Környezetvédelem és vízgazdálkodás A gazdálkodás összetevői, technológiai és tervezési szempontjai.

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és vízgazdálkodás A gazdálkodás összetevői, technológiai és tervezési szempontjai."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és vízgazdálkodás A gazdálkodás összetevői, technológiai és tervezési szempontjai

2 A gazdálkodás alapjellemzői Értékfenntartó (sustainable) gazdálkodás: a mezőgazdálkodás széles, környezetgazdálkodási értelmezése, diffúz (területfedő) védelem szigetszerű termeléssel és fogyasztással; alkalmazkodó termelés; elmozdulás az ökologikus (ciklikus) rendszerek irányába; környezet-gazdaságtani szabályozás. fő eszközei: földhasználat, térstruktúra kialakítása, emberléptékűség, körfolyamatok használata, speciális gazdálkodási rendszerek alkalmazása, táji, termőhelyi alkalmazkodás.

3 A térstruktúra, ökológiai infrastruktúra Egy település területei 3 feladatkört láthatnak el: ökológiai stabilizáló, termelési feladatú, fogyasztási funkciójú. 1.A konvencionális térhasználat: –a termelési és fogyasztási funkció mátrixot alkot, –elhalnak a stabilitást és védelmet biztosító, izolált térszerkezeti elemek, –veszélyezteti a környezet stabilitását. 2. Fenntartható, kiegyensúlyozott térhasználat: –„úsznak” a termelési és fogyasztási funkciójú elemek, –termelés, gazdálkodás a környezetébe „belesimuló”, –környezetkímélő.

4 A térstruktúra, ökológiai infrastruktúra

5 Gazdálkodási, üzemi méretek „emberléptékű gazdaság”: egy nap alatt körbe lehet járni környezet heterogenitásának mértéke is meghatározó esztétikai élmény ↓ üzem- és táblaméretek felülvizsgálata Környezeti szempontból kiegyensúlyozott és egyben gazdaságos, hosszú távon működőképes birtokok kialakítása, tervezése: –agroökológiai, –termőhelyi feltételekből, –a helyi tradíciókból indul ki, és ezeket –a szándékoknak és a piaci lehetőségeknek megfelelően hasznosítja.

6 Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák ökoszisztéma: egy terület megjelölésére használják (biológiai egység) agrárökoszisztéma:egy mezőgazdasági művelésbe vont terület pl: halastó, gyümölcsös, erdő, legelő) biogeokémiai ciklus: az elemek a bioszférában körforgásszerűen áramolnak szén: –a légkörben, –a szerves anyagokban kötött formában található nitrogén: –mineralizálódhat → újra felvehetővé válik agrárökoszisztémát (b) a természetes ökoszisztémáktól (a): ember folyamatos beavatkozása különböztet meg

7

8 A mezőgazdasági biomassza-termelés és -felhasználás egyszerűsített rendszere 0,5 – 1,4 számosállat/ha

9 Extenzív gazdálkodási rendszerek Extenzív gazdálkodási módok jellemzői:  elmaradott, primitív gazdálkodás külső, ipari eredetű inputokat (műtrágyát és növényvédő szereket, fosszilis energiahordozókat) korlátozottan használnak, hagyományos elemek egyaránt jellemezhetik az állattenyésztést és a növénytermesztést vegyes gazdálkodási rendszerek ha más gazdálkodás: –erősen megterheli, károsíthatja a környezetet; –rosszabb minőségű, élvezhetetlen és eladhatatlan termékeket „eredményez”; –ráfordítások költségei a termékekben nem térülnek vissza; –a gépesítés és automatizálás leszűkíti a munkavállalási lehetőségeket; –mindezek együttesen elnéptelenedéséhez vezetnek.

10 Állattenyésztés kevés tápanyagbevitel, (szerves) az adott helyre jellemző állatsűrűség kevés vegyszerhasználat vízrendezés nincs vagy kismértékű fajgazdag gyepek, természetszerű növényzet hagyományos, egyszerű gépesítés gyakran ellenállóbb helyi fajták alkalmazása hagyományos módszerek fennmaradása természetes szaporodási ritmus takarmánykoncentrátumok korlátozott használata Növénytermesztés kevés tápanyagbevitel, (szerves) az adott helyre jellemző hektáronkénti hozam kevés vegyszerhasználat öntözés, vízrendezés nincs vagy kismértékű tájtermesztés ugar alkalmazása a vetésváltásban sokféle növényből álló vetésszerkezet hagyományos fajták használata hagyományos, egyszerű gépesítettség hagyományos betakarítási módszerek alkalmazása Extenzív gazdálkodási rendszerek

11 Extenzív – intenzív gazdálkodási rendszerek Rendszerint intenzív sertés és baromfi tenyésztés alföldi tejtermelő tehenészet zárttéri marhahízlalás nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés nagyüzemi gyümölcstermesztés nagyüzemi kertészet Rendszerint extenzív külterjes húsmarhatartás juhászat hagyományos szántóföldi gazdálkodás hagyományos gyümölcsösök tanyasi gazdálkodás ártéri gazdálkodás

12 Extenzív gazdálkodási módok természetvédelmi jelentősége Kedvező életkörülményeket biztosítanak egyes növény- és állatfajok számára: a természetszerű növényzet → változatosabb élővilág; talaj alacsonyabb tápanyagtartalma → növényfajoknak a fennmaradását; nagyobb strukturális diverzitás – egyszerűbb művelési módszereknek, természeti adottságok –javítja az élőhelyi adottságokat, több faj, változatosabb táplálékkínálat; lassú változások → alkalmazkodás kevésbé zavarják az élővilág élettevékenységét: –tápanyagbevitel kis mértéke –növényvédő szerek használatának hiánya vagy alacsony szintje –„hagyományos” módszerek (pl. kései kaszálás, tereléses legeltetés)

13 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon gyepgazdálkodási rendszerek, külterjes (extenzív) szántóföldi rendszerek, hagyományos ültetvények, halgazdálkodás, nádgazdálkodás, vegyes gazdálkodás rendszerei: –hagyományos (tradicionális) parasztgazdálkodás, tanyasi gazdálkodás, –ártéri gazdálkodás, –biológiai gazdálkodás.

14 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon a) Gyepek és főbb gyepgazdálkodási rendszerek legnagyobb jelentősége védett növény- és állatfajok kb. 1/3-a ország területének kb. 12%-a (1,15 millió ha) területük ma kb. 1/3-a a 150 évvel ezelőttinek! 70%-a igen gyenge vagy gyenge, és csak 5%-a jó termőképességű jelentős része az ún. feltétlen gyep mo-i gyeptípusok: –löszgyepek (fenntartó jellegű természetvédelmi kezelés); –szikes gyepek (nagy területi kiterjedésűek); –homoki gyepek (nagy területi kiterjedésűek); –sziklagyepek és a lejtősztyeppek (fenntartó jellegű természetvédelmi kezelés); –hegyi rétek (mészkerülő hegyi rétek, szubmediterrán gyepek; hagyományos gazdálkodási módok); –nedves rétek (hagyományos gazdálkodási módok).

15 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon a) Gyepek és főbb gyepgazdálkodási rendszerek mezőgazdasági szempontból 5 fő típus: –homoki gyepgazdálkodás → alacsony produktivitás, sérülékenység, –szikes legelők és legeltetési rendszerek, –domb- és hegyvidéki gyepgazdálkodás → jó minőségű takarmány, –rétgazdálkodási rendszerek, –legelő erdők és fás legelők hasznosítása.

16 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon b) Külterjes (extenzív) szántóföldi rendszerek a pusztai térségek szántó-gyep mozaikja (kultúrsztyepp); a hagyományos parasztgazdálkodás, a tanyasi gazdálkodás és a biogazdálkodás szántóterületei, a hagyományos művelésű rizstelepek; a kisparcellák; az ugarok. –befolyásolják: növények köre és az élőhelyi adottságok; agrokemikáliák mértéke és módja; technológiai műveletek, időzítése.

17 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon c) Hagyományos ültetvények szőlőültetvények: - ország területének 1,5% - 30% intenzív, 52% félintenzív, 15–20% extenzív gyümölcsösök: –ország területének 1%-át –intenzív és félintenzív –extenzív gyümölcsös: homoki szőlők és gyümölcsösök (Kiskunságban, Tiszazug); löszlábazatokon, -dombokon (Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Zalai-dombvidék, Balaton-felvidék); kis lejtésű, szilárd alapkőzeten (Tokaj-hegyalja); nagyobb lejtésű, szilárd alapkőzeten (pl. Badacsony, Tokaji-hegy stb.); ártéri gyümölcsösök (Felső-Tisza vidékén; kaszált gyümölcsösök (Zala, Vas megye, Sopron környéke, Dunakanyar)

18 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon d) Halgazdálkodás mesterséges halastavak 22 000 ha üzemel természetes vízfelszín és víztározó 147 000 ha, más vizes élőhelyekkel is kapcsolatban állnak = ökológiai hálózat fontos elemei; lehetőséget adnak a mocsári növényzet megtelepedésére; változatos élőhelyek; gazdálkodási tevékenység ciklikussága összhangban van a természeti értékek életciklusával; vonuló madarak számára a szükséges nyugalmat; táplálkozási lehetőséget adnak a vízimadaraknak; kedvezően befolyásolják a környező területek vízgazdálkodását.

19 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon d) Nádgazdálkodás 40 000 ha ország területének 0,4%-a, 1960-ban 26 000 ha, 1975-ben 43 000 ha, szűrő szerepet töltenek be, puffer hatásuk igen jelentős (Kis-Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó stb.), környezetvédelmi jelentőségük felértékelődik, fontos élőhelyek, védett és veszélyeztetett szitakötő, telepesen költő madárfajok

20 Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gazdálkodási módok Magyarországon d) Vegyes gazdálkodási rendszer Ökológiai gazdálkodás kiváló minőségű élelmiszerek termelése bőséges mennyiségben, biológiai körforgás fenntartása és fejlesztése (tápanyagok, energia), törekvés messzemenően zárt üzemszervezetre, a talajtermékenység fenntartása, megújuló erőforrások alkalmazása, állattartás, mely a mindenkori fajta természetes tartásának megfelel, környezetszennyezés kerülése, genetikai sokféleség fenntartása a mezőgazdasági üzemrendszerben, megfelelő bevétel elérése, és a dolgozók jó munkaköri feltételeinek biztosítása, az üzemből kiinduló ökológiai és szociális hatások figyelembevétele.