Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program Kaposvár 2013. június 27.

Az előadások a következő témára: "Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program Kaposvár 2013. június 27."— Előadás másolata:

1 Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program Kaposvár 2013. június 27.

2 A projekt résztvevői  Megrendelő: Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulás  Kivitelező: KE-2011 konzorcium  Konzorciumi tagok:  KÖZGÉP Zrt.  EUROASZFALT Kft.

3 A Projekt célkitűzései  a Projekt keretében az érintett 28 helyszínen található elavult, technikailag nem megfelelő, a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelentő szilárdhulladék-lerakók helyben történő rekultivációja, illetve egy lerakó esetében felszámolás valósul meg a dél-dunántúli régióban.

4 A Projekt célkitűzései  a hulladéklerakásra használt területek csökkentése a régióban;  a hulladéklerakók jelentette környezeti kockázat mérséklése, a felszíni és a felszín alatti vizek megóvása, valamint a talaj szennyeződésének megelőzése.

5 A Projekt célkitűzései  A 28 lerakó közül 3 lerakó, valamint a kaposvári lerakó két depóniája két ütemben kerül lezárásra, a projekt keretében csak átmeneti záróréteg kialakítása történik meg, míg a többi lerakón végleges záróréteg készül, kivéve a polányi lerakót, amelyről a hulladék teljes felszedése és elszállítása történik.

6 A rekultiváció módjai  Az említett szempontokat figyelembe véve a hulladéklerakók rekultivációja 3 féle módon történhet:  lerakók teljes felszámolásával  együtemű, végleges, helyben történő rekultivációval  kétütemű, helyben történő rekultivációval (átmeneti lezárás megvalósítása jelen projektben)

7 I. Felszámolás  a lerakóban található összes hulladék felszedésre kerül (a hulladékon megtelepedett növényzet irtását követően). A felszedett hulladékot átválogatjuk és átrostáljuk. Az így képződő egyes frakciókat hasznosítjuk, míg a hasznosításra alkalmatlan hulladékot engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítjuk, hogy a jogszabályokban megfelelő ártalmatlanítása biztosított legyen.  a felszámolás végeztével tehát a területen szennyezést okozó hulladék nem marad, a megtisztított területen humuszt terítünk szét, majd füvesítjük  A hulladék teljes felszedése egyedül Polány település lerakóján valósul meg

8 II. Együtemű, végleges, helyben rekultiváció  A viszonylag kisméretű lerakókon – ahol a depónia süllyedése, konszolidációja már nem várható – alkalmazható a végleges lezárás.  Első lépésben a lerakók lehető legkisebb méretű depóniába való rendezése történik meg. Majd a kiegyenlítő réteg felhordása és tömörítése után kialakítjuk az előírt vastagságú szigetelő réteget (ez agyagból készül, tömörítéssel). A szigetelő rétegnek köszönhetően csapadékvíz nem fog bejutni a hulladéktestbe, így akadályozva meg, hogy szennyező anyagok oldódjanak ki a hulladékból. A növényzet megtelepedését fedőréteg felhordásával biztosítjuk, melyet füvesítünk is.

9  Együtemű rekultiváció egyszerűsített rétegrenddel szigetelő réteg és fedőréteg alkalmazásával: Alsóbogát, Csombárd, Igal, Kocsola, Szakcs, Vásárosdombó  Együtemű rekultiváció egyszerűsített rétegrenddel csak fedőréteg alkalmazásával: Bárdudvarnok, Baté, Böhönye, Csoma, Döbrököz, Gölle, Kadarkút, Kisbajom, Mike, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Szabadi, Szenna, Taszár, Zselickisfalud  Együtemű rekultiváció egyszerűsített rétegrenddel szigetelő réteg, szivárgó réteg és fedőréteg alkalmazásával: Kaposvár D0 depónia

10 III. Kétütemű, helyben rekultiváció (1. ütem)  azokon a lerakókon, ahol az elhelyezett hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t, ott intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Mivel ennek eredményeként a lerakó süllyed, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Az átmeneti záróréteg-rendszer kialakításával az a célunk, hogy a bomlási folyamatok lejátszódásához éppen elegendő nedvesség jusson a hulladéktestbe és emellett a képződő gáz is ki tudjon jutni a felszínre. A nagy lerakók stabilizációja több éves, évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor.

11 III. Kétütemű, helyben rekultiváció (1. ütem)  Az átmeneti lezárás során szintén alkalmazunk kiegyenlítő réteget, melyet gázelvezető réteg egészít ki. Ezt megfelelő vastagságú ásványi agyag- vagy geoszintetikus szigetelőréteg, szivárgó- szűrő réteg, valamint fűvel vetett fedőréteg egészíti ki.  Kétütemű helyben rekultiváció, I ütem (átmeneti lezárás): Csököly, Hőgyész, Kaposmérő, Kaposvár D1-D2 depóniák, Osztopán

12 Készültségi állapot  A kivitelezési munkálatok 2012 tavaszán kezdődtek el.  Jelenleg 95%-os készültség (a műszaki átadás előtt kaszálás szükséges) a következő településeken valósult meg: Vásárosdombó, Alsóbogát, Böhönye, Csombárd, Csököly, Baté, Csoma, Döbrököz, Igal, Kadarkút, Kocsola, Mike, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Szabadi, Szakcs, Szenna, Taszár, Zselickisfalud, Bárdudvarnok, Gölle, Kaposmérő, Kisbajom, Polány  A kivitelezés jelenleg is zajlik Kaposvár „D0”, Kaposvár D1-D2, Hőgyész, Osztopán településeken

13 Önkormányzati feladatok  A kivitelezés végét lezáró műszaki átadás- átvételt követően a munkaterületek visszakerülnek az Önkormányzatokhoz  Az utógondozási időszakra vonatkozó kötelezettségeket a jogerős rekultivációs engedélyek tartalmazzák, melyek betartását az illetékes hatóságok ellenőrizhetik

14 A rekultiváció jelentősége A rekultiváció jelentősen megváltoztatja majd a lerakók korábbi környezetét. Megszűnik a környezeti kockázat és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének veszélye, javul a levegő minősége, gazdagodik a természeti környezet, javul az érintett települések tájképe is.

15 Igal a rekultiváció előtt és után

16 Döbrököz a rekultiváció előtt és után

17 Vásárosdombó a rekultiváció előtt és után

18 Köszönöm a figyelmet!