Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály

Az előadások a következő témára: "Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály"— Előadás másolata:

1 Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály
Bárók Lajos korában

2 } } A lovagkirály 1342 apja halála  Lajos kerül a trónra
 kiskirályok   hű bárói réteg  Gazdaság fellendült  tele kincstár  külpolitika  kedvező  öccsét, Endrét 1345 meggyilkolják A sérelem jóvátétele  levél a pápának  büntessen  a trón pedig Lajost illeti Nem kap elégtétel  HÁBORÚ Nápolyi hadjáratok    de a távolság és a pápa ellenében nem tudja megtartani hódításait } Erős országot örököl } Legyőzi ellenfeleit, Véres Johanna

3 A hódító politika További hadjáratok
 lengyel szövetség  3 hadjárat a litvánok ellen  Dalmát tengerpart  Raguza, Zára, Spalato (Velence megfojtja a gazdaságukat, mert ellenfelek)  Tovább folytatja a bánságok rendszerének kiépítését  Szerbia, Bulgária, Havasalföld – hűségeskü 1375, első találkozás a törökökkel – Lajos győz  Moldva létrehozása  Dragoss vezetésével, hűségeskü győzelem a tatárok felett, 1345  Fellépés a Bogumilok ellen  vallási színezetű    kereszténység terjesztése  Eretnek szekta

4 1375, a magyarok első találkozása a törökökkel – Lajos győzelmével végződik

5 Lengyel-magyar perszonálunió
III. Kázmér †  Lajost ( ) lengyel királlyá koronázzák  létrejön a lengyel-magyar perszonálunió (közös uralkodó, külön kormányzás)  édesanyja, Erzsébet, majd  Oppelni László kormányoz  Kassai privilégium kiadása  hatalmát kívánta erősítése  a lengyel nemesi szabadságjogok megerősítése rendiség kezdetei (slahta erősödése)

6 Lajos beltengerré változtatta az Adriát, ettől riadt meg a pápa

7

8

9 A törvényhozó Három okból hívja egybe az OGy-t
(mi lebeget szemei előtt)    Jogok, kiváltságok gazdasági társadalmi megerősítése változások változások    ősiség tv kilenced tv. ”egy és ugyanazon Aranybulla meger nemesség elve”  Ősiség (1848-ig áll fenn) a nemes birtoka, ha utód nélkül hal meg, akkor a legközelebbi rokon örököl oka, ha nincs a királyra száll. Az ok: hogy a nagyurak magukra hagyatják a birtokot, ezzel kisemmizve a családot, így most ezt megakadályozta)  kilenced: be kell szedni minden adót, mert ha nem akkor a kisbirtokostól a nagybirtokos elcsábítja a jobbágyokat, mert tehermentességet ajánl nekik.  ”egy és ugyanazon nemesség elve”: jogilag minden nemes egyenlő „unus eademque libertas”

10 Aranybulla 1351-es átirata

11 Társadalom - nemesség XIV. század közepe  befejeződik a nemesség kialakulása  de nem egységes  Felső rétege a családot kitevő bárói család  vezető, állami tisztségek birtokosai  jómódú birtokos nemesség bárók familiárisai, másrészt a vármegye vezetői  nagy része viszont 1-2 jobbágycsaláddal rendelkezik csak kiváltságaikból élnek

12 Társadalom - jobbágyság
Egységesül a jobbágyság is  mind jogilag  mint kötelezettség szempontjából Kialakul a falvak rendszere, belső,- külsőtelek A gazdálkodás alapja a jobbágytelek, ez után rója le szolgáltatásait  földesúrnak  cenzus-pénzadó két részletben, évi háromszori ajándék, munkajáradék-fuvarozás  egyháznak  tized a gabona és a bor után  államnak  kapuadó Jogaik  szabadköltözködés  telküket szabadon örökíthették,  lehetett elűzni  szabadon rendelkeztek ingóságaik, szerszámaik felett Társadalom - jobbágyság

13 … és a ház A falu…

14 A városok Az Anjou ideje alatt fellendül a városiasodás 
Két típus alakul ki  mezőváros  a földesúri birtokokon  megmarad a függés, egy összegben adózik, bíró választás  mg. jellegű, csekély kézművesség, de jelentős a kereskedelem  szabadkirályi város - nevébe foglalja jogi helyzetét  nyugat-európai kiváltságok A magyar városiasodás jellemzői  A lélekszám elmarad Nyugat-európától  mg.-ből élők száma magas  A céhek megjelennek már, de még nem elég erősek

15 A városok:  Szabad királyi városok (civitas-ok): uralkodói fennhatóság alá tartoztak. A területeket az uralkodó gyakran harc árán szerezte meg. Az önkormányzat számos elemével rendelkeztek. Magát a várost fallal vették körül. A városok társadalma meglehetősen kevert volt, voltak gazdag kereskedők, de előszeretettel költöztek ide a nincstelen alkalmi munkát vállaló plebejusok és a kolduló rendek is. Adófizetés szempontjából ezek a városok voltak a legjobb helyzetben, ők csak az uralkodónak tartoztak egyösszegű adóval.  Mezővárosok (oppidiumok): átmenetet képeznek a fejlett nyugati városok és a magyarországi falvak között. Ezen települések lakói zömében parasztok voltak. A városok általában egy földesúri birtokon alakultak ki, és bizonyos privilégiumokat szereztek, mint például az egyösszegű adófizetés.  Bányavárosok - Ipari tevékenység, uralkodói fennhatóság

16 A szabad királyi városoknak a XIV
A szabad királyi városoknak a XIV. század során több csoportja alakult ki:  tárnokszéki városok. Ezek voltak a legtekintélyesebb városok, és ők rendelkeztek a legtöbb privilégiummal. Ezen városok élén a tárnokmester (pénzügyi vezető) állt. Ilyen városok voltak: Kassa, Bártfa, Eperjes, Nagyszombat, Pozsony, Sopron, és Buda.  személynöki városok, amelyek legfőbb joghatósága a személynök volt, és a  bányavárosok. főleg az északi határnál, Kassa és Nagyszombat között helyezkedtek el, illetve Erdélyben és a Felvidéken. Buda Selmechánya

17 Bártfa - városfal

18 Brassó

19 Brassó

20 Az utódlás gondjai   Károly Róbert fiai mind † 
Lajosnak  voltak fiai  csak lányai voltak; Mária és Hedvig Az uralkodó kijelöli az utódát   Mária magyar uralkodónak szánta Hedvig lengyel ∞ Lux. Zsigmond ∞ Habsburg Vilmos A bárók viszont minden tervét keresztül húzhatják bele kívánnak szólni a trón utódlásba

21

22 A lovagkirály méltó és kedvelt tartózkodási helye

23 Kolozsvári testvérek „Sárkányölő Szent György” szobra

24 Erzsébet és Mária királynők Nagy Lajos sírjánál