Az orosz kommunizmus Kollektivizálás Iparosítás GULAG.

Az előadások a következő témára: "Az orosz kommunizmus Kollektivizálás Iparosítás GULAG."— Előadás másolata:

1 Az orosz kommunizmus Kollektivizálás Iparosítás GULAG

2 A hadikommunizmus  A katonai sikerek titka  a hadikommunizmus (állami irányítás) Az ország erőforrásai a frontnak van alávetve  A hadikommunizmus gazdaságpolitikája  Általános munkakötelezettség  magántulajdon csak mezőgazdasági  ipar, kereskedelem magántulajdon   államosítás  jegyrendszer  központi elosztás a  piac és a pénz helyett  beszolgáltatás  A lakosság életkörülményei tovább romlottak

3  A hadikommunizmus alatt  A lakosság életkörülményei tovább  (az ígéretek, ígéretek maradtak)  Elégedetlenségek, lázadások Munkástüntetések, parasztlázadások Csúcspont a kronstadti matrózok lázadása  „Ez a villanás mindennél jobban megvilágította a valóságot.” (Lenin) A kronstadti felkelés A hadikommunizmus következménye A rendszer fennmaradása = gazdasági élet normalizálása

4 A kronstadti felkelés leverése

5 Az új gazdasági mechanizmus bevezetése  Elégedetlenségek, lázadások  normalizálni kell a helyzetet  új gazdaságpolitika bevezetése (NEP)  Az új gazdaságpolitika elemei  beszolgáltatás   paraszt  adó  piac  ipar, kereskedelem  kisvállalkozások  nagyváll. nagyobb önállóság  Gazdasági teljesítmény (mutatók)   Élelmiszerellátás javulása  1929  fordulat a gazdaságpolitikában

6 A kommunista diktatúra kiépítése  1922 Lenin agyvérzés (1924 †)  Harc az utódlás körül (már 1921-től)  Jelöltek: Trockij, Buharin, Sztálin  Sztálin 1922-től a párt főtitkára  Pártapparátusra támaszkodik  Kijátssza egymásellen ellenfeleit  Politikai perek (koholt, koncepciós)  1929 Trockij száműzetés  egyszemélyi diktatúra  Személyi kultusz kialakulása Trockij 1879-1940     

7 Lenin Sztálinról „Amióta Sztálin elvtárs főtitkár lett, mérhetetlen ha- talmat összpontosított a kezében. Nem vagyok biztos benne, hogy min- dig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal" "Sztálin túlsá- gosan goromba ember és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben, a kommunisták közötti érintkezésben, tarthatatlan a főtitkár tisztségében. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, ho- gyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni. Jelöljenek ki helyére másvalakit, akinek egyebek mellett az a pozitív tulajdonsága van Sztálin elvtárssal szemben, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyel- mesebb az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb.” 1922 dec. Sztálin Lenin „Végrendeletéről” (1927) Igen, elvtársak, én durva vagyok, azokkal az elvtársakkal szemben, akik durván és hitszegően rombolják és szakítják a pártot… A XIII. kongresszus után arra kértem a Központi Bizottság plénumát, hogy mentsen fel főtitkári tisztségem alól. Valamennyi küldöttség egyhangúlag arra kötelezte Sztálint, hogy marad- jon a helyén. Mit tehettem volna? El kellett volna szöknöm a helyemről? Ez nem fér össze a jellememmel, én még soha, semmilyen posztról nem szöktem meg, és nincs is jogom megszökni, mert ez dezertálás lenne.

8 Én, mint már korábban említettem nem vagyok a magam gazdája, és ha a párt kötelez, engedelmeskednem kell. … Jellemző, hogy a „végrendeletben” egyetlen szó, egyetlen célzás sincs Sztálin hibáit illetőleg. Ott csak Sztálin durvaságáról van szó. A durvaság azonban nem Sztálin politikai vonalának vagy álláspontjának fogyatékossága, és nem is lehet az. Sztálin művei 10. kötet Sztálin esküje „Elvtársak! Mi kommunisták különös vágású emberek vagyunk. Nem közönséges anyagból vagyunk mi gyúrva. …Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy őrizzük pártunk egységét, mint szemünk világát. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a végakaratodat is! Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a végakaratodat is! Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy minden erőnkkel szilárdítsuk a munkások és parasztok szövetségét. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a végakaratodat is!”

9 Az iparosítás programja  1929 - a fordulat éve  Lenin és Trockij  Sztálin világforradalom  szocializmus egy országban  Erőltetett iparosítás  iparosítás - „pénz nélkül nem megy”   Eszköze a mezőgazdaság kollektivizálása (A tőke kiszivattyúzása)  kolhozok, szovhozok  ellenállók (kulák-ok)  GULAG (kényszermunkatábor)  Erőltetett iparosítás következménye  látványos orosz fejlődés a 30 években  a világ 2. ipari hatalma  ipari termelés 1913-as szint 12-szerese Erőltetett iparosítás propagandája

10  látványos az orosz fejlődés, de  az ár súlyos  mezőgazdasági termelés 1938 < 1913 (nem volt befektetés)  könnyűipar és a  fogyasztási cikkek gyártása stagnál  életszínvonal rohamosan csökken  kolhozosítás = éhínség (2 millió ember éhhalál) (gabonaexport erőltetése) Az iparosítás árnyoldalai Az I. ötéves terv (1928-1932) néhány adata (1926-27. évi árakon, milliárd rubel) Gazdasági adat1927-28 tényleges1932-33 terv1932 tényleges Nemzeti jövedelem24,449,745,5 Bruttó ipari termelés18,343,243,3 Bruttó mg. termelés13,125,816,6

11 „Munka a kolhozba” Idilli kép a szovjet emberek hétköznapjairól (propaganda)

12 A nagy terror évei  A gazdaság élet állami irányítása  Megszilárdul a pártállam keretei  A kommunista párt irányította az összes állami intézményt  1936 sztálini alkotmány  hatalmi ágak szétválasztása  állampolgári jogok biztosítása ezek a gyakorlatban viszont  valósulnak meg  A párt akaratának irányítója az NKVD  A terror fokozása  ürügy Kirov meggyilkolása  A „nagy tisztogatás” 1935-39  Koncepciós perek  Politikai ellenfelek: Zinovjev, Kamenyev, Buharin †  Hadsereg felső vezetése: Tuhacsevszkij stb †

13 Kamenyev Buharin Kirov Zinovjev Az áldozatok

14 A kommunista társadalmi modell  Teljes szerkezeti változás  Eltűnt a magántulajdonosi réteg   Kialakulófélben a kommunista társadalmi modell  munkásosztály - iparosítás  szövetkezeti parasztság (kolhoz-tag)  értelmiség (munkás- és parasztfiatalokból)  Új elit „arisztokrácia”  párt- és állami vezetők, káderek  A kulturális forradalom  kultúra a rendszer szolgája lett  egyház jogainak   ateizmus a szovjet állam hivatalos ideológiája  új népoktatás  analfabétizmus  Régi falusi iskola 

15