Lírai műfajok. Az iambosz Az iambosz antik görög lírai műfaj. Népi eredetű gúnyvers jambikus, choriambikus és trochaikus versformákban. (choriambus: -

Az előadások a következő témára: "Lírai műfajok. Az iambosz Az iambosz antik görög lírai műfaj. Népi eredetű gúnyvers jambikus, choriambikus és trochaikus versformákban. (choriambus: -"— Előadás másolata:

1 Lírai műfajok

2 Az iambosz Az iambosz antik görög lírai műfaj. Népi eredetű gúnyvers jambikus, choriambikus és trochaikus versformákban. (choriambus: - uu -, vagy uu - uu) (choriambus: - uu -, vagy uu - uu)

3 Az elégia A görögök elégiának tartottak minden hosszabb, disztichonban írt verset.

4 Az elégia Témák szerint voltak harci, szerelmi, szerelmi,filozofikuselégiák.

5 Az elégia Schiller szerint: az elégia olyan lírai műfaj, amelyben - ha az alkotó nem találja fel ideálját a valóságban - az ábrázolási attitűd rezignált lesz.

6 Az epigramma Az epigramma eredetileg sírvers (felirat).

7 Az epigramma Az ókori görög és római költők disztichonban írták.

8 Az epigramma Előkészítés és csattanó tagolja a szerkezetét.

9 Az epigramma Témája és formája az irodalomtörténet folyamán változik.

10 Az epigramma pl. Szimonidész sírfeliratához képest témát vált Catullus az Gyűlölök és szeretek c. költeményben,

11 Az epigramma illetve formát vált Zrínyi a Nem írom pennával... kezdetű epigrammában.

12 A dal A dal olyan lírai költemény, amely egyetlen gondolatot, témát énekel meg.

13 A dal Szapphó és Alkaiosz óta strófaszerkezetes műköltészeti alkotás.

14 A népdal A népdal szerzője ismeretlen.

15 A népdal A magyar népdal olyan folklorisztikus lírai alkotás, amely történetileg kétféle stílust mutat: ősi és új stílusú népdalokat ismerünk.

16 A népdal Az ősi stílusú magyar népdal dallamvonala ereszkedő, ha kvintváltó, akkor ez lefelé történik.

17 Négysoros strófa, soronként 6-12 szótag jellemzi, a szótagszám általában páros.

18 A népdal Az új stílusú népdal dallamvonala rendszerint kupolás (a középső sor(ok) magasabban szólal(nak) meg, mint az első és az utolsó) a harmadik sorban gyakran belső bővítmény van, ha kvintváltó, akkor előbb fölfelé, majd lefelé vált. Az új stílusú népdal dallamvonala rendszerint kupolás (a középső sor(ok) magasabban szólal(nak) meg, mint az első és az utolsó) a harmadik sorban gyakran belső bővítmény van, ha kvintváltó, akkor előbb fölfelé, majd lefelé vált.

19 A népdal Szótagszáma nagyon eltérő lehet, gyakran 12 szótag fölött. Itt is jellemző a négy soros strófa.

20 A népdal Az új stílusú népdal sorképlete lehet A B B A, A B B A variáns, A A B A, illetve e képletekhez hasonló egyéb.

21 Az óda Az óda olyan lírai költemény, amely magasztos eszméket, filozofikus témát énekel meg fenséges (néha patetikus) esztétikai minőségben. Az óda olyan lírai költemény, amely magasztos eszméket, filozofikus témát énekel meg fenséges (néha patetikus) esztétikai minőségben.

22 Az óda Horatius saját ódáit carmeneknek nevezte. A legelső híres görög ódaszerző Pindarosz.

23 Az idill Az idill olyan lírai költemény, amelyben az alkotó az ideálisat (az eszményit) valóságosként ábrázolja.

24 Az idill Eredetileg pásztori témák, természetközeli élmények ihlették.

25 Az idill Eredetileg rövid, verses drámai életkép.

26 Az idill A bukolikus (pásztoridill) líra az elődje Vergilius (később Radnóti) eclogáinak.

27 Az idill Az idill műfaja valószínűleg Theokritosz idilljei nyomán terjedt el az európai irodalomban.

28 Az episztola Az episztola költői levél. A verses forma a bizonyíték rá, hogy küldője nyilvánosság elé szánta.

29 Az alba(dal) Az alba-dal olyan hajnali dal, amelyben a titkos szerelmi találkán lévő lovagot barátja vagy a torony őre dallal figyelmezteti, hogy ébredjen fel, és hagyja el a helyszínt, mert elmúlt az éjszaka.

30 Az alba(dal) (E hagyományos műfaj beépül (E hagyományos műfaj beépül pl. Walter von der Vogelweide minnesang- költészetébe, illetve később Shakespeare műveibe is, Shakespeare műveibe is, pl. a Rómeó és Júliába.)

31 A francia ballada A francia (provanszál eredetű) ballada olyan középkori lírai költemény, amely eredetileg táncdal. A francia (provanszál eredetű) ballada olyan középkori lírai költemény, amely eredetileg táncdal.

32 A francia ballada Formailag Formailag a három (8-10 soros) szakaszból a három (8-10 soros) szakaszból és (4-6 soros) ajánlásból és (4-6 soros) ajánlásból álló balladák az egyszerű balladák,

33 A francia ballada a hat szakaszos, ajánlásos (vagy ajánlás nélküli) balladák a kettős balladák. E műfaj legnagyobb mestere François Villon.

34 A rondó A rondó (francia: rondeau=körtánc) olyan folklór alapú lírai műfaj, amely kétféle szerkezeti részt váltogat: egy állandót és egy állandóan változót.

35 A rondó A szerkezet a következő képlettel leírható: A B A C A D stb. (Népdal-rondó pl. az avignoni hídon zajló táncról szóló dal.) (Népdal-rondó pl. az avignoni hídon zajló táncról szóló dal.) A középkorban pl. Villon is írt rondót.

36 A vágánsdal A vágánsköltészet legfontosabb műfaja.

37 A vágánsdal Általában refrénes, hangsúlyos, strófikus dal

38 A vágánsdal Témája a szerelem, a barátság, a szabad(os) életmód, az életszeretet, életöröm, a halál(tánc) és a természet.

39 A vágánsdal Kicsapott diákok, kiugrott papok, művelt (csavargó) humanisták (vágáns=vándorló, tekergő), a goliard-ok középkori költészete a vágánsköltészet.

40 A vágánsdal A vágánsok pápa- és Rómaellenes indulatokkal szerzik műveiket.

41 A virágének A virágének szó a szerelmi dal neve a régi (XVI-XVII. századi) magyar irodalomban.

42 A virágének Kétféle változata ismert, az egyik nemesi eredetű, a másik népi, folklorisztikus.

43 A virágének Minden esetben virágnevekkel illeti a férfi a lányt (asszonyt, nőt). A virágszimbólumok sokféle (általában erotikus) jelentésre utalnak.

44 A himnusz Legtágabb értelemben az óda szinonimája

45 A himnusz Szárnyaló lendületű, nagy ívű lírai költemény, amelyet valamely eszme, elvont fogalom, természeti jelenség, személy, nemzet, ország stb. magasztalására írtak.

46 A himnusz Első jelentésében vallásos jellegű, istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk fohászkodó lírai költemény.

47 A himnusz Az antik himnusz időmértékes, rímtelen, egyéni életérzést megfogalmazó lírai alkotás.

48 A himnusz A középkori himnusz hangsúlyos (vagy jambikus/trochaikus) vers, rímes, közösségi érzelmeket feltáró ének. (Pl. a Mária-himnuszok.)

49 A himnusz A bibliai himnuszokat (pszalmosz, psalm, psalmus, zsoltár) részben Dávid királynak tulajdonítják. (A Biblia 150 zsoltárt tartalmaz.)

50 A himnusz A NEMZET DALA értelmében főképp a XVIII-XIX. században születtek himnuszok (pl. Kölcsey Ferenc Himnusza).

51 Az ecloga (ekloga) Tágabb értelemben szemelvény-, idézetgyűjtemény.

52 Az ecloga (ekloga) Bukolikus eredetű, az idillit és az elégikust (de legalábbis kétféle nézőpontot, világszemléletet) egymásra vonatkoztató lírai műfaj.

53 Az ecloga (ekloga) Leggyakrabban párbeszédes a megoldás

54 Az ecloga (ekloga) Mintaképpen Vergilius eclogáit szokták emlegetni, a magyar irodalomban Radnóti írt értékes eklogákat.

55 A haláltánc A haláltánc (danse macabre) középkori képzőművészeti és irodalmi műfaj.

56 A haláltánc Témája: a Halál gazdagságra, társadalmi rangra való tekintet nélkül ragadja el egy könyörtelen táncban az embereket. Mindhárom irodalmi műnemben előfordul a téma.

57 A jeremiád A XVI-XVII. századi magyar protestáns költészet lírai műfaja: a nép szenvedését panaszoló siralom- ének.

58 A minnesang A minnesang 12-13. századi németalföldi lovagi énekmondók dala.

59 A minnesang A német nyelvű világi líra kezdetét jelzi.

60 A minnesang Fő témája a középkori lovagi szerelem. (Pl. Walter von der Vogelweide)

61 A trubadúrdal A trubadúrdal a 12-13. századi vándorló francia nemesi költő- énekesek dala.

62 A trubadúrdal (Az énekmondók elnevezése Észak-Franciaországban inkább trouvére, Dél-Franciaországban inkább troubadour.) troubadour.)

63 A petrarcai szonett A petrarcai szonettet nem Petrarca, hanem II. Frigyes szicíliai király hozta létre a 13. században.

64 A petrarcai szonett Formailag 14 soros (kétszer 4 plusz kétszer három soros strófák) lírai költemény.

65 A petrarcai szonett Tartalmilag előkészítés és csattanó (összegzés, kontrasztozás) jellemzi.

66 A petrarcai szonett Eredetileg jambikus lejtésű, rímképlete változatos (pl. abba-abba-cdc-dcd).

67 Az angol szonett Az angol (vagy shakespeare-i) szonett 14 soros lírai költemény strófatagolás nélkül.

68 Az angol szonett Eredetileg hendekaszillabuszokból épültek sorai.

69 Az angol szonett Rímképlete (eredetileg): abab-cdcd- efef-gg. Az utolsó két sor nyomdai megoldásában elkülönül: beljebb kezdődik.

70 A zsoltár A zsoltár (psalmus) eredetileg Dávid királynak tulajdonított ótestamentumi prózaköltemény. (Lásd még a himnusz címszónál!)

71 Az ekhós vers Ismétlésen alapuló gondolatalakzatot tartalmazó lírai költemény. (Ekhó nimfa elsorvadt a szerelemtől, és csak a hangja maradt - ez az elnevezés mitológiai alapja.)

72 Az ekhós vers A magyar költészetben pl. Csokonainak A tihanyi Ekhóhoz (visszhang-nimfához) írott költeménye ilyen.

73 A Lied Lírai műfaj (műdal), a francia chanson német megfelelője. Legismertebb művelője J. W. Goethe.

74 Az életkép Az életkép (másképp zsánerkép) a mindennapi élet valamely tipikus jelenetét ábrázoló lírai vagy epikus, verses vagy prózai mű.

75 A népies helyzetdal A népies helyzetdal a szereplíra egyik műfaja.

76 A népies helyzetdal A költő más személy (népi figura) helyzetébe képzeli magát, így mondat lírai monológot a (népi) lírai hőssel. (Pl. Petőfi Befordultam a konyhába c. költeménye ilyen.) (Pl. Petőfi Befordultam a konyhába c. költeménye ilyen.)