazdaságpolitika nagy elosztórendszereinek működése Szingapúrban Nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatás György László.

Az előadások a következő témára: "A gazdaságpolitika nagy elosztórendszereinek működése Szingapúrban Nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatás György László."— Előadás másolata:

1 A gazdaságpolitika nagy elosztórendszereinek működése Szingapúrban Nyugdíjrendszer, egészségügy, oktatás György László

2 Szingapúr Ilyen volt, ilyen lett. Szingapúr az 1950-es években Szingapúr napjainkban

3 Szingapúr 3 miniszterelnök (1959-...) Lee Kuan Yew Goh Chok Tong Lee Hsien Loong

4 Szingapúr Amint azt tudjuk…

5  Parlamentáris demokrácia ahol mindig a PAP nyer  A miniszterelnök éves jövedelme: $ 1,1millió  4. legkevésbé korrupt ország (TPI, 2006) $ 427 $ 29.474 GDP/fő Szingapúr

6 Gazdaságpolitikai stratégia Pragmatizmus Multinacionális vállalatok bevonzása az alábbi peremfeltételekkel 1. A szingapúri kormányzat a stratégiai fontosságú szektorokat megtartotta magának, így a fejlődés hasznából az energiaszektoron, a közlekedésen stb. keresztül maga is részesedett. (TEMASEK HOLDINGS) 2. Sikeresen fejlesztette munkaerejét annak érdekében, hogy a multinacionális vállalatok ellátási láncának minél több hozzáadott értéket termelő tevékenységében vegyen részt. 3. A kormányzat által fontosnak tartott ágazatokat ún. clusterekbe (fürtökbe) szervezte és ösztönözte a szingapúri vállalkozások hozzákapcsolódását a nemzetközi vállalatok értékláncához. +1. A szingapúri állam a munkavállalók társadalombiztosítási befizetéseit (kezdetben) államkötvényekbe fektette és ebből finanszírozta az infrastrukturális beruházásokat

7 CPF Central Provident Fund = Központi Előtakarékossági Alap Minden munkavállalóra kötelező érvényű Államilag menedzselt Hozzájárulással meghatározott, tőkefedezeti társadalombiztosítási rendszer (járadékkal, DC, Defined contribution) A befizetéseket egyéni számlákon tartják nyilván De… az összegek a családtagok kiadásainak finanszírozására átcsoportosíthatók

8 A CPF befizetések alakulása Szingapúr gazdasági teljesítményének függvényében 195519851986199519992007 Munkáltató %52510201014,5 Munkavállaló %525 20 Összesen %105035403034,5 A százalékos értékek a bruttó bér arányában értendők.

9 A szingapúri társadalombiztosítás forrásai és felhasználásuk MunkavállalóMunkáltatóÁllampolgár Central Provident Fund (CPF) Adók Special Account MedisaveMediShieldMedifund Az egészségügy költségvetése a társfinanszírozás és a magánbiztosításokból történő hozzájárulás nélkül A bruttó bér 20%-a A bruttó bér 14,5%-a 14-24% 19-30% SG$100 mill. SG$ 30- 705 Csing Csuan Csüng Ordinary Fund Vikas Kumar 55-67% MSA - Medical Saving Accounts rendszer

10 A CPF felhasználási területei: A társadalombiztosítás és a fejlesztéspolitika forrása 2001-ig az alapban felhalmozott 92 milliárd SGD-ből 89 milliárdot államkötvényekbe fektettek (Megtísztították a folyókat, utakat építettek, közművesítettek, felépítették a világ legmodernebb repülőterét (Changi), légitársaságot hoztak létre, egyetemeket és kórházakat építettek, ipari parkokat létesítettek és üvegszáloptikás telekommunikációs hálózatot építettek ki) Lakásfinanszírozás Korlátozott kockázatú beruházások NyugdíjEÜFelsőoktatás Állami beruházások forrása

11 A CPF megtérülési mutatói A CPF finanszírozási döntéseiről a GSIC dönt, amelynek működése nincs alárendelve a törvényhozásnak és a nyilvánosság kontrolljának (!) De… minimális hozamgaranciát vállal a befizetések értékállóságának biztosítására. (2,5% ill. 4%) (Implicit adó a 90-es években kb. 1,5%)

12 A szingapúri egészségügyi rendszer nemzetközi összehasonlításban  WHO rangsor: 6., TEH/GDP = 3,7% (2006) 16%14%12%10%8%6%4%2%0% forrás: WHO, 2002; CIA World Fact Book, 2005 40e $ 30e $ 15e $ Átlagos várható élettartam (év) Egészségügyi kiadások (%GDP) GDP/fő

13 A szingapúri egészségügyi rendszer sajátos vonásai 1. Az egészségmegőrzés és az egészséges életmód népszerűsítése. (Kampányok, iskolai programok stb.) 2. Az állami biztosító csak rendkívüli eseteket finanszíroz. 3. A kormányzatnak joga van meghatározni a kórházi ágyak számát és típusonkénti megoszlását, továbbá ellenőrzése alatt tartja az új technológiák és eljárások bevezetését. (Költséges terápiák visszaszorítása és drága eszközök beszerzésének kontrollja.) 4. Magasabb arányú állami hozzájárulás jár a kevésbé komfortos kórházi ellátáshoz. 5. A kormányzat köteles felkarolni az egészségügyi ellátás megfizetésére képtelen állampolgárokat. (Medifund) 6. Állami tulajdonú kórházak autonóm menedzsmenttel. (Autonómia a bérgazdálkodás és az emberi erőforrás-gazdálkodás területén) 7. Egyéni felelősségvállalás, amelyet elsősorban a finanszírozáson keresztül érvényesítenek. (Egészségcentrikus életmódra és tudatos terápiaválasztásra ösztönöz.)

14 A szingapúri egészségügyi rendszer szerkezete Államilag menedzselt - kvázi magánfinanszírozott Finanszírozás Szolgáltatók az alapellátásban Szolgáltatók a kórházi ellátásban Magán Állami Magán Állami Állami Magán MagánÁllami

15 A szingapúri egészségügyi rendszer finanszírozása MunkavállalóMunkáltatóÁllampolgár Central Provident Fund (CPF) Adók A bruttó bér 20%-a A bruttó bér 14,5%-a 8-10%24%66-68% Időbeli kockázat- megosztás Horizontális kockázat- megosztás Társadalmi szolidaritás Horizontális kockázatmegosztás, Túlfogyasztás mérséklése 19-30%19-30% SG$ 30- 105 SG$ 100 mill 0,9% GDP MedisaveMedisaveMediShieldMediShieldMedifundMedifund Szolgál- tatók Magán- finanszírozás

16 Oktatáspolitika 1. Meritokrácia 2. A tehetségek kiválasztása és felkészítése már óvodás kortól 3. Kétnyelvű képzés (két cél: társadalmi kohézió + munkaerőpiac) + második idegennyelv (ingyenes) 4. Tananyag: könnyen számonkérhető és ellenőrizhető (Hátrány: magolás, előny: verseny, kiválasztás) 5. Az oktatáspolitikai stratégia követi a gazdaságpolitikai stratégiát (innovation-driven economy): hangsúly a hasznosítható és szabadalmaztatható innovációkon 6. Finanszírozás: növekvő részarány; a GDP 3,6%-áról 4,5%-ára növelik a kiadásokat 7. No child left behind, de van tandíj!! 13 SGD/hónap. 1500 SGD alatt az Oktatási Minisztérium fizeti (45 ezer Ft/fő...)

17 Oktatáspolitika 1. NUS: Enterpreneurial University: spin-off, start-up támogatása 2. 20-25%-os részarány 3. Hallgatói hozzájárulás a tandíjhoz: kb. 25% 4. A tandíj (hallgatói hozzájárulás) a CPF-ből finanszírozható 5. A NUS a Time top 200- as listáján a 19. (Time, 2006) (ELTE, BME????)

18 Oktatáspolitika Eredmények, értékelés Kritika: túlságosan specializált, merev és elitista. kevés hangsúly a kreatív gondolkodáson Előny: kimagasló eredmények nemzetközi összehasonlításban TIMSS: 2003-ban az első öt helyen: Szin, Tajvan, DK, HK, Japán!!! A szelekció és a folyamatos verseny jelentős lelki és pszichikai terheket ró a fiatalokra, de a képesség szerinti szelekció 70-es évekbeli bevezetése óta jelentősen csökkent a bukások és a kiszóródás aránya és javult a jobb képességű tanulók lehetősége képességeik kibontakoztatására

19 Következtetések 1. A konfuciánus alapértékek nem állnak távol a protestáns etika által közvetített értékektől, amelyeknek Schumpeter kitüntetett jelentőséget tulajdonított a kapitalizmus kialakulásában. 2. A megtakarítások nagy arányának szükséges feltétele a megtakarítási hajlandóság megléte, de a megtakarítás ösztönzésében az intézményrendszer kényszerítő ereje éppolyan fontos. 3. Az autoriter társadalomszerkezet nagyobb mozgásteret és gyorsabb reagálási képességet biztosít a gazdaságpolitika döntéshozói számára, de... 4. Morálisan intakt politikai elit és világosan megfogalmazott értékrend nélkül nincs sikeres gazdaságpolitika. 5. A társadalombiztosítási rendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának egyik fontos feltétele, hogy mindenkinek egyéni számlán tatják nyilván a befizetéseit. 6. Az egészségügy hatékonysága nem a magánbiztosítók jelenlétének, hanem elsősorban a szigorú állami szabályozásnak és másodsorban a fogyasztók anyagi érintettségének köszönhető. 7. Elitista, versengő oktatáspolitika, méltányossági elemekkel.